Ismételten új megközelítésbe került Pierre Boulle  60-as évekbeli klasszikusa A Majmok Bolygója. Sok mindenben különbözik az 1968-astól és a Tim Burton-ös változattól. Lássuk mit sikerült összerakni...
SPOILER-T TARTALMAZ!!!
Napjainkban játszódik az egész film. Főszereplőnk Will Rodman (James Franco) elismert genetikus, kutató, aki különböző betegségekre keresi a gyógymódot. Állatkísérletek (majmok) kapcsán tesztelik a különböző gyógyszerek hatóanyagait és egyik alkalommal a várt eredményt elérték, ám egy félreértés következményeként a laborban lévő állatokat meg kell ölni. Az egyikük viszont vemhes lett és a kicsit főhősünk hazaviszi magával, ahol elkezdi nevelni. Ez az alapunk, innen indulunk.

Fontos, hogy odafigyeljünk az apróbb jelentekre, tárgyakra, ugyanis csak azzal rakhatjuk össze a történetet. Rengeteg utalás van az eredeti történetre, ám olyan módon, hogy tökéletesen lehetne folytatni a 2011-es verziót.

Ami viszont irritáló az az, hogy szerintem a film 60%-a csak a majmokról szól és csak ők vannak képernyőn. Ami nyilván nem lenne gond, révén erről szól a film, de a humán faktor túlságosan is el van hanyagolva.

Ha időben el akarom helyezni a történetet, akkor meg van az eredeti filmnél, hogy egy űrhajó elkeveredik az űrben meg az időben és 2000 év elteltével térnek vissza a földre? Na ez akkor játszódik, amikor eltűnik a hajó. Egy újságcikkben van utalás rá.

Gyakorlatilag leírják nekünk részletesen, hogy mi is történt a földön.
Vizuális rész. A majmok nagy részét számítógéppel csinálták, de persze van benne élő állat is. Főszereplőnket Caesar-t, Andy Serkis (Gyűrűk Ura, A Hobbit, King Kong) formálja meg elképesztő profizmussal (Annyira jó volt, hogy néhol a kritikusok sem tudták, hol a határ számítógép és valóság között). Tényleg hihetetlen munkát végeztek a produkcióval, de nagyon sok benne a majom és nagyon kevés benne az emberi jelenlét. Persze én nem tudtam volna még így sem megcsinálni, de akkor is... Igazság szerint a vizuális rész az erre koncentrált. Itt még nincsenek extra helyek, meg űrhajók, de a helyszínek szépek. Az ősfenyves az valami hatalmas (szó szerint) és egyfajta ősi hangulatot kölcsönöz a produkciónak, ami tökéletes kontrasztban áll a hi-tech laborral. Ha egy kicsit jobban belemászok, akkor talán szimbolikus is lehet, a Golden Gate híd szerepe, amely összeköti a modern jelent egy új kezdettel, ami egyszerre ősi és jelenti a szabadságot is.
Pár szót ejtenék a színészekről, még akkor is, ha alig voltak benne. James Franco, aki a vezető tudóst alakítja, nem igazán érezhette át a dolgokat. Nekem legalább is nem volt szimpatikus, amit játszott. Freida Pinto, aki Caroline Aranha-t játssza a filmben már annál jobb, bár neki még kevesebb szerep jutott. Andy Serkis-ről már beszéltem és nem tudok mást hozzáfűzni. Ő az az ember, aki ismeri a határait, tudja mit vállaljon el, mit ne és a rá osztott feladatot maximálisan elvégzi. Napjaink egyik kiemelkedő alakja, aki szó szerint egy művész!
A hang egész jó, de a kép az, ami igazán tetszett. Van egy érdekes hatása, ami ismerős, ám nem tudom honnan. Gyönyörű, élénk színek, tű éles kép. A borító nagyon meggyőző, ám az extra elhanyagolható. Több lemezes változatot kerestem, de sehol sem találtam.
Hogy kinek ajánlom a filmet? Fanatikus Majmok Bolygója-rajongóknak nem, mert attól nagyon különbözik. Mindenki másnak viszont igen, ám az én meglátásom az, hogy igazán csak akkor van értelme ennek az alkotásnak, ha elkészül hozzá egy hasonló kaliberű folytatás is. Én nagyon bízom benne!
TÖRTÉNET: 8

LÁTVÁNY: 8

HANG, KÉP: 7

KIADVÁNY: 6
U.i.: Ha vége a filmnek még ne vegyétek ki a lejátszóból a lemezt, mert a kb. 1 perces vége-főcímdal után van egy nem elhangolható jelent! ;)

Most olvasom csak a szinopszist…. Borzasztóan nagyvonalú. Mint ahogy az egész film a franchise- hoz…
Az idei karácsony-projekt egyik terméke volt ez a DVD is, amit bár moziban láttam ugyan, s megvenni sem terveztem, de valahogy mégis várakozással teli kíváncsisággal ültem le másodszor elé. Hátha valami újat fedezek fel benne, ami a moziban elkerülte figyelmemet, hátha valami olyan pozitív élmény ér, ami megváltoztatja az erősen negatív befolyásoltságomat Cézár történetében. Úgy is fogalmazhatok: szívesen adtam még egy esélyt a filmnek, mert egyszerűen szeretni akartam. Cézár történetét…
S számomra itt a kulcs: Cézár története. Ami fél évvel ezelőtt, az ma is ugyanúgy zavart: két órán keresztül egy majom jellemfejlődését kellett néznem, az emberi karakterek meg annyira üresek és súlytalanok mellette, hogy totál hazavágják a filmélményt. Nem akartam egész filmen át egy csimpánz gyerekkorát, kamaszkorát, bebörtönzését, szökését meg területfoglalását lesni. Egy picit másra is vágytam, bár el kell ismerni, ez így igazán stílusos lett. Pontosabban lett volna, ha már átvették volna a majmok az irányítást a Földön, s ők ültek volna a moziban/TV előtt. Remek történelmi filmet, ill. drámát láthattak volna magukról - majomszemszögből. Sajnos azonban az emberi karakterek mellett a történet is nagyon gyenge. Amellett, hogy a vírusos sztori ezerszer elcsépelt már, a legnagyobb kérdőjel számomra még mindig az, hogy ebből hogy lesz majomuralom? Mert van két tucat majom egy erdőben, amik közül van egyelőre egy db igazán értelmes – velük ellentétben meg van egy db vírus, ami épp szétterjedni készül 7 milliárd ember közt…(pontosan a nem túl régen látott, általam túl realisztikusnak tartott Fertőzés mutatta be, hogy nem olyan egyszerű kiirtani a bolygót). S míg a kis vírusunkat szépen nyugodtan körbehurcolják a világban, a Golden Gate hidat rendbe teszik, s visznek kaját a majmoknak? Vagy mi? Azt a kezdetleges populációt – látva, milyen veszélyesek kb. perc alatt el lehetne intézni.. De annyi idő alatt, míg a vírus elterjed + öl (napok, hetek), biztosan.
Mint mondtam, nagyvonalú. Akkor is az, hogy ha az extrákban külön kitérnek rá, mennyi apró utalást elrejtettek a filmben, tisztelve a korábbi részeket. Basszus! Forgatókönyv kellett volna, nem easter egg!! Meg mélyebb karakterek.. James Franco amilyen jó volt a 127 órában, itt olyan gyenge. Érzelmek teljes hiánya, unalom az arcán, mint akinek mindegy, mi lesz sorsunk.  De az összes szereplőt is mondhatnám. Talán a legjobb Tom „Draco” Felton volt, ő legalább tudta hozni a Potteres formáját. Nagyon vérszegény játék volt egy vérszegény történetben
Őőőő .. A film legnagyobb pozitívuma a majom. Azaz Cézár. Azaz mit is beszélek, Andy Serkis. Egyszerűen zseniális. Amit játszik, ahogy életre keltette a majmot, ahogy azt megcsinálták – nos, az egyszerűen csodás. Simán Cézár, bocsánat Oscar díjat érdemel. S aki szidja a CGI-t, az üljön csak le nyugodtan, vegyen elő egy csomag színes ceruzát és rajzoljon tovább… Az inkább ne kritizáljon: soha ilyet ő nem tudna csinálni, az egész film grafikája egyszerűen tökéletes. A majom arca egyébként inkább próbál a ’68-as változatra emlékeztetni, mint a Tim Burton változatra – e tekintetben legalább a tiszteletadás helyénvaló.
Nem állítom, hogy nézhetetlen lenne, vannak benn kimondottan jó részek, de azok mind Cézárhoz köthetőek. S mivel én nem akarok azonosulni egy majommal, ezért összességében a film múló élmény lett. Technikailag rendben van ugyan, de az nem elég.
Mint ahogy a DVD sem. A kép nagyjából rendben, a hang szintén – legalábbis semmi extra rossz/jó nem jut eszembe velük kapcsolatban. Extra gyanánt két kimaradt jelent, egy 6 meg egy 7 perces dokufilm, felirattal. A tok ismét egy nagy kalap szar, de legalább belső borító is van.
„Ember nem szereti okos majmot”
Nem. Meg okos majmot sem szereti nézni két órán át.

Ajándék volt. Maradhat

Számomra szórakoztató volt, nem hinném, hogy ennél sokkal többet lehetett volna kifacsarni a témából. Az eleje kicsit családifilm (kezdtem félni), de késöbb fokozódik a feszültség, 1 óra elteltével kezdetét veszi a mazsom apokalipszis. A film igazából Cézár fejlôdésérôl szól, viselkedése, motivációi felvetnek jópár kérdést. Lehet boncolgatni, hogy ha olyan marha intelligensek lettek, miért általánosították az embereket, miért vették ôket egy kalap alá. Sok esetben Ceasar túlreagálta a szituációkat - szerintem. Inkább tünt veszettnek, mint okosnak pl. szomszédot jól elintézte. A CG-t páran szidták, nálam rendben volt, fôleg a felnôtt majom modelje. Az összes többi húzó karakter fazon, az orángután, gorilla és a "gonosz" kinézetû részletesen kidolgozottak jellemileg, viselkedésileg és persze a megjelenítésük is megfelelô. Nem átütô, nem forradalmi,  inkább úgy az elmúlt 5-6 év CG technikai szintjét hozza. Inkább a tudat rontja el a látványt, mint az amit látunk. Jómagam eltudtam vonatkoztatni attól, hogy CG render modeleket látok, remekül össze kompozitálták a filmmel. Talán a híd jelenetnél, pár másodperces jelenet, amikor másznak fel a a köteleken a mankik ott az animáció merev, szintetikus maradt, elfelejtették elmosni. A film színvilága, felvételei remekül sikerültek, hangulata, cselekménye engem lekötött. És mint említettem az eleje kicsit csalâdi jellegû, késöbb feszültségbôl, érdekes jelenetekbôl, utalásokból nem lesz hiány. Kicsit az elvontabb, elvarázsoltabb filmekre utazom, de nem bántam meg a vételt, elszórakoztatott a maga módján. Ajánlom bárkinek, akit a dvd témája megragadott vagy egyszerûen kiváncsi mitôl lesz ez a majmok bolygója. 1-2x szórakoztató lesz. A képminôség szép, a hang is ütött amikor kellett. Sajnos a menü merev, viszont pár érdekes extra rákerült a korongra. A boritó dupla nyomású, korong szépen szitázott. Polcra vele.

Olvasd el a tartalmát, és ne nézd meg a filmet - bár ehhez tartottam volna magam. Folyamatosan üvölt a képről, hogy számítógép, annyira azt hitték, hogy életszerűre sikerült, hogy rossz nézni egyszerűen. Nem, nem olyan jó, hogy már rossz, csak rossz. És azért egy filmnél zavar amit látok, egy idő után a sztori sem érdekes.

"Rémületes majomarcot

vágnak majomkatonák,

majomkézben majomfegyver,

a majmoké a világ."

/Weöres Sándor: Majomország/
Szomorú, hogy miközben annyi jó ötlet mellett elmegy a film, leegyszerűsítve Cézár fejlődését (a tanulságot például egy mondatba passzírozva: "Tudjuk, mire képes az ember."), közben kényszeresen ragaszkodik a giccshez, a közhelyekhez és a hatásvadászathoz. Emellett elég elkeserítő volt egy olyan filmet nézni majd két órán keresztül, ahol egy majomnak van a legtöbb esze, és ő viselkedik a legkövetkezetesebben és a legtermészetesebben is.
A filmnek tulajdonképpen nagy peche volt azzal, hogy előtte egy héttel olvastam Michael Crichton Kongó c. könyvét. Az a könyv részben egy "Hogyan viselkedik egy majom emberek között?" gyorstalpaló volt, rengeteg érdekességgel, amiknél nem az érdekelt, hogy hitelesek-e, hogy mennyi bizonyíték támasztja azokat alá, hanem hogy hihetőek-e. Crichton munkáinál amúgy is alapkövetelmény, hogy maga a történet ugyan kitalált, de a tudományos kutatások, amikre épül, azok nem, és ezek sem száraz tények felsorolásából állnak, hanem ezek teszik igazán érdekessé a regényeit. Itt ezzel szemben a majommal kapcsolatban a lényegtelen dolgokat elnyújtották, sok a felesleges kamerába nézős kép, amiket elhagyva vagy a játékidő lett volna kellemesen rövidebb, vagy lett volna idő némi extra tartalmat is belevinni Will és Cézár kapcsolatába, vagy abba, hogy többet megtudjuk Cézárról, hogy hogyan fejlődött a gondolkodása 9 év(!) alatt. A körülmények másik szerencsétlen összjátéka az volt, hogy láttam a Hibrid c. filmet; A majmok bolygója: Lázadás ugyanis majdnem ugyanazokból a panelekből építkezik, legfeljebb a "mutánsos picsahorror" helyett a "vírusos katasztrófafilm" adja az alapokat. Ráadásul a szereplők itt teljesen egydimenziósak; a csaj csak két lábon járó lelkiismeretnek kellett (meg egy halvány romantikus-családi szálnak), az apa csak a kiváltó ok volt, és a többi sem volt sokkal színesebb egyéniség.
A történet meg... ha azt mondom, hogy "nagyvonalú", akkor még az igazság közelében sem járok; annyi a felesleges sallang, ugyanakkor annyi irritáló hülyeség maradt benne, hogy a jó dolgokat is ki tudták fakítani (a BD-s fórumban leírtam párat, hogy miktől állt égnek a hajam). Értem, hogy dramaturgiailag ilyen gellerekkel tudtak csak eljutni az elvárt végkifejletig, de ez csak azt mutatja nekem, hogy a stáb nem akart túl sokat dolgozni ezen a filmen, langyos popcorn-mozinak szánták, ami eleve kizárja, hogy túl jónak tartsam. Egyszerűen nem szeretem, ha egy filmet csak az képes előremozdítani, hogy a szereplői hülyék és következetlenek. Ezen már csak rontani tudott a középszerű színészi játék, az esetenként darabos animáció és a filmet vontatottá tevő hosszú játékidő.
Röviden: Van egy mondás arról, hogy ha végtelen számú majmot leültetünk végtelen számú írógép elé, akkor idővel előállítják Shakespeare összes művét. Nos, A majmok bolygója: Lázadás szerintem akkor is lehetett volna ilyen, ha a forgatókönyvét ezek a majmok írják. Két tétlen órára megteszi, a közepesnél jobb (a három csillag 3,5-nek értendő), de a sok üresjárat, a következetlenségek és a lapos karakterek miatt valószínűtlen, hogy még egyszer látni akarom.