Töredelmesen megvallom -bár szerintem nemcsak én vagyok vele így- fogalmam sem volt a nevezett fénykép születésének és utóéletének körülményeirol. Most viszont Eastwood és Spielberg munkája nyomán úgy érzem, betekintést kaptam egy olyan 60 évvel ezelotti világba, ami bizonyos tekintetben máig az égvilágon semmit sem változott.
A Dicsoség zászlaja készítoi - mindamelett, hogy ez egy részben háborús mozi -, elsosorban a zászlót felállító emberek sorsának  és az amerikai marketing néhol gusztustalan muködésének bemutatására szánták a film játékidejét. Igazából sikerült egy nagyon jó és hiteles filmet összehozni, de az arányokkal egy hangyányit nekem is bajom van. A három fo motívum egymásba illesztésével még nem is lenne probléma, csak mire az ember egy-egy adott témában/stílusban elmerülne, jön a vágás és egy másik helyszínen, másik hangulatban találja magát. Tökéletes alkotás lehetett volna talán, ha az arányokat és az ugrásokat máshogy választják meg. De hát ok így gondolták, és ha az egész film értelmét és értékét vizsgáljuk, ezt én csak egy zavaró szépséghibának tudom be..
No de nézzük a három témát. Az Ivo Dzsima-i partraszállás képei  Ryan közlegényszeru felvételekkel és egy picit lightosabbra vett brutalitással operálva hibátlanok. Nemhiába, Spielberg csak tudja mitol döglik a légy.. A katonasrácok egytol egyig átéletik velünk a háború borzalmait, az orületet, no meg a kétségbeesett életbenmaradási vágyat.. És ugyebár itt történt a nevezetes esemény, amirol a film alapját szolgáló kép is készült. Hogy beállított lenne? Nem tudom. Számomra hitelesnek tunt a sztori így, de persze nem voltam a helyszínen..
A hat -késobb három ember drámája a fo motívum a filmben. Nagyon jól felépített karakterek, bemutatva mindenkinél az érzelmi mozgatórugókat, emberi sorsok,melyek idoszakosan összekapcsolódtak és aztán szétváltak. Pont, mint az életben. Még a dicsoség fényképe sem tudta oket összetartani. A casting hibátlan volt, a színészek alakítása miatt totál együtt tudunk érezni bármelyikükkel. Nincs érdektelen alak, a részeges és egyértelmuen háborús sokkot kapott indiántól a határozott és talpraesett dokin át  mindegyikojük nagyon jó. Eloször nem tudtam hova tenni a srácot, de aztán rájöttem, hogy a Crash-ben is már tetszett, amit csinált..
Az amerikai háborús propaganda viszont abból a szempontból volt számomra megdöbbento, hogy már akkor is bárkit és bármit fel voltak képesek áldozni a pénzért. Ha ez egy mai történet lenne, teljesen normálisnak tartanám -nemcsak az USA-ban-, de egy picit meglepett, hogy ott már milyen régóta aktívan alkalmazzák a marketig eme módszerét. Tanulságos. Ha ok már több mint hatvan éve ezt az utat járják,és van ugyebár kb harminc év elonyük velünk szemben, mi vár még ránk???
Nem szaporítom tovább a szót, pedig még millió gondolatot lehet megfogalmazni Eastwood legújabb muvérol. Az tény, hogy a film arról szól, ami a címe is, a zászlóról, a szoborról, a mítoszról. Ebbol a szempontból maximális, mert alaposan bemutatta azt, amiért készült. Aztán hogy az arányok helyesek-e, a vágás kinek hogy tetszik, arról lehet vitatkozni. Személy szerint én is több háborút és kevesbb PR-t láttam volna szívesebben...
A DVD képe szerintem normál TV-n hibátlan. A hang szintén, bár igazából csak a szigeten játszódó részeknél dübörögnek a hangfalak. De precíz a hangkeverés, az tuti.. Ráadásul van egy extralemez, magyar felirattal, rengeteg érdekes háttérinfoval. Jó kiadvány.
Kosárba!

A film tényleg jó, de lehetne sokkal jobb is. Az idobeli ugrások néha nagyon zavarók, és összességében sajnos legalább félórával hosszabb, mint kéne! A film végén már szinte vártam a befejezést, és a jelenkorban játszódó apa-fiú viszony bemutatása már kicsit sok volt nekem.
A csatajelenetek nagyon hitelesek, a szereplok jók (különösen örültem Barry Peppernek), és kiválóan bemutatja a film az amerikai propagandagépezet munkáját.
A zene viszont unalmas, foleg a végén. (Szerezte: Clint Eastwood, ha jól emlékszem.)
Szóval összességében egy négyest adnék.