• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

jevgenyij termékkritikái:
Találatok száma: 15 db. (1 oldal) | Jelenleg mutatva: 1. oldal (1-15. termék)
Termék/oldal: 20 | 40 | 60 | 80 | 100
<<< első oldal
< előző 1 következő >
utolsó oldal >>>
1.
Sky kapitány és a Holnap Világa Sky Captain and the World of Tomorrow (2004)  
699 Ft
Listaár: 4290 Ft (-84%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


jevgenyij
értékelése:
2006. jún. 3. - 20:58
Várakozásokkal telve ültem neki ennek a filmnek, mert mielott még bármi egyebet is tudtam volna róla, az biztos pletykaként jutott a fülembe, hogy az alkotók pár percre a történet végén "feltámasztják" Laurence Olivier-t.

Gyakorlatilag a film kezdete után nem sokkal rájöttem, hogy ez a technikai megoldás jelenti majd nekem az egyetlen izgalmat, mert ez a scifi-noir cyber-fantazy látványos külsoségei ellenére rendesen alulteljesít. Merthogy minden színészi próbálkozás ellenére ezt a 100%-ban mesterségesen kreált környezetet én nagyon sterilnek találtam. Mesterkélt beállítások, nyögvenyelos dialógusok, érzodik, hogy a szereplok nem találják a helyüket szerepet alakítva a "semmi"-ben . Más szavakkal: ez a másfél óra a CGI diadala a FILM felett.:( /Személyes vélemény, de nagyon remélem, hogy nem ez a mozgóképgyártás jövoje.../ Felmerült bennem az is, hogy vajon milyen lett volna ez a projekt rajzfilmként elkészítve, élo szereplok nélkül: valószínu, szórakoztatóbb!

A képminoséggel kapcsolatban: retro hangulat, a múlt század homályos 30-as, 40-es éveinek felidézésével. Hang: én eredeti hanggal néztem, az ok. A magyar szinkront csak próba jelleggel választottam néhány percre, nagyon felejtos...

Ha esetleg lenne még egy olyan marha, mint én, aki csak Laurence Olivier miatt nézné meg ezt a filmet, az inkább gyorsan válasszon mást! CGI-orültek és Angelina Jolie-rajongók viszont bátran essenek neki, ok valószínu jól fognak szórakozni!
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. jún. 14. - 13:53
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
2.
Avatar Avatar (2009)  
1.490 Ft
Listaár: 3290 Ft (-55%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


jevgenyij
értékelése:
2010. ápr. 15. - 12:56
Philip K. Dick neve ugrott be rögtön a film megnézése után, illetve már közben is motoszkált bennem a szerencsétlen sorsú SF-ikon. Egész pontosan az a dilemma, ami Dick rövid életének legnagyobb problémáját jelentette: a valóság keresése, illetve a realitás mibenlétének objektív megfogalmazása. Híres mondása szerint "A valóság az, ami akkor sem tunik el, amikor már nem hiszünk benne..."

És hogy mi köze van mindennek az Avatar-hoz? Hosszú ido óta az Avatart érzem a legerosebb filmes próbálkozásnak a dicki filozófia ábrázolásában. Nem tudom, Cameron részérol ez mennyire volt tudatos, de mindenképp figyelemre méltó módon álmodta vászonra azt a típusú keseru romantikát, ami Dick legjobb írásait halhahatlanná tette. Adott ugyebár 1 db mozgásában erosen korlátozott fohos, akinek megadatik az a csoda, hogy saját fizikai testén kívülre kerülve újraértelmezze a valóság fogalmát, ezzel egyidoben megízlelje a szabadság eddig soha nem érzett határtalan boldogságának érzetét. Érdekes ellentmondás, hogy ez csak úgy muködhet, ha "valós" életterét minimálisra csökkentve üvegkoporsóba zárja saját testét. Azt a testet, ami egyre inkább csak terhet jelent számára, egy mérhetetlen nehéz súlyt, amitol minél gyakrabban próbál szabadulni a már megismert szabad világ csodáinak megtapasztalása reményében. Itt jutunk el a romantika két alapérzéséhez: kiábrándultsághoz és a szabadságvágyhoz. Valamint a valóság fogalmának újraértelmezéséhez is: a konkrét fizikai léttol elszakadva az új világból új érzékszervekkel felfogott szubjektív ingerek sokasága jelenti egyre inkább az objektív realitást.

Lehet azt mondani, hogy Cameron lenyúlt bizonyos filmekbol bizonyos ötleteket. Oké, de szerintem ezt kello alázattal tette. Nekem most a "Sztalker" ugrik be eloször: Tarkovszkij hose és Jake Sully rokon karakterek: mindketten kiábrándultak saját korlátokkal teli világukból és egyetlen menekülési lehetoségüket a természet határtalan szabadsága jelenti, ha csak röpke órákra is...Pár szó még arról, ami az Avatart a felszínes nézo számára is egyedivé teszi: a látványvilág. A látvány az, ami nálam a legkevésbé sem járul hozzá egy film élvezeti értékéhez, de egy dolgot azért megemlítenék: a filmvégi hosszúra nyúlt csatajelenet akár L. Ron Hubbard Sci-fi regényének a "Háború a Földön"-nek - ha csak részben is - de méltó mozgóképes lenyomata lehetne. /Igen John Travoltának gyors lefolyású elpirulás ajánlott!/

Összességében csak ajánlani tudom az Avatart mindenkinek, legfoképp azoknak a filmrajongó társaimnak, akik semilyen mondanivalót nem fedeztek fel a képkockák mögött...Ok egy kicsit több figyelemmel próbálják meg úra! Nekem személy szerint az Avatar a második kedvenc romantikus filmem a Szárnyas Fejvadász után!
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. máj. 30. - 6:31
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8/10 volt.
3.
Amerikai pszichó American Psycho (2000)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


jevgenyij
értékelése:
2005. aug. 22. - 23:47
Én nem olvastam a történet alapjául szolgáló regényt, ezért mindenféle várakozás nélkül néztem végig a filmet.

Ami tetszett: A vége. A befejezés többféle értelmezési lehetoséget kínál. De mindenképpen ad egyfajta feloldozást P.B.-nek az általa elkövetett /???/ gyilkosságok terhe alól. Ezt O önigazolásként értékeli, miszerint továbbra is bármit megtehet a világon, mindenféle számonkérés, vagy felelosségrevonás nélkül! / Úgy legyen! /

Ami nem tetszett: nem volt pozitív hos a történetben, átérzeheto "jó-rossz" ellentét sem. A Willem Dafoe által megformált detektív is halványra és érdektelenre sikeredett. A szereplok és környezetük által teremtett milio túlságosan sterilnek és idegennek hatott. Így problémáikat sem tudtam átérezni: kinek van a legszebb névjegykártyája, kinek van a legdrágább lakása, ki tud este 8-kor asztalt foglalni a legmenobb étteremben, stb...

Azt el tudom képzelni esetleg, hogy a rendezononek szándékolt célja volt az, hogy a nézoben elutasítást és elidegenedést váltson ki a Wall Street környéki populáció torz pénz-és hatalom központú értékítéletével szemben. Akkor ez bejött! Csak az a baj, hogy az elutasítás nálam az egész filmre vonatkozik...

És egy apró baki a végére: a New Order: True faith - címu száma 1990-es, tehát semmiképpen sem bulizhattak rá a 80-as évek közepén!
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. szep. 10. - 12:48
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 4.7/10 volt.
4.
Ház a Kísértet-hegyen (1959) The House on Haunted Hill (1959)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


jevgenyij
értékelése:
2006. ápr. 3. - 16:22
Elvileg minden kellék adott ebben a filmben egy jó kis horrorhoz: van pincehideg hullaszag, pókhálóval átszott félhomály, csontzene, és tusarkúban tipego sikítozó cicababák.

Ennek ellenére számomra mégsem állt össze muködoképes egésszé a történet, egyetlen fontos dolog hiánya miatt. Nem éreztem a kello mélységet az egymás után bemutatott, ijesztonek szánt klisék mögött. Nem lehet úgy horrorfilmet nézni, hogy közben végig altatják az embert...Ellenpéldaként megemlíteném a témában hasonszoru "A ház hideg szíve"-címu filmet, aminek nézése közben bizony egyszer-kétszer rendesen maga alá hamuzhat az ember, ha akar. /gondolok itt pl a sokat emlegetett rozoga csigalépcsos jelenetre/

Még egy cím ugrik be hirtelen a teljesebb kép érdekében: Nagy kedvencem a "Meghívás egy gyilkos vacsorára". Ez a paródia gyilkos humorral figurázza ki filmünk jónéhány félelmetesnek szánt momentumát: debil gondnok-páros, értelmetlen csapdák, titokzatos módon eltuno majd feltuno tárgyak, stb...

Összességében számomra a "Ház a kísértet-hegyen" az egyszer fogyasztható kategóriát jelenti, mindezzel együtt persze a mufaj rajongóinak különleges csemegét jelenthet.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. szep. 10. - 12:48
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
5.
A köd John Carpenter: The Fog (1979)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


jevgenyij
értékelése:
2006. aug. 2. - 20:43
Ilyen egy hibátlan carpenter-mozi: rövid, pörgosre vágott, minimalista technikát alkalmazó, lényegretöro -semmi felesleges sallang- tökéletesen illeszkedo kísérozenével. És a lényeg, az alapkoncepció: többet sejtetni, mint láttatni, miközben halálra ijeszti a nézot. Ez az, ami a végig jelenlévo feszültség alapja: az ismeretlentol, a megfoghatatlan gonosztól való félelem. Ami azért arcot ölt és jussát követeli a szemet-szemért elvet szigorúan betartva.

A befejezés is tipikusan magán visel a rendezo kézjegyét. Egy utolsó kacsintás kíséretében a horrorkirály visszanyúl még a párnánk alól és a rövid látszat-happy end után végleg eluzi a nézo nyugodt álmát.

Külön tetszett az extrák között lévo két dokumentumfilm. Az egyik, korabeli 1980-ból, a másik 2002-tes vissszaemlékezés, összességében mintegy 40 percnyi anyag sok-sok háttérinformációval a film születésének körülményeirol.

Azt mondanám, hogy ebben a filmben szinte eszenciálisan van jelen minden, amit John Carpenter filmkészítoként maximálisan nyújtani tud /vagy inkább tudott.../, egy olyan alkotás, amit az utókor, a film rajongóinak egyre növekvo tábora érlelt kult magasságokba.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. szep. 9. - 9:47
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.7/10 volt.
6.
Eredet Inception (2010)  
999 Ft
Listaár: 3190 Ft (-69%)

Kosárba teszem

kb. 1-5 nap alatt szállítható


jevgenyij
értékelése:
2010. dec. 31. - 10:25
Nekem az eredet nem volt több, mint totális illúziórombolás. Nolan értelmezésében az álom az életnek ezrednyi másodperces pontossággal előre precízen megtervezhető része, ami csupán színhely a tudatalatti különböző szintjeinek akciójelenetekkel történő telepakolásához. Mert ugye akciójelenetek és szemkápráztató trükkök bevetése nélkül egy mai film nézhetetlen és eladhatatlan lenne /legalábbis sokak, köztük Christopher Nolan szerint is.../

Számomra ez a film nem több, mint túlzásba vitt idézőjeles petárda durrogtatás. Vékonyka üzenettel, ami sajnos elveszik a kötelező akciójelenetek súlya alatt. Szívesen visszasírnám az elődök álom-ábrázolását, és itt most három filmre gondolok. Louis Bunuel: A burzsoázia diszkrét bája, Woody Allen: Egy másik asszony , Tarkovszkij: Solaris.

Mindhárom film művészi szintet képvisel, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy e rendezők képesek voltak úgy megjeleníteni az álmot, hogy megragadják a jelenség lényegét, ami a kiszámíthatatlanságában rejlik. Az álom a maga csodáival a mai napig megfejthetetlen szegmense az emberi létnek. És ami fontos: szürrealizmusával és esetlegességével együtt. Pont ezen két dolog hiánya miatt érzem Nolan filmjével kapcsolatban azt, hogy illúzióromboló. Ettől még mint akciófilm tökéletesen működhetne, ha nem hiányozna belőle egy nagyon lényeges momentum: a humor.

Mindezen okok miatt az Eredet számomra csak egy ügyes bűvésztrükk marad, semmi több. Az mondjuk kiérződik a sorok közül, hogy Nolan Philip K. Dick nagy rajongója, és ez nekem szimpatikus is, csak szerintem a témából adódó személyességet és a szürreális megfoghatatlanságot feláldozta a hatásvadász látványvilág javára.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 24. - 22:07
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.8/10 volt.
7.
A 13. rendőrőrs ostroma Assault on Precinct 13 (1976)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


jevgenyij
értékelése:
2006. jan. 25. - 21:41
Minimalista eszközökkel operáló, ám mégis hatásos, mint a legjobb Carpenter-filmek általában!

Fo motívuma visszaköszön a rendezo késobbi filmjei közül jónéhányból: emberek kis csoportja elszigetelve védekezik az arctalan, fenyegeto külvilággal szemben. Igazából nem is a cselekmény, hanem a film hangulata az, ami megfogott. Két szóval tudnám jellemezni: kiábrándult és pesszimista. Érdekes, ezt sok más a 70-es évek elso felében készült filmnél is éreztem: pl Majmok bolygója sorozat, Zöld szója, Westworld, Last picture show, stb... Lehet, hogy ez akkoriban általános közhangulat volt, mindenestre ez az életérzés szerintem jól jellemzi a 70-es évek filmjeinek nagy részét.

Viszont John Carpenter késobbi filmjeit is ismerve inkább azt mondanám, nála ez a pesszimizmus és kiábrándultság inkább belso indíttatású. Hiszen valamennyi filmjét jellemzo vonások ezek. Valószínu ezért érzem nagyon személyesnek rendezéseit. /legalábbis a legjobbakat.../

Carpenter-rajongóknak mindenképp ajánlom a "13. rendorors"-öt és mindenki másnak is! Viszont tény, hogy a mai divatos akció-mozik után rendesen be kell lassítani ehhez a filmhez...
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 24. - 22:07
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
8.
Stephen King - Christine Christine (1983)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


jevgenyij
értékelése:
2005. aug. 23. - 0:04
Rá lehet húzni a filmre az "autó=testet öltött gonosz"-sémát, de szerintem itt ennél többrol van szó.

Számomra ebben a történetben ami fontos, az a személyiségbeli átalakulás, amin Arnie átmegy: kezdve a meg nem értett, kapaszkodók nélküli, gyámoltalan kamaszból egészen a bosszúra éhes, vérszomjas ámokfutóig. Mindez azzal összefüggésben, hogy Christine-nel egyre közelebbivé és irracionálisabbá válik a kapcsolata. Szenvedélyének tárgya eluralkodik rajta, egyre nagyobb agresszivitással zárja ki életébol a külvilágot. Ennél fogva a tragikus végkifejlet elkerülhetetlenné válik...A lényeg: a mindent felülmúló szenvedély személyiségromboló és önpusztító hatású lehet.

A film stílusára visszafogottság jellemzo, a Carpentertol megszokott apokaliptikus felhangokkal.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 18. - 14:34
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.7/10 volt.
9.
Lolita (1962 - Kubrick) Lolita (1962)  
699 Ft
Listaár: 990 Ft (-29%)

Kosárba teszem

A beszerzés bizonytalan


jevgenyij
értékelése:
2006. feb. 20. - 19:40
Minden tiszteletem Stanley Kubrick-é, de ez a film nekem most nem jött be. Azt persze elismerem, vannak jó pillanatai "Lolita"-nak. Tetszett a keretes szerkezet: a nézo végig azon izgulhat, hogy a filmbeli történések vajon hogyan vezetnek majd el az elso pár percben látható végkifejletig. Tetszett a már-már paranoiáig fokozódó féltékenység érzékeltetése is.

Viszont amit hiányoltam: az a mindent elsöpro szenvedély érzete, ami hitelessé tenné ezt a megbonthatatlan, se veled-se nélküled típusú kapcsolatot. Ezt végülis lehet a cenzúrára fogni...Így viszont az van, hogy érezzük a mindent felörlo féltékenységet, a mindent felülmúló "szerelem" nélkül. Én személy szerint James Masont eléggé halvérunek találtam ehhez a szerephez. A Lolitát alakító Sue Lyon-ban pedig sem erotikus kisugárzást, sem kislányos bájt nem fedeztem fel. /Talán 20-25 év múlva adok még egy esélyt a filmnek, hátha majd akkor jobban rákattanok...;) / A film vége felé lévo jelenetet a terhes Lolitával pedig inkább tartottam komikusnak, mint drámainak, de ez már legyen az én hibám.

A Lolita ismeretében is csak azt mondhatom, hogy nálam egy késobbi Kubrick-filmnek sem sikerült felülmúlnia a"Spartacus"-t.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 18. - 14:33
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6/10 volt.
10.


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


jevgenyij
értékelése:
2006. jan. 18. - 22:28
Woody Allen-számos jelölés mellett-egyetlen rendezoi Oscar-ját ezért a filmért kapta. Jól mutatja az egész hollywoodi mentalitáshoz való hozzáállását, hogy nem volt hajlandó elmenni az átadási ceremóniára, hanem helyette kedvenc zenekarával, kedvenc kiskocsmájában az éppen aktuális heti "fellépésén" nyutte kedvenc klarinétját.

Ez az attitud, mellyel magasról lenézi az egész hollywoodi cirkuszt és úgy általában a los angelesi felszínes életmódot számos filmjében megmutatkozik. Így az "Annie Hall"-ban is. Mégsem ezt tartom a film kiemelendo motívumának, hanem /egyetértve Kunfu-ce-vel/ A férfi-no kapcsolat abszurditásának vizsgálatát. Ez mondhatni egy visszatéro nyavalya W.A.-nél és persze a filmjeinél is. Számtalanszor hangoztatta, hogy nem hisz a tartós párkapcsolatokban, hiszen szerinte két eros, szuverén egyéniséget képtelenség évekre-évtizedekre összezárni. Más szemszögbol: "Soha nem lépek be olyan klubba, ahová engem is felvennének tagnak!" Vagyis: az a no, aki ot elfogadná párnak, nem lehet ideális, mert akkor nem ot választaná. És mivel nem ideális, ezért Allen-t sem érdekli tovább. Ez Allen 22-es csapdája a párkapcsolatokra lefordítva. A vicces az egészben, hogy ezt halálosan komolyan is gondolja!

Visszatérve a film mondanivalójára, lesarkítva a boldogság keresésérol van szó. Nyilvánvaló ellnetmondás, hisz O nem hisz a boldogság létezésében - és nyíltan bevallva egy nem létezo dolog után sóvárog. Amit általában filmjei legvégén kesernyés mosoly közepette szokott elismerni...Legjobb filmjei végén ezért nincs happy end! Ha rosszmájú lennék, azt mondanám, hogy évtizedek óta ugyanazt a filmet forgatja le újra-és újra, más-más cselekménybe ágyazva ismétlodo mániákus fóbiáit. Legádázabb kritikusai szerint régen kifogyott az új ötletekbol, ezért ismétli önmagát évtizedek óta. És lehet, hogy nekik van igazuk...

Mindenesetre ha valaki most kezdene ismerkedni Woddy Allen filmjeivel, tanácsolom az Annie Hall legyen az elso! Minden benne van, amiért Woody Allent szeretni kell...
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 11. - 13:06
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6.3/10 volt.
11.
Marley meg Én Marley and Me (2008)  
999 Ft
Listaár: 3690 Ft (-73%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


jevgenyij
értékelése:
2009. szep. 27. - 21:47
Személy szerint azokat a filmeket szeretem, amiknek agyalni lehet a befejezésük után. Jelen esetben csupán egyetlen dolog volt, ami elgondolkodtatott a vége feliratot látva: vajon milyen célközönségnek szánták alkotói ezt a mozgóképes történetet.

A vígjátékok kedveloinek? Ki van zárva, ugyanis a film egyáltalán nem volt humoros. Az összebújós-romantikus mesék kedveloinek? Lehetetlen, ahhoz túl álmosító volt. A családi történetek szerelmeseinek? Nem létezik, ahhoz kicsit sem volt bensoséges. Egyetlen tippem maradt kizárásos alapon: olyan ebtulajdonosokat vettek célba, akik szeretik az igénytelen, semmitmondó filmnézéses idotöltést. Ez a feltételezés viszont erosen sérto lehet a pozítívan értékelo kutyás filmrajongó társaimmal szemben. Tehát tolük bocs...

Mindenesetre én személy szerint kibírhatatlanul unalmasnak találtam a látottakat, annak ellenére is, hogy egyrészt ebtulajdonos vagyok magam is, másrészt pedig ugye a filmes nagyokosok szerint az a történet, ami kutyát és gyerekeket egyszerre felvonultat /pláne pluszban még a rövidnadrágos Jennifer Anistont is!!!/ eredendoen sikerre van ítélve. Nálam ez nem jött be. Drámai pillanatokat egyedül akkor éltem át /azon kívül persze, amikor szembesültem a film játékidejével/, amikor Kathleen Turner felbukkant a vásznon: kissrácként álmaim noje volt a Smaragd románcában. Most látva viszont megfogadtam: soha többé egy korty italt sem iszom!!! Mit képes tenni az emberrel az alkohol...

Visszatérve a filmre: Owen Wilson megpróbál a történet végén valami üzenetfoszlányt megfogalmazni. Ami kimerül abban az eredeti gondolatban, hogy az ember karrierje építése során mindegy, hogy milyen autókat cserélget egymás után, hogy milyen idoközönként költözik egyre nagyobb és persze drágább lakásba, egyetlen dolog fontos csak az életben: hogy képes legyen az anyagi érdekektol mentes szeretetre. Itt esett le, hogy miért is kellett ennek a mesének szegény Marley-ról, a kópé kutyáról szólnia: azért, hogy Owen Wilson fátyolos hangon legvégül elmondhassa ezt a hatalmas igazságot.

Oszintén szólva lebeszélnék mindenkit errol a filmrol. Ha már mindenképp ragaszkodunk az ember legjobbb barátjához filmnézés közben is, akkor inkább a Kutyám Jerry Lee, esetleg a Fekete fülu fehér Bim. /csak zárójelben: a két pont Jennifer Aniston rövidnadrágjának, illetve Kathleen Turner ámokfutásának szól./
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 7. - 18:47
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 9/10 volt.
12.
Kék bársony Blue Velvet (1986)  
6.799 Ft
Listaár: 7000 Ft (-3%)

Kosárba teszem

A beszerzés bizonytalan


jevgenyij
értékelése:
2006. már. 20. - 16:23
Egy igazi rossz-álomhoz tudnám hasonlítani ezt a filmet. Ahhoz a fajtához, amibol tetotol talpig leizzadva, kalapáló szívvel szoktunk felriadni az éjszaka közepén. A különbség az, hogy ezek a rossz álmok általában maguktól elfelejtodnek, ez a film viszont örök emlék marad. A "Kék bársony" azok közé a mozgóképes alkotások közé tartozik, amik örökre beleégetik magukat az ember agytekervényei közé.

Cselekményrol beszélni egy Lynch-filmmel kapcsolatban általában nem szokás. Csak annyit róla, hogy a történet egy bunügyi sztorinak indul, lineárisnak mondható cselekményszövéssel. Amitol mégis hihetetlenül ütos lesz az egész, az a rendezoi precízitás, amellyel David Lynch tökéletesen kiszámított hatásokkal operál az elérni kívánt cél érdekében: ami nem más, mint a nézot bizonytalanságban tartani a legelso perctol a legutolsóig.

Pár szó a "jó és rossz küzdelme"-címu közhellyel kapcsolatban. Ebben a filmben mindkét oldal végletekig lecsupaszítva, kikristályosított formában van jelen. Az egyik végletet a Laura Dern által megformált karakter jelenti színtiszta ártatlanságával. És visszatéro álmával, miszerint egyszer majd a kismadarak fogják elhozni az örök békét a világra. /nagyon édes... :) / A másik véglet a Dennis Hopper alakította figura. Egyetlen jelzovel illetném most csak: démoni. Gonoszságával minden általam idáig látott filmes gazember fölé emelkedik. Darth Vader-tol kezdve Hannibal Lecter-ig. Kegyetlenségének titka a kiszámíthatatlanság. Valójában az igazi küzdelem jó és rossz között Kyle Maclachlan bensojében érheto tetten: O az, aki a jó oldalról indul el, belekóstol a rosszba /szoros kapcsolata Isabella Rossellini-vel/ És miután megismeri mindkét oldal erosségeit és gyengeségeit, lélekben felvértezve veheti fel a harcot a fogonosz ellen.

Összegzésként azt mondanám, hogy ez a film egy utazás, amely során a nézo az emberi lélek legtisztább magaságaiból indulva, a legmélyebb sötétség bejárása után /ha tetszik menny-pokol/ lélekben darabokra hullva, de megtisztulva borzonghat a beteges, kékre-zöldre vert happy end láttán. Egy mondatban megfogalmazva számomra a film üzenete az volt, hogy esetenként bizony el kell merülnünka sötétségbe ahhoz, hogy utána újra tudjuk értékelni a fényt!
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 3. - 16:58
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8/10 volt.
13.
Volt Bolt (2008)  
999 Ft
Listaár: 4290 Ft (-77%)

Kosárba teszem

A beszerzés bizonytalan


jevgenyij
értékelése:
2009. jún. 23. - 20:24
Volt - a legyőzhetetlen médiasztár
Az utóbbi évek két nagy rajzfilmes durranását /Wall-e, Kung Fu Panda/ kihagytam, így mindenféle összehasonlítási alap nélkül próbáltam élvezni Volt kalandjait. És...sikerült.

Személy szerint egy olyan mániákus filmfüggő lennék, aki mindig próbál valami nem létező "üzenet"-et belemagyarázni a sorok közé. Most sem volt ez másképp: Lumet Network-je ugrott be kapásból, ami ugye a média nevezetű szemétdombról és az azon kapirgáló kisebb-nagyobb kakasokról szól. Akár csak -korhatár nélküli változatban- jelen szuperkutyánk kalandjai is. A Volt ugyanis tökéletesen mutatja be a hollywoodi álomgépezet működésének hatásmechanizmusát, annak minden kevésbé, vagy jobban romlott lelkű szereplőjével együtt. Minden egyes figura a legutolsó segédasszisztensig beleértve telitalálat! Egyetlen cél érdekében /ami természetesen a nézettségi adatok javítása/ minden eszköz bevetése megengedett. Végül maga a produkció is elveszik az elvárások súlya alatt, de semmi baj: a cserélhető fejű celebek világában semmi nem okozhat problémát, még a főszereplok is lazán a szőnyeg alá söpörhetőek! A nézőket meg simán hülyére lehet venni. Kb ennyi a média tudattorzító hatalmának erejéről.

A másik dolog, ami megfogott az a látszat és a valóság kapcsolata. Vagyis hogy elfogadjuk-e tényként azt, hogy a valóság nem más, mint környezetünknek érzékszerveinkkel felfogott lenyomata. Illetve, hogy mekkora trauma lehet szembesülni azzal a ténnyel, hogy mindaz, amit idáig valóságnak hittünk nem más, mint egy mesterségesen létrehozott műanyag világ. Ez az a pillanat, amikor nyugodtan eszünkbe juthat Jack Slater a Last Action Hero-ból, vagy méginkább Tom Baxter a Kairó bíbor rózsája-ból. Az összes konfliktusukkal együtt, melyekkel helyüket, valamint az életben maradás új játékszabályait keresik a számukra teljesen kizökkent világban. Akárcsak Volt, akinek szintén rá kell döbbennie a való világ -néha fájdalmas- realitására.

Még egy dolog, amit nem hagyhatok ki: Exupéry gondolata az önzetlen, érdekektol mentes, és minden akadályt legyőzni képes szeretetről: "Mindörökre felelőssé válsz azért, amit megszelídítettél!" És ez itt a lényeg. Minden eddigi mellébeszélést félre söpörve valójában a barátság mindenhatóságáról szól ez a mese. És nem is kell, hogy többről szóljon.

Mindenkinek ajánlom megtekintésre, a befogadói szintnek megfeleloen többrétegű jelentéstartalommal bír. Egyetlen apró negatívumot említenék meg: a történet minden egyes másodperce jó előre kiszámítható. Pontosan ugyanúgy, mint azoknak a hollywoodi tucattermékeknek, amik elé görbe tükröt tart.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. júl. 2. - 22:41
A kritikát eddig 5 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6/10 volt.
14.
Rocky Balboa Rocky Balboa (2006)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


jevgenyij
értékelése:
2007. júl. 28. - 14:07
Kíváncsiságom legyozte az eloítéleteimet, amit az "évszázad legrosszabb színésze"-cím hivatalos gyoztesével és az arany málna-jelölések örökös csúcstartójával kapcsolatban éreztem. Alacsony elvárásaimat mindenképpen pozitív csalódás követte: hirtelen felindulással azt a kijelentést is megkockáztatom, hogy Stallone túl a csúcson, a hatodik x környékén megtanult mozgóképet gyártani! /na majd a Rambo 4. után lehet, hogy jól visszavonom ezt a könnyelmu kijelentést:)/

A legutolsó /???/ Rockykaland amúgy a jól bejáratott témára épül: az utolsó esélyre, amit minden embernek ki kell használnia ahhoz, hogy lelki békéjét megtalálva végleg szögre akaszthassa képzeletbeli bokszkesztyujét. Ügyes volt az a húzás, amivel Adrient múltbéli emlékké nemesítve jeleníti meg. Valójában az egész filmben minden a feleség emléke körül forog. Ez jól erosíti a történet nosztalgikus múltba révedo-bölcselkedo hangulatát. A filmvégi nagy mérkozés lezárása kello képpen giccsgyanús, de erre nem szabad haragudnunk: ne várjuk el Stallone-tól, hogy teljesen kibújjon a borébol!:)

Ami egy kicsit zavaró volt: emlékeim szerint /és bocs a rajongóktól, ha nem így van/ az ötödik részben pedzegették, hogy Rocky-nak súlyos agysérülése van és egy újabb ütközet halálos kimenetelu lehet számára. Ahhoz képest az új részben az engedélyezo bizottág elott improvizált szenvedélyes védobeszéd hatására gond nélkül megkapja az orvosi liszenszt az induláshoz. Ezt úgy hirtelen nem tudtam hová tenni...Afelett is szemet kellett húnynom, hogy sokszor, indokolatlanul is kapkodós a kameramozgás, és gyakori a világító fehérre lúgozott kép is. Úgy látszik, ez a divat mostanság...

A lényeg, hogy ezzel a résszel sikerült egy mindenféle felesleges ideológiától és ripacskodástól mentes Rocky-epizódot letenni az asztalra, amit különösen az érzelmes-érzelgos filmek kedveloinek ajánlanék.
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. jún. 24. - 22:33
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6/10 volt.
15.
A Dolog (1982) The Thing (1982)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


jevgenyij
értékelése:
2009. máj. 11. - 23:02
Én egy kicsit túllépnék a horror szuk skatulyáján. Szerintem ez a film egy jól sikerült társadalomkritika. Mégpedig arról, hogy mennyire antiszociális tud lenni az ember, ha egy pici homokszem kerül a kényelmes, jól bejáratott gépezetbe.

Az 50-es évek hidegháborús feelingje is átjött rendesen, vagyis hogy senki nem az akinek látszik. És hogy ebben az elszigetelt, életidegen milioben hogyan veszi át az egymásra utaltság jóleso érzését szépen fokozatosan a bizonytalanság, a gyanakvás, majd a szuicid ösztönöket is felszabadító totális paranoia. Röviden az egyik legszebb film az emberi természetrol, amit valaha vászonra álmodtak.

Ami viszont igazi horror volt, az Morricone zenéje. Szinte semmit nem mutat meg valódi tehetségébol. /Lehet, hogy szándékosan?/ Szimplán egy ügyes iparosmunka a csak Carpenterre jellemzo minimalista futamok hatásos felvezetésével. Egyáltalán mi volt neki itt a kihívás? Ha nem tudnám, hogy o szerezte a zenét, simán kipipálnék egy újabb tételt a horror-rendezo filmzenei ügyeskedéseinek listáján.

Lehet, hogy vad dolog így elsore, de nekem Carpenter munkája hangulatilag a Solaris-sal mutat rokonságot. Ha lenne ilyen kategória, akkor azt mondanám, hogy mindketto a magány filmje. Vagyis hogy az ember saját lelkiismeretének démonjaival küzdve /Solaris/, vagy az ismeretlen és ezért teljesen kiszámíthatatlan gonosszal szembekerülve /A dolog/ ösztönösen önmagába menekül. Életterét és a környezetével való kommuniukációját minimálisra csökkentve próbál túlélésre játszani. Általában sikertelenül.

Összeségében csatlakoznék azon lelkes SF-rajongó társaimhoz, akiknek meghatározó élményt jelent, vagy jelentett ez a film. Nekem annak idején, kb 20 éve ez volt az elso filmes élményem, amit szinte végig csak a paplan alól, csukott szemmel tudtam végigkövetni. illetve mostanság évek óta az elso horror, ami sokadszorra is lekötött annyira, hogy végignézzem. És külön köszönet azoknak a mániákusokank, akik lehetové tették, hogy ez a klasszikus ilyen igényes formában, extrákkal megpakolva jelenhessen meg!
Kritika elbírálásának dátuma: 2012. jún. 8. - 18:04
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6/10 volt.
<<< első oldal
< előző 1 következő >
utolsó oldal >>>
DVD
Ingyenes szállítás
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2014. Minden jog fenntartva.
T: T: