A rendezoi tálentumát már "elsofilmesként" megcsillogtató John Huston több alkotása - így A máltai sólyom (The Maltese Falcon), a Key Largo (Key Largo), az Aszfaltdzsungel (The Asphalt Jungle) és A Sierra Madre kincse (The Treasure of the Sierra Madre) - olyan férfiakról szól, akik világhódító ambícióik rabjai, ám vakmero törekvéseik önnön mohóságuk és a sors szeszélyei folytán meghiúsulnak. A máltai sólyom alvilági antihosei - Kasper Gutman (Sydney Greenstreet), Joel Cairo (Peter Lorre) és Brigid O Shaughnessy (Mary Astor) - csaknem két évtizeden át kutatják a drágakövekkel ékesített madárszobor hollétét, útjukat hullák szegélyezik, s végül, midon megérinthetik a kincset, kiderül, ócska hamisítvány. Az illúzióvesztett Sam Spade detektív (Humphrey Bogart) nem tarthatja meg sem a tízezer dollárt, sem a "végzet asszonyát": társa, Miles Archer (Jerome Cowan) gyilkosának fedezése ot magát is zsarolhatóvá tenné, így inkább feladja szerelmét a rendoröknek. A Key Largo gengszterhose, Johnny Rocco (Edward G. Robinson) a húszas évek hírhedt nagymenoje volt - önkéntelenül a Kis Cézár (Little Caesar) képsoraira emlékezem a film láttán! -, aki a világháború után is a régi dicsoségrol ábrándozik és a chicago-i nagy visszatérést tervezi, de csak Floridáig jut, és számításait egy veterán, valamint a váratlan hurrikán keresztül húzza. Soha olyan pontossággal nem terveztek még "balhét" a nagymenok, mint az Aszfaltdzsungelben, ám végül mindent elrontanak: Emmerich (Louis Calhern) végez magával, Riedenschneider (Sam Jaffe) a rendorök kezére kerül, mert elbuvölve bámulja a táncoló lányt a lebujban, ahonnan sietve kellene távoznia, végül a sebesült Dix (Sterling Hayden) sem ér révbe, éppen csak megpillantja szeretett lovait.
A Sierra Madre kincse csavargó hosei amerikai állampolgárok, akik a nyomor elol menekülnek Mexikóba. A remélt gazdagság uzi oket a kietlen hegycsúcsra, végül még kegyetlenebb sors jut nekik osztályrészül: Fred C. Dobbs (Humphrey Bogart) az életével fizet kapzsiságáért, Howard (Walter Huston) holtáig élvezni kényszerül a hálás indiánok vendégszeretetét. Egyedül a fiatal Bob Curtin (Tim Holt) elott nyílik meg a boldogabb jövo: o "csak" kétszáz dollárt veszített a kalandon, és elutazhat James Cody (Bruce Bennett) özvegyéhez Texasba, ahol éppen érik a gyümölcs. (Curtin gazdag ültetvényt vásárolt volna magának, ha szerencsével jár.) Az emberfeletti vállalkozás nyereségét a természet a feltámadó szélvihar révén "visszaadja" az anyaföld méhének.
Filmünk három fohose három jellem megtestesülése: Dobbs a kapzsiság és a gyanakvás, a vívódó Curtin az önzetlenség és a megbízhatóság, kettejük között áll Howard, a jóravaló öreg bányász, akit talán csak hajlott életkora tart vissza a gaztettektol. Dobbs és Curtin kiválóan ellenpontozzák egymást. A hegy lábától követi a kis csapatot Cody, a magányos aranyásó, aki a kristálytiszta értelmet jelképezi. O mindvégig kívülálló: a három sorsüldözött kirekeszti. Bogart éppoly kiváló, mint mindig. Szerepében ezúttal nyoma sincs sem a gengszterromantikának, sem a detektívtörténetek cinizmusának. Talán nem túlzás azt mondani, Dobbs született gonosz. A Sierra Madre kincse az elso Tim Holt-film az életemben - a dicsoségben o éppúgy osztozik, mint Bogart -, és az elso olyan alkotás, amelyben Walter Huston viszi a pálmát! A rendezo apjának lenyugözo játéka valósággal magávalragadó, sodró ereju! (Utoljára 1948-ban fordult elo, hogy az Akadémia apa és fia ugyanazon filmben nyújtott teljesítményét Oscar-díjjal jutalmazta volna!)
A viszály magvait Dobbs hinti el az aranyásók között. Alig egy napja termel a bánya, amikor már osztozna a nyereségen és a felelosségen. Elszabadul a pokol. Hoseink éjjelente nem hunyják le szemüket, kényszeresen ellenorzik rejtekhelyeiket és kapzsisággal gyanúsítják egymást. Talán gyilkonának is, ha nem lépne a színre Cody, és nyomában a rettegett banditák. A veszély összekovácsolja a kis csapatot, de amint elmúlik, újfent úrrá lesz lekükön gyanakvás. Huston már A máltai sólyomban is összezárta az ellenérdeku feleket. Gondoljunk arra a jelenetre, amikor Spade hotelszobájában Gutman, Cairo, O Shaughnessy és Spade megállapodnak arról, hogy Wilmer (Elisha Cook Jr.) lesz a bunbak! A feszültségkeltésnek ezt a módját a rendezo A Sierra Madre kincsében is alkalmazza: filmünk hoseit a hegy - képletesen szólva: egész Mexikó - tartja fogva, a magaslatot pedig hol a banditák ostromolják, hol vadállatok fenyegetik a kalandorokat, hol a hatósági önkénnyel kell szembenézniök.
Dobbs és Curtin annak ellenére is vállalkozik a lehetetlenre, hogy a tampicói hajléktalanszállón Howard elmeséli nekik, milyen jellemtorzító az aranyláz. Ha valakit elragad az arany iránti vágy, eloször megelégedne huszonötezer dollárral, majd ötvenezer dollárt kíván, amikor feltárul elotte az elso aranyrög, a csúcson már hetvenöt, sot százezer dollár sem elég, végül, az elso nehézségekkel szembesülve már ötezer dollár értéku aranyérc is kielégítené sóvárgó lelkét. "Olyan, mint a rulett" - hangzik az öreg sommás ítélete. "A gatyánk is rámenne" - vághatnánk rá mi, a nézok.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom e máig aktuális drámát, nemkülönben John Huston és Humphrey Bogart idotálló filmjeit.
(Végül a kötelezo "technikai" megjegyzések: a képminoség szokatlanul kiváló. Fájdalom, hogy A máltai sólyom és a Hosszú álom kópiájára láthatóan kevesebb idot szántak a restaurátorok. A hang is felettébb tisztán szól. Gratulálok a kivitelezoknek! A korongot egy - a szokásosnál is tartalmasabb - dokumentumfilm gazdagítja, amely Humphrey Bogart, Walter és John Huston életérol és munkásságáról nyújt hasznos ismereteket a korábban megismert kritikusok - pl. Eric Lax - közremuködésével.)