• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

A legutóbb elbírált 100 termékkritika:
Találatok száma: 100 db. (5 oldal) | Jelenleg mutatva: 5. oldal (81-100. termék)
Termék/oldal: 20 | 40 | 60 | 80 | 100
< előző 1 2 3 4 5 következő >
utolsó oldal >>>
81.
Kick-Ass 2. (Ha/Ver 2.) Kick-Ass 2 (xpka2) (2013)  
999 Ft
Listaár: 3190 Ft (-69%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


Niwrok
értékelése:
2014. jan. 2. - 1:12
A képregényhősök realizmusa
Ritka, hogy egy sorozat részei között ekkora véleménykülönbség legyen nálam, főleg pozitív irányban. A Kick/Ass elsőre abba a zsákutcába futott bele, mint oly sokan, vagyis hogy az egyébként elméletben remek alapötletet, a kicsit gúnyolódó-morbid hangvételt és a hétköznapi hősök sztorit nem tudta a gyakorlatba átültetni. Hiába ütős egy mondattal is a kamerásmobil- és a közöny-kritika, hiába remek figura az apa-lánya igazságosztó erőszak-duó, és a lelke mélyén még Kick/Ass is, de sajnos túlsúlyban van a tinigeek-hangulat, Frank D´Amico időhúzó gengszterkedése és a Vörös Köd nevű szánalomhalmaz. A második részre igazából csak ezen az arányon változtattak, és ez is pont elégnek bizonyult.

Szerencsére maradt az egy pillanatig sem komolyan vehető, ripacskodós-képregényes stílus, a filozofálás a média torzulásairól és a közbiztonság visszásságairól, és mellé jött egy csomó olyan dolog, amit már korábban is hiányoltam. Említés -ha jól emlékszem, egy darab híradórészlet meg egy darab utánzó- szintjén került például eddig csak szóba Kick/Ass, mint jelenség, vagyis hogy Dave "munkásságát" hányan tekintik ösztönzésnek, hogy új alteregót alkotva maguknak segítsenek másokon, vagy éppen hányan találnak menedéket egy maszk mögött saját személyes tragédiáik elől. A dráma új műfaj ebben az elegyben, de jól áll neki.

A JF és benne Jim Carrey igazi plusz, főleg mert ahol a jófiúk csapatba verődnek, ott a rosszak érkezésére sem kell sokat várni, a Vörös Köd satnya lárvájából kibúvó "Muterbe/Ver" és gonosz csatlósai (Zdrasztvujtye, gyévocská!) pedig pont annyi vérfröcskölést, morbiditást és idétlenkedést adnak a filmhez, amennyit az jó szívvel elvisel. A Kick/Ass 2. tele szájjal röhögve gúnyolja ki és vágja gyomorszájon Hollywood összes szuperhősmoziját, amelyek vért izzadnak azon, hogy fenntartsák az illúziót, és a néző ne jelmezes színészek kalimpálását lássa. Ez meg nem pusztán bevállalja a "jelmezes színészek kalimpálását", de még ki is kacsint a "valóságra", a maszkon túli világra, ahol a vér az vér, a veszteség az veszteség, és ahol a "következményeket" nem tünteti el a digitális varázspálca, a félrenéző kamera és az amnézia. A film csúcsa volt nekem, hogy minden abszurditása és a kib*szott színpadiassága ellenére is negyed órára (a temetői jelenet és az azt követő üldözés idejére) képes volt valószerűbb lenni, mint az idén júniusig általam látott akciófilmek kábé összesen! Végig megmarad azon a sávon belül, amit ha nehezen is, de be lehet tudni szerencsének... qrvasok szerencsének. És nahát, így rögtön tudtam izgulni rajta, rögtön jött az akciófilmeknél régen tapasztalt érzelmi hatás, például egy kis beleborzongás a Ralph bácsinál tett látogatás rideg kegyetlenségébe vagy a szaporább légzésszám és pulzus!

Abban persze még lett volna mit javítani, hogy a történetszálak egy kicsit jobban összefonódjanak, hogy kevésbé legyen olyan érzete a nézőnek a film kétharmadában, mintha három különböző film snittjei keveredtek volna össze a vágóasztalon. Különösen igaz ez Hit Girl mellékvágányára, ezúttal ugyanis ő a soros, hogy a tinivilág kihívásaival szembenézzen egy kis Bajos csajok utánérzésben. Remek paródia ez is, csak Chloë Grace Moretz találhatta furcsának, hogy idén kétszer is kijutott neki ebből a "kiközösített középiskolás kiscsaj különleges képességekkel"-szerepből (a másik ugye a Carrie).

Ha pont ez utóbb említett szakaszból a "rókarudi" kimaradt volna (azt már azért kicsit soknak éreztem a fricskából, meg mostanában amúgy is feltűnően és zavaróan sok a hányás a filmekben), akkor talán járna a maradék pont is, mert a Kick/Ass 2. nekem emlékezetesen szórakoztató élmény volt, de így "csak"...
Kritika elbírálásának dátuma: 2014. jan. 8. - 14:58
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8.8/10 volt.
82.
Sleeping Beauty Sleeping Beauty (2011)  
699 Ft
Listaár: 3190 Ft (-78%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


Niwrok
értékelése:
2014. jan. 2. - 1:24
Jelige: Perverzek se kíméljenek!
Istenbizony, én elolvastam, miről szól, hogy van egy csaj, aki vállalja, hogy miközben ő aléltan fekszik, pénzért egy elit klub tagjai kedvüket tölthetik rajta. Persze elhamarkodottan, de ebből egészen érdekes drámát tudtam volna elképzelni, hiszen azért eddig eljutni bármelyik félnek, és ezt megélni... vagy lehetett volna akár egy még érdekesebb thriller, az ájultság alatt történtek rejtélyével. Ehelyett enervált életeket láttam... meg más enervált dolgokat, amik nélkül bőven meg tudtam volna lenni ebben a másfél órában.

Ez megint az a típusú film, aminél talán értem és érzem, mi miért van, de a film maga annyira kevés kapaszkodót ad hozzá, hogy az idő jelentős része azzal telt, hogy egyáltalán az eseményeket egy életbe tudjam rendezni. Merthogy ez a Csipkerózsika (Emily Browning számomra továbbra is értékelhetetlen alakításával) nem csak a klubban ernyedt és alélt, hanem a fennmaradó időben is. Semleges guminő-arckifejezéssel tűr és csinál szinte mindent, az egyik munkahelyéről való kirúgására például csak egy "köszönöm" a válasza. Sőt, pontosabb az a jellemzés, hogy hagyja, hogy mindenki azt csináljon vele, amit akar. Talán ha három olyan szitu volt, ami megrökönyödést vagy szabad szemmel látható érzelemmegnyilvánulást eredményezett nála; példaként: ebből az egyik az, amikor a klubban megkérik, hogy a "felső" ajkait rúzsozza pont olyan színűre, mint amilyenek az "alsók"... hagyok időt, hogy leessen... Egyébként csak éber kómában tengette napjait, rakosgatta a lapokat a fénymásolóba vagy törölgette a kocsmaasztalt. Biztosan okkal csinálja mindezt, de a háttérbe az író/rendező asszony nem kívánt betekintést adni.

Pedig hatásos szereplőből, sokkoló vagy éppen megbotránkoztató jelenetekből, mondatokból nincs hiány, de ezek pillanatnyi felvillanások csak, egyre gyarapodó kérdések, amik között az ájult lányon kéjelgő vén kecskékre már-már alig kaptam fel a fejem. Helyette ott volt az elégetett pénz, a lecserélt albérlet, a család jelenlétére utaló egyetlen telefonhívás, a "fogyaszt-e drogot?" kérdés után a visszakérdezés, és mindezeken koronaként a vodkás müzli. Csak a kérdések, válasz sehol; találd ki! Egyedül a végén sejlik fel Csipkerózsika életének szerteágazó szálai között valamiféle kapcsolat, csak akkor már túl későn.

Minden negatívuma ellenére azt kell viszont mondanom, hogy ha egy élet, életek értelmetlenségéről, kilátástalanságáról akarnék filmet látni, akkor ezt nézném meg ismét, annak elgondolkodtató és frappáns. Az egy más kérdés, hogy most ezt az egyszeri alkalmat is túl soknak tartom.

Röviden: Mintha a Sucker Punch-ot nem Zack Snyder, hanem teszemazt Lars von Trier rendezte volna; szinte ugyanaz az öncélú húspiac az egész, csak a sci-fi-fantasy akcióorgiát felváltotta a melankolikusan drámai művészkedés (ennyivel tekinthető talán többnek annál), célközönségnek pedig a pubertás geek-ek helyett a sznob, de kellően kanos öregurakat képzelhették el.
Kritika elbírálásának dátuma: 2014. jan. 8. - 14:58
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8.8/10 volt.
83.
Pi élete Life of Pi (2012)  
1.490 Ft
Listaár: 3290 Ft (-55%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


Niwrok
értékelése:
2014. jan. 2. - 1:16
Tigris! Tigris!
Erre a filmre leginkább az előzetese és az indiai vonal vett rá, egyfelől, mert egyszerűen egy szép és küzdelmes filmnek tűnt, másfelől meg kíváncsi voltam, mi ez a "tigris a csónakban" dolog, hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy ne tűnjön gagyinak, és ki legyen töltve rendesen a játékidő.

Aztán valahogy úgy adódott, hogy éppen a tigrises részt tartottam mégis kevésbé érdekesnek. Az első fél óra, a keretsztori az egyszerűségében is különleges életképével (egy író ötleteket gyűjtve az új könyvéhez meghallgatja egy másik férfi élettörténetét), a főcím állatkerti sétája, és azok a kalandos vagy éppen mókás mérföldkövek, amik segítségével Pi a hajótörés idején az lehet, aki, szóval a bevezető jobban megfogott. Még némi nosztalgiát is jelentett, mert felidézte bennem, amikor még Gerald Durell korfus emlékeiről olvastam a könyveket. A sok családi anekdota, amik lenyűgözik az olyan idegeneket, mint akár a film nézője: hogy miért lett Pi Pi, és hogy az évek alatt hogyan ismerkedett meg a különböző hitrendszerekkel, hogy honnan kapta a nevét a tigris és hasonlók. Mindehhez jön az ezerarcú India azon arca, ami nem nyomor meg kasztrendszer meg mocsok meg patkányok, hanem a színes, zenei és kulturális egzotikum, amiért általában szívesen nézem az Indiában játszódó filmeket. Ezek akkor is elszórakoztattak volna, ha csak ilyenekből áll a film, és nem társulnak hozzá a csónakban történtek.

Szóval Pi és a tigris... Azt tudjuk már az elején, hogy túl fogja élni, hiszen ő meséli a saját történetét, azt is, hogy a tigris nem rágta le semmijét, de azt mondhatom, a végkifejlet feszültségének hiánya egy cseppet sem ront az élményen. Részben azért, mert az ember hajlamos megfeledkezni erről, amikor egy dühös, kétségbeesett és éhes tigris hadonászik a méretes mancsaival és az ezekből kiálló karmaival az orra előtt, részben meg azért, mert ahogy talán a filmben is elhangzik, a célnál sokszor fontosabb, hogy az ember hogyan jut el oda. Ebben pedig bőven van potenciál, kaland és látványosság, leginkább abban, hogy Pi hogyan tanul a hibáiból, óvatlanságából vagy éppen a túlzott biztonságra és kényelemre hajtásából (konzervek). Izgalmassá és érdekessé teszi még az olyan egyszerű kérdés is, hogy Pi miért választja a nehezebb utat, miért nem hagyta már az elején egyszerűen sorsára a tigrist, miért nem könnyíti meg ezzel a maga számára a tengeren sodródás amúgy sem könnyű napjait, de persze nem csak Pi a lényeg, attól mindez öncélú lenne.

Mert "talán" nem is arról szól ez a film, hogy egy fiú hogyan élt túl a tengeren egy hajótörést alig tíz méterre egy tigristől, hanem arról, hogy az ember a nehézségek, kihívások és tragédiák közepette hogyan találhatja meg az erőt magában arra, hogy küzdjön és túléljen, és ennek ösztönzésére, elősegítésére hogyan használhatja saját leleményességét, képességeit, erejét, hogy környezetének ismeretlen vagy akár kegyetlen részét "megszelidítse", hogy a fenyegetettségen, a bizonytalanságon és a hiábavalóságon túl tudjon másra is figyelni és gondolni. Akár úgy is, hogy a remény ára a fenyegetettség...

A DVD-n kevés extra (egy 20 perces werk), minőségi szinkron, éles és élénk kép és egyetlen képkockányi képhiba várja a nézőket.

Röviden: Nekem inkább ez volt a "váratlan utazás". Az indiai hangulat, a többféle és szimpatikus nézőpont, Pi karaktere, a varázslatos látványvilág mellett még a keretsztori egyszerű életképe is nagy hatással volt rám. Istenhívő ugyan nem lettem tőle, de csak mert az "alkotás", a természet sokszínűsége, ereje és csodája mellett háttérbe szorul az "alkotó" erő fontossága, és ezzel a filmmel is így vagyok.
Kritika elbírálásának dátuma: 2014. jan. 8. - 14:58
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 9/10 volt.
84.
Az acélember Man of Steel (xpmof) (2013)  
999 Ft
Listaár: 3290 Ft (-70%)

Kosárba teszem

kb. 1-5 nap alatt szállítható


Niwrok
értékelése:
2014. jan. 2. - 1:07
Superman dilemmája
Nekem kb. így fest egy izgalmas és érdekes szuperhősös film! Azt nem mondanám, hogy túl sok újszerű vagy annyira kiváló elemmel rendelkezik, de néha elég annyi is, hogy egy filmben mindenki azt csinálja, amihez ért, és nem kontárkodik bele másba.

Nolan eddig -minden előzetes híreszteléssel ellentétben- semmi mást nem írt és forgatott, mint pszichodrámát, függetlenül attól, hogy azt thrillernek vagy akciófilmnek "álcázta". A legtöbb filmjének azok a legjobb részei, amikor a szereplői jellemén, a félelmeiken, kétségeiken, motivációikon, az ezekből következő tetteiken és azok járulékos áldozatain agyal, amit az utóbbi időben kiegészített az emberiség kollektív tudatának és önpusztításhoz vezető cselekedeteinek elemzésével és kritizálásával. Superman figurája és eredettörténete is érezhetően az ő világlátásának lett alárendelve, és nekem tetszett, hogy sokkal színesebb és árnyaltabb lett a Superman-univerzum, mint eddig, bár ez persze azt is jelenti, hogy a klasszikus elemeknek nem vagy csak alig jut szerep. Ezúttal a kryptoniak nem csak tehetetlen szemlélői saját világuk összeomlásának, hanem aktív résztvevői, és Superman sem az az eltévedt árva űrkisfiú, akinek a mamája varrt piros palástos ruhácskát, hogy abban röpködjön, hanem hogy a ruháján levő szimbólum földi megtestesítője legyen, a rossz döntések két lábon járó mementója, okulásul. A küldetése azonban nem könnyű, eleve onnantól, hogy meg kell győznie az embereket, bár egyetlen szempillantással meg tudná ölni bármelyiküket, de nem fogja, hogy a tisztelet és a jószándék legyen az, amin keresztül hat az emberekre, ne a félelem, és akkor a származásának kérdéseit éppcsak megemlítem. Ezért aztán nem volt nehéz elhinni, még ha Henry Cavill játéka és a jól letesztelt érzelmi sablonok a színfalak mögé kényszerítették is ezeket, hogy az igazi harcok odabent zajlanak, és az egész hacacáré Zoddal meg az egész űrt végigguberáló kryptoni sittesekkel csak ennek kivetülése.

Ez a kivetülés persze nem baj, mert Nolan steril, csekély dinamikát és fantáziát felvonultató akciójelenetei után jól esett, hogy Snyder -aki ha másban nem is, ebben szerintem profi- olyan látványvilágot teremtett, amin azért rendesen kellett kapkodnom a fejem. Önmagában a látványtervezők munkája is tetszett, a védőruhák és a tengeri állatokra hajazó űrjárművek megalkotója különdíjat is érdemelne tőlem, de az igazi vizuális élményt az összecsapások jelentették. És úgy, hogy ezúttal térkapukon át érkező inváziós seregek sem kellettek hozzá, csak féltucatnyi kryptoni, akik a hadsereg asszisztálásával gyepálják egymást. Megvannak a maga botlásai, mondjuk nehezen hihető, hogy Smallville nem vált a földdel egyenlővé úgy a negyedik-ötödik lángcsóva és lezuhanó repülő után, de ha nagyon akarom, ez még magyarázható sok-sok véletlen egybeeséssel...

...a néha kínosan hangzó párbeszédek és az időnként giccsparádé viszont nem. Gondolom ez az a rész, ami Goyernek "köszönhető", mert a másik kettőből nem nézem ki (Nolan legalábbis biztosan tud ennél jobbat). Nem rossz, csak tele van közhelyekkel és bakikkal. A mélypont a kutyás-tornádós jelenet, ahol a főszereplő tragédiáját sikerült teljesen nevetségessé és ostobává tenni, az nyugodtan végezhette volna a vágóasztalon.

De aztán ennyi, és ahhoz képest, hogy Hollywood negyvenes generációjának két ellentétes pólusa hozta össze a sablonkirállyal kötőanyagként, akinek már nem egy popkult-ikont sikerült a sárba löknie (csak annyit mondok: Szellemlovas 2.), nekem kétszer megméretve is tetszett.
Kritika elbírálásának dátuma: 2014. jan. 8. - 14:58
A kritikát eddig 4 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8.8/10 volt.
85.
S.O.S. szerelem! S.O.S. szerelem! (2007)  


A TERMÉK MÁR
NEM RENDELHETŐ!


Christian Kjellvander
értékelése:
2007. máj. 29. - 11:18
Nagy meglepetésemre, nekem tetszett a film, pedig februárban direkt kerültem a mozikban, viszont a DVD-t megnéztem.

Amit észrevettem, s végtelenül bosszant, hogy miért nem lehet egy kiemelt , magyar film DVD kiadásával kapcsolatban alaposabb, figyelmesebb munkát végezni?! Ez a kiadvány olyan szinten van tele programozási hibákkal, ami amatör, házi barkács módon elmegy, de egy kiadott DVD-nél, ráadásul magyar produkciónál egyszeruen botrány. Lehet, hogy csak az én szememet szúrja, de azt nagyon.

Megértem, hogy kell a kötelezo reklám filmlejátszás elott - pénz beszél, kutya ugat, bár tényleg vidámságra fakasztó dolog a cselekmény közben véletlenül sem burkolt reklámbevágások használata ;) - de vicc, hogy ugyanazt a reklám-szpotot többször is szerepeltetni kell egy lemezen, ráadásul különbözo tulajonságokkal. Fomenü/lejátszás, itt a reklámvideón minden felhasználói hozzáférés letiltott. Ha viszont máshonnan hívok meg egy lejátszást, pl jelenetek, akkor a next chapter funkció simán muködik, nincs letiltva, next gombra már egy elozetest játszik, s ha ezt megunom, s nyomok egy menüt, az extrákban lyukadok ki, s azt sem tudom már, hogy mit akartam egyáltalán.
Másik, hogy ha a fomenü/lejátszás után a filmet majdnem végignézem, nyomok egy menüt, az utolsó jelenettáblán kötök ki, fomenü helyett. Elképesztoen amator. Ajánom az authoringgal megbízott emberkéknek, hogy kicsit jobban át kellene gondolni, hogy mit is akarnak csinálni egyáltalán, ne legyen már ennyi, összecsapott lemez a magyar piacon, biztos tudunk mi jobbat is, ráadásul nagy botrányok lesznek, ha a HD szabvány általánossá válik, ott aztán kell majd a redszerszemlélet.
Egy szó mint száz, gatyát fel lehet kötni, s sajnálom, mert különben egy nagyon izlésesen kiadott, hangulatos menüvel rendelkezo kis kiadványról van szó.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
86.
S.O.S. szerelem! S.O.S. szerelem! (2007)  


A TERMÉK MÁR
NEM RENDELHETŐ!


mm94
értékelése:
2008. ápr. 18. - 18:23
Szerintem igenis jó film!Sot...egyik kedvenc filmem közé tartozik,és a színészek is nagyon jól megállják a helyüket!Nagyon izgalmas,és jók benne a poénok.Én nem találom eroltetettnek...mondjuk ízlések és pofonok.Vajon ha ezt angol/amerikai színészek játszanák akkor jobban tetszene egyes embereknek akiknek csak azon jár az eszük,hogy szólják le a magyar filmeket?
Én nehezen vettem rá magam hogy megnézzem keresztanyám által a filmet.Az elején elvesztettem a fonalat.Mondjuk abban egyetértek,hogy nehézkesen indult a mu,és igen kissé eroltetettnek tunt,de ahogy kezdett izgalmasabbá,érdekfeszítobbé és lendületesebbé válni Péter és Veronika kapcsolata,annál jobban beleéltem magam.Sajnos nincs meg a kiadvány úgyhogy a képnek és a hangnak is ötös osztályzatot adok,hogy ne rontsam még lejebb rontani ennek a filmnek az átlagát.Azoknak ajánlom akik kellemes,romantikus és poénokkal teli vígjátékot szeretne nézni.:)
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
87.
Az út The Road (xproad) (2009)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


Drogba16
értékelése:
2010. aug. 19. - 19:52
Az út c. alkotást semmiképpen ne nézzék meg depressziósok, öngyilkosjelöltek, esetleg komor lelki világúak. Mivel csak még rosszabb lesz tole. Az út c. film olyan atmoszférát, olyan hangulatot teremt, amelyet eddig nagyon kevés hasonló filmen láttunk. Sot, talán egyen sem. Az ismeretlen katasztrófa utáni ismeretlen világ olyan erovel hat az emberre, hogy ha esetleg valaki netalán elképzelte volna valaha, hogy egy kataklizma után milyen cool dolgokat tenne, az garantáltan változtatna álláspontján. A totális semmi, amely a film minden képkockájából árad. A totális kiüresedés, ahol már semmiféle használható, értékes vagy szép dolog nincs már. És ebben a zord világban láthatjuk a két névtelen foszereplot, akik céljuk felé haladnak: egy talán valamivel melegebb, élhetobb vidék felé. Talán már nem is hisznek céljuk megvalósulásában, talán ez már csak egy olyan dolog, amely valamiféle értelmet ad az életüknek. És az apánál ott a fegyver, amely a megváltást hozhatja számukra. A gyilkolásra alkalmas eszköz, mint a megszabadulás eszköze: kissé paradox helyzet.
A 2 foszereplo személyén keresztül pedig olyan kérdéseket boncolgat a film, mint az apa és fiú kapcsolatát, az emberséget egy embertelen világban, a kitartást, azt, hogy meddig bírjuk ki, meddig tartjuk magunkat egy ilyen kiüresedett életben.
"Mi hordozzuk a tüzet" - ez a film egyik kulcsmondata.
És nem kell egy ilyen kataklizmának megtörténnie, hogy a mi világunkban is szükség legyen ilyen emberekre, akik "hordozzák a tüzet". Hisz gondoljuk csak el, miféle vadállatokkal vagyunk körülvéve!



Elnézést mindenkitol, aki végigolvasta a K-val folytatott vitámat!
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
88.
Emlékezz a titánokra! Remember the Titans (2000)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


BedeKrisz
értékelése:
2011. már. 19. - 13:31
Nos én úgy tekintettem meg a filmet hogy nagyon is kedvelem Amerika legnépszerübb sportágát a futballt mégis valahogy eddig eszembe se jutott hogy megnézzem ezt az alkotást. Ennek elsödleges oka hogy az amerikai futballról már láttam egy elképesztöen jó filmet a legendás Oliver Stone rendezésében ezért nem tartottam valószinünek hogy a Minden héten háborút felül lehetne múlni bármilyen téren is. Persze az Emlékezz a titánokra nem a profi futball világát mutatja be és talán épp emiatt nem fogott meg a hangulata és persze az is érthetö hogy egy évvel Oliver Stone filmje után miért is kéne még egy bört lerágni ugyanarról a témáról de mégis az amerikai fociról szól mindkét film és nem tudok elvonatkoztatni attól hogy összehasonlitás alapján ezt a filmet teljesen feleslegesnek tartsam, ami pedig a "nagyon jó szereposztást" illeti nekem Denzel Washington volt az egyetlen ismert szinész a filmben aki remek alakitást nyújt ez kétségtelen de egyedül még ő is kevésnek bizonyult számomra hogy méltón emlékezzem a titánokra.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5/10 volt.
89.
Mielőtt felkel a nap Before Sunrise (1995)  
999 Ft
Listaár: 3290 Ft (-70%)

Kosárba teszem

A beszerzés bizonytalan


dick laurent
értékelése:
2007. máj. 24. - 23:48
Tökéletes példa arra, hogy egy jó filmhez nem kell más, mint két kiváló színész (Ethan Hawke és Julie Delpy), egy eros forgatókönyv (Richard Linklater) és egy tehetséges rendezo (szintén Linklater). Külön öröm, hogy ez a film egy ritka jól sikerült és rendhagyó romantikus film. Richard Linklater kis pénzbol mutat olyat, amit másik tíz rendezo giga költségvetésbol és túlsztárolt írók túlértékelt könyveibol képtelen. Ennek ellenére senki se gondoljon olcsó megoldásokra és gagyi látványra. Felejtsük el Lars von Trier izzadságszagú erolködéseit az eszköztelen filmért. Bécs ugyanis tökéletes díszlet egy romantikus filmhez. A Mielott felkel a nap nem más, mint egy hosszú párbeszéd mielott felkelne a nap. Nem történik semmi említésre méltó, nem operál a többi romantikus filmbol ismert olcsó fordulatokkal, mégis megfogja az embert. Nekem ennyi már boven elég. Elég volt az Éjszaka a földönnél is, ami all-time top 10-es filmem. 9/10
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.3/10 volt.
90.
S.O.S. szerelem! S.O.S. szerelem! (2007)  


A TERMÉK MÁR
NEM RENDELHETŐ!


joy
értékelése:
2007. júl. 22. - 13:22
Nos, tehát: szerintem megérdemli a film az 5 csillagot, mert a maga nemében bubájos. Vígjáték és soha nem is akar több lenni ennél. Le lehet szólni, hogy igénytelen és Hollywood majmoló nyál, viszont kérdem én, hogy miért kéne minden honi filmnek a mai magyar valósághoz hunek lennie. Természetes, hogy a magyar piac sosem tartana el egy ilyen céget (pláne nem kettot), mégis az ötletet érdemes értékelni. Lehet mondani, hogy a Randiguru ugyanez, ám ha meggondoljuk itt van benne számos egyéb csavar is. Sot bizonyos tekintetben kifejezetten magyar a történet. A bunkó újgazdag kontra az entellektüel arisztokrata nagyon is pesti utcai látkép. Szóval akárhogyis, szerintem a sztori maga nagy ötlet és nem véletlenül törték kezüket-lábukat érte Amerikában és Ausztráliában. Ott több pénzzel és még látványosabb tálalásban fogjuk visszakapni és ott majd a dolog hitelessége sem sántít majd.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:16
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.3/10 volt.
91.
A Truman-show The Truman Show (1998)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


BedeKrisz
értékelése:
2008. már. 13. - 21:20
Nagyon meglepö, érdekes és furfangos próbálkozás volt unatkozó idiótáknak szánt valóságshowból komoly drámai hangvételü mozifilmet alkotni és ennél jobban nem is lehetett volna elkészíteni! Jim Carrey lenyügözöen helytáll a drámai szerepében persze elsösorban komikusként ismeri öt a világ mégis ez a szerep teljesen rá lett formálva és briliánsan játssza saját magát vagyis Truman-t söt a töle megszokott improvizációkat sem nélkülözi. A film zenéje külön elismerést érdemel hiszen olyan felemelö és melankólikus hogy ha lehet ez még magasabbra teszi a mércét tovább növelve a film amúgy is elég magas szinvonalát. Mindent összevetve egy rendkivüli páratlan filmalkotásról van szó Peter Weir egyik legjobb rendezésében mely feledtetni tudja velünk a kissé összecsapott befejezést.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:15
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.3/10 volt.
92.
Ghost Stories - Bújj, bújj, szellem! - 1. Gakkô no kaidan (2000)  


A TERMÉK
NEM BESZEREZHETŐ!


L.M.
értékelése:
2008. már. 30. - 12:03
Nálam nagyon sokat számít, hogyan indul egy sorozat. Arra sajnos (szerencsére?) nincs idom, hogy válogatás nélkül megnézzek mindent, ezért általában két-három rész "próbaido" után döntök, hogy érdemes-e az adott filmre rászánni az idot. A Gakko no kaidan esetében is így tettem, és az az igazság majdnem otthagytam. Az elso két rész nagyon nem tetszett, különösen a második a budiból támadó szellemmel... Szerencsére még megnéztem a harmadikat is, ami iszonyat ötletes és nagyon érdekes volt. Aztán negyediket és az ötödiket is és egyre jobban tetszik. Eleinte a rajzok sem tetszettek, de azt is megszoktam. Az egyik késobbi epizódban jöttem rá (amikor a srácok videojátékoznak), hogy igazából nagyon igényesen van megrajzolva a sorozat. A lemezen egyébként nekem a negyedik rész tetszett a legjobban, az elég feszültre sikeredett. A karakterek jók, bár nem mondom számtalanszor láttunk már hasonlókat. Satsuki a szokásos anime csitri, aranyos és hangos, Momoko (a kis oszibarack...) az érett csendes lány, Keiinichi a szokásos kistetvér akit meg kell védeni mindentol, Hajime aki állandóan Satsuki "vérét szívja" de persze minden alkalmat megragad, hogy meglesse a bugyiját és Reo aki a szokásos "otaku" figura, csak o nem az animékért rajong (vagy mint Sinji az FMP-ben a mechákért), hanem a szellemekért. De a legnagyobb figura egyértelmuen a macskatestbe szorult szellem. A kiadás nem egy nagy szám, a képe rendben van, a hang 2.0-ás, ahogy szokott, a szinkron nekem nem tetszett, extrának elozetesek meg szöveges cuccok vannak (a szellemnapló egyébként ötletes). Az árát kiszolgálja, szerintem érdemes belenézni megvétel elott, de könnyen meg lehet szeretni. Csak azért adok rá négyest mert az elso két rész nekem személy szerint nem jött be.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:15
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.3/10 volt.
93.
S.O.S. szerelem! S.O.S. szerelem! (2007)  


A TERMÉK MÁR
NEM RENDELHETŐ!


Haboo
értékelése:
2007. máj. 21. - 19:28
Véleményem szerint eros közepes a produkció.
A történet nagyon ötletes és magyar viszonylatban mindenféleképpen újszeru. Örültem hogy régen nem látott színészeket is felkértek különbözo szerepekre (pl: Benedek Miklós).

Kellemes perceket szerzett nekem Kovács Patricia és Fenyo Iván játéka. Élvezet volt nézni oket a vásznon! A helysznek csodálatosan szépek voltak, a kosztümös is kiadott magáért.

Csányi Sándor nagy csalódás volt számomra, az egész szerepét eroltetettnek éreztem, mintha végig az járt volna a fejében "mit keresek én itt?". Ullmann Mónikáról nem tudnék pártatlanul nyilatkozni, mert alapjából nem tartozik kedvenc színészeim közé, így róla hallgatok.

De aki azt a nevetséges parókát a fejébe nyomta, valami kezdo kisgyerek lehetett, mert akárhányszor a színésznonek a jelenete volt a filmben csak azt tudtam nézni, mennyire elcseszett egy parókája van. (Mint utóbb kiderült ezzel nem csak én voltam így :D)

És végül: Manapság néhány magyar filmnél elönt az a kellemes érzés, hogy végre kezdik megtanulni hogyan kell a nyílvánvaló reklámokat elfogadható köntösbe burkolni, hogy ne lógjon ki az a szorös lóláb. Itt egy évtizedes visszaesést láthattunk nem is egyszer. Én elfogadom hogy a magyar filmgyártás elengedhetetlen szponzorai a reklámozók, de kérdem én: miért kell ezt reklám formájában a nézo orra alá dörgölni?
Ebben az esetben reklámokat nézünk, amely mellé mellékesen egy filmet is csatolnak. :(
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:15
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.7/10 volt.
94.
S.O.S. szerelem! S.O.S. szerelem! (2007)  


A TERMÉK MÁR
NEM RENDELHETŐ!


cabir
értékelése:
2007. szep. 24. - 13:59
Olvasván az elottem szólók részletes, és kituno kritikáit - azt hiszem, nem sok újat mondok:
Amblokk tetszett a film, ötletes, és fordulatokban gazdag vígjáték.
Könnyed mufaj - és ebben a kategóriában nem okoz csalódást!
Örülök neki, hogy az utóbbi években egyre több színvonalas magyar film, és vígjáték készül - óriási a haladás! A Csak szexés más semmi mellet a legjobb mai magyar vígjáték!
Valóban hajaz az amerikai giccsre - nem egy típikus magyar film lepukkant gyárakkal, kócos háziaszonyokkal, kiborított kukákkal, részegekkel...
Ha nem ismerném a színészeket, azt hinném, a film külföldi!
Csányi elfogadható alakítást nyújt az öltönyös randiguru szerepében - Fenyo Iván érdekes karaktert játszik, talán az o szerepe a leghálásabb, Ulmann Móni gyenge, mint a harmat, Kovács Patrícia kellemes - a legjobb mégis a film végén a Szacsvai-Hernádi humoros párbeszéde.
Az extrák érdekesek.
Ami negatívum - kritikán aluli a hangminoség - kipróbáltam 5.1-el, és 2.1-el, de ali tudtam követni a párbeszédeket, annyira torz a hang.
Persze ez a legtöbb magyar filmnél így van. A legtöbb színész(Fenyo Iván, Csányi) nem artikulál rendesen, csak motyogják, kenik a szavakat.

Érdemes megnézni, ha szórakozni akartok!
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:15
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 5.7/10 volt.
95.
Erőszakik In Bruges (2008)  
999 Ft
Listaár: 3290 Ft (-70%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


zolindy
értékelése:
2010. feb. 11. - 17:30
Elsoosztályú film, melynek rengeteg erossége van. A forgatókönyv tanítanivaló. Nem csak a szálak összefuzése miatt, hanem mert Brugge látnivalóit remekül építi bele a történetbe anélkül, hogy az embernek egy túristafilm jutna eszébe. Továbba a karakterek nagyon jól vannak kitalálva. Alig-alig beszélnek a múltjukról, mégis érezni, hogy hús-vér karakterek. A párbeszédeket szintén csak dícsérni tudom. Persze ezek mit sem érnének az elsoosztályú színészvezetés nélkül. A két foszereplo nagyon jó, Colin Farrell élete legjobb alakítását nyújtja. Brendan Gleesonra csak azért nem mondom, mert ot mindig is az élo 5 legjobb szinész közé sorolom, persze, hogy nagyot alakít. Ralph Fiennes a film elso felében a hangjával játszik, mindent annyira jól csinálja, hogy a telefonos jelenetben Gleeson-t le is játssza.
Carter Burwell nagyon szép zenét írt a filmhez, aminek a fo érdeme, hogy a nézot megpróbálja a való világba hozni, mivel a nyomasztó történet a szereplok oszintesége miatt nagyon viccessé vált, és a rendezo direkt egy egyensúlyt próbál csinálni a dráma és a vígjáték közt. És a film végéig nem lehet tudni, hogy fejezodik be a történet.
Bár újonc rendezo csinálta (igaz, színházi múlttal), de talán még sosem láttam ennél egyedibb elsofilmet.
És persze a magyar cím iszonyú.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. dec. 16. - 14:15
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 6/10 volt.
96.
Ízek palotája Les saveurs du palais (2012)  
699 Ft
Listaár: 3190 Ft (-78%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


Niwrok
értékelése:
2013. nov. 17. - 22:27
A francia gasztroangyal
Amennyiben az ajánló végén szereplő "romantiká"-t érthetem úgy, hogy az az ételek iránti szenvedélyről és szerelemről van szó, akkor a mondat szépen kifejezi a film lényegét. Másfajta érzelmek ugyanis legfeljebb nyomokban fedezhetők fel a filmben, és egyébként éppen ettől lesz egyedi.

A legtöbb főzős filmben, amiket láttam, a konyhaművészet, az ételek ugyanis legfeljebb köretként szolgálnak, hogy a két szakács közötti szerelemnek, kezdő szakács és titkolózó asszisztense közötti barátságnak vagy éppen az egyéni drámáknak, problémáknak zamatos kísérőt szolgáljanak, és kb. a filmek felénél ki is kopnak a "menüből". Itt is hasonlót vártam, főleg mert a keret és az elejtett háttérinformációk ezt sugallták; egy sorsfordító nagy drámát, ami az Elysée-palotából egy antarktiszi kutatóbázisra kísérte Hortense-t. De hiába vártam, nem kaptam... hál´istennek.

Hortense ugyanis egyszerűen szeret főzni, szereti az ételeivel boldogabbá tenni az embereket, és közben át is ad egy kicsit a saját életfelfogásából a környezetének. Végre itt minden az ételekről szól: az ételekről beszélgetve derül ki Hortense kapcsolata az elnökkel és a többi kollégával, az ételekről szólnak azok a rivalizálások és korlátok, amik megkeserítik Hortense palotában tartózkodását, és derül ki, hogy semmi sem tudja annyira kikezdeni Hortense nyugalmát, mint amikor a kalóriák meg a költségek miatt próbálják megakadályozni a teljes önkifejezésben, hogy elégedetté tudja tenni a vendégeit az ételeivel. A pletykák, szurkálódások is csak ennyiben érdeklik, egyébként meg arra sem veszi a fáradtságot, hogy megcáfolja őket. És ezen kívül sok nem is derül ki róla, a családja is csak említésre kerül: Hortanse nagyothalló nagybácsija (aki potenciális drámaforrásnak tűnt) tíz másodpercig kap szerepet, az pedig, hogy Hortanse-nak van egy lánya, az első órában ki sem derül, és nem is lényeges, csak egy adat. Mert a lényeg a tányéron van.

Röviden: Az ízek palotája egy könnyed főzős komédia, szinte mint egy szufflé illusztrációja, mozgó képek egy régi szakácskönyvhöz, amiben az érzések, drámák, bár léteznek, de meghúzódnak a háttérben.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. nov. 21. - 6:12
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 7.3/10 volt.
97.
Válaszcsapás: 1. évad (4 DVD) Strike Back: Cinemax Season 1 (2012)  


A TERMÉK MÉG
NEM RENDELHETŐ!

(A termék adatlapján
kérhetsz értesítést
a megjelenésről!)


Niwrok
értékelése:
2013. nov. 13. - 18:31
Durr, durr és kúr
"Cinemax Season 1", érdemes erre figyelni. Merthogy aki nem ismerné a háttérsztorit: a lényeg az, hogy eredetileg az angol Sky1 csinálta A Strike Backet, de passzolta a második évadot, az amerikai Cinemaxnak viszont annyira megtetszett a formátum, hogy átvette, csak éppen szinte mindent kidobott belőle. Maradt a 20-as részleg (az angol titkosszolgálat egyik területi bevetésekre specializálódott osztaga), persze teljesen más szereplőkkel, maradt a kétepizódos szerkezet (ezt egyébként külön díjazom, az 5*2 rész pont jó ritmust ad az egésznek, ebbe nem fér tökölés, legfeljebb töltelékrészek)... aztán ennyi. Illetve még a számozást is meghagyták, úgyhogy az amcsi nézők pisloghattak rendesen, hogy mi ez az S2-zés (a továbbiakban S2 alatt ez a kiadvány, a "Cinemax S1" értendő), ki a tök az a Porter, és hasonlók. "Cserébe" a Cinemax szögre akasztotta a drámaiság nagy részét és még azt a kevés realitást is, amivel a sorozat rendelkezett, és csinált egy... "lövős-baszós" sorozatot:).

Ami sajnos sokat romlott, az a karakterek színvonala: az angolok a 6 rész alatt azért csak kialakítottak valami képet a 20-as részleg háttér-tagjairól, Collinson és Layla karakterének szabad szemmel is látható mélysége volt. Itt viszont Eleanor Grant ezredesen kívül mindegyik biodíszlet, közömbös senkik a tömegben, és némelyik epizódszereplőről is többet tudtam meg, mint róluk. Porter karaktere csaknem sebészi pontossággal lett kettévágva a "jó zsaru"-"rossz zsaru" tengely mentén, amitől egyébként különbözőségük ellenére is mindkét utód olyan, mint egy képregényfigura. Stonebridge az ilyen "jó tanuló-jó sportoló" típus, aki tutira kitüntetéssel végezte az összes elképzelhető dolgot, amibe csak belekezdett, és csak azért nem az élére vasalt tankönyvei alapján hajtja végre a küldetéseket, mert lassan rájön, hogy Scott módszerei hatékonyabbak... főleg, ha mindenféle átverésekbe csöppen az ember. Így aztán nem tudom, a Cinemax felvállaltan csinálja-e ezt, de ez egy one-man-show lett, Scotté. Az még hagyján, hogy Scottnak már az oviban is "renault" lehetett a jele (ennyi öncélú kúrós vágóképet kb. a Spartacusban láttam utoljára, részenként legalább egy nőt tutira levarr, akár a legelképzelhetetlenebb helyzetekben is), de közben egyesül benne Sherlock Holmes és Rambo minden előnyös tulajdonsága, hogy egyébként a Nagy Összeesküvés szálai is az ő múltjában fussanak össze, és még a poénok (jellemzően szarkasztikus és/vagy szexista beszólások) 99%-át is neki köszönhessük. Mellette Stonebridge legfeljebb söprögető, esetleg a magánéleti konfliktusok szállítója. Ordító ellentétükre még a jelmezes is rájátszik, és egyszerűen röhejes, ahogy időnként Stonebridge ingben meg sportzakóban feszít, miközben Scottról le sem lehet robbantani (tényleg nem, kipróbálták!, ld. lejjebb:)) a gyűrött kínai pólókat és a koptatott farmert.

A történet kb. ugyanazon a szinten mozog, mert amennyivel az S1 tartalmasabb volt, az S2 annyival izgalmasabb, pörgősebb. Az epizódok közötti összekötés ezúttal lazább, a múltbeli dolognak kevesebb a személyes indíttatása, nem generál igazi feszültséget, az egyes epizódok viszont önmagukban sokkal zsúfoltabbak, talán öt percre is alig lassulnak le. Azokból rögtön a bevezető, a hoteles tetszett, aztán persze a szudáni, és végül a koszovói, utóbbi leginkább azért, mert a készítőknek a magyar az már majdnem albán, úgyhogy tele a stáb magyarokkal (Nagy Zsoltnak még szöveges szerepe is akad), hogy aztán a finálé egy része ténylegesen Budapesten is játszódjon (annak minden perce kincs, de nem írok róla, mindenki fedezze csak fel magának!). A fordulatok gyakoribbak, de általában súlytalanabbak, előfordul szimpla ismétlés az S1-ből (pl.: aknamező, a 20-as részleg "sajátos" módszerei a pszichológiai profil alkotására, bajuszösszeakasztás a CIA-val, fényképes poharazás, stb.) illetve van egy-kettő, ami tovább erősítette a képregény-akciómese hangulatot. Némelyik bomba például a felcsapódó lángokon túl belőlem is kirobbantotta a röhögést, gondolva itt rögtön az indiai hotelben fellógatott "csillárra" és a harmadik rész végére a Scottra szerelt "övtáskával". Utóbbinál az volt a legviccesebb, ahogy elképzeltem, milyen szánalmas magyarázatokat fognak kitalálni, hogy elhitessék, Scott azt túlélte (annyira, hogy a megboldogult Annie Wilkes is eszembe jutott Stephen King Tortúrájából), végül szerencsére egy vállalhatóan kínosat sikerült kitalálniuk :). És ha már "ész"... bár abból valóban kevesebb van az S2-ben, de "agyatlan"-nak mégsem mondhatom, lévén kiloccsantott állapotában annyi van benne, mint a 80-as évek "B"-kat. akciófilmjeiben (amitől persze még kevésbé értem, hogy a mozikból miért kellett száműzni szinte teljesen a véres jeleneteket, tévében miért sokkal kevésbé "romboló"...).

Röviden: Mocskosul szórakoztató volt, az kétségtelen, de hogy a formátumon, a rövid átkötésen és a pár remake-elt elemen kívül nem sok köze van az "S1"-nek és ennek a "Cinemax S1"-nek egymáshoz, az biztos. Élményben talán hasonlóak voltak, de oda a két évad igencsak más úton jutott el, az S1-et talán egy fél ponttal jobbnak éreztem... bár a fene tudja, Scott tuskósága is nagy élmény tud lenni. Na jó, akkor inkább legyen az ok az olyan abszurditásukban megdöbbentő jelenetek hiánya, mint a burkás nők a kanapén:).
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. nov. 14. - 5:57
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 9/10 volt.
98.
Mielőtt felkel a nap Before Sunrise (1995)  
999 Ft
Listaár: 3290 Ft (-70%)

Kosárba teszem

A beszerzés bizonytalan


Niwrok
értékelése:
2013. nov. 13. - 18:37
Egy bécsi éjszaka...
Az európai kóborlásából hazafelé tartó, amerikai Jesse és a budapesti nagymamájától Párizsba igyekvő Celine egy veszekedő házaspár miatt egymás mellé keverednek egy Bécsbe tartó vonaton. Lassan beszédbe elegyednek, és mert ez mindkettőjük számára kellemes élmény, ezért Jesse javaslatára Celine is leszáll Bécsben a vonatról, ahonnan majd csak másnap reggel indul a srác repülője. Így tehát van egy teljes estéjük, amely során megismerhetik a várost... és megismerhetik annyira egymást, hogy talán több is legyen a dologból, mint egy átbeszélgetett éjszaka.

A beszélgetés a kulcsa és a veszélye is ennek a filmnek. Bár kétségtelenül van egy kis útifilmbe oltott road-movie jellege a dolognak, de a város csak háttér és ürügy két ember beszélgetéséhez, akik eltérő múlttal, tervekkel, nézőpontokkal rendelkeznek, szóba kerül itt öregség, vallás, szerelem, család, szex. Felszínes dolgok és a legmélyebb vallomások, azon alaptétel mentén, hogy a legkönnyedebben azzal tudunk beszélgetni, akit soha többé nem látunk... vagy akiben ösztönösen megbízunk. Ahogy a családjukról, az érdeklődési köreikről, a szakmai elképzelésükről vagy akár a politikai nézeteikről, elveikről beszélnek, úgy tűnhet, hogy semmi közös nincs bennük; talán csak annyi, hogy az egymást keresztező szófolyamokból felsejlik, nem nagyon van kivel beszélniük ezekről a dolgokról, és élvezik, hogy most van.

Nekem tetszett, de mivel történet gyakorlatilag nincs, igazából csak azoknak tudnám ajánlani, akik szeretik a házibulik fáradt filozofálgatását. Bár folyton változik a díszlet, ahogy körbejárják a várost, meg belefutnak a bécsi éjszaka furábbnál furább alakjaiba, mint a csöves költő vagy a tenyérjós, de mégiscsak Ethan Hawke és Julie Delpy van folyamatosan a képernyőn, ahogy végeláthatatlanul ontják magukból a kérdéseket és az anekdotákat, újabb és újabb kirakósokat adva a karakterük személyiségéhez... vagy éppen a nézőéhez, hiszen válaszaikban (különbözőségük miatt) könnyű magunkra ismerni. Talán még ez teheti többé ezt a filmet, mint egy szerelem kicsírázásának története vagy két ember locsogása.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. nov. 14. - 5:57
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 7.7/10 volt.
99.
Sherlock: 1. évad (3 DVD) Sherlock: Series 1 (2010)  
2.999 Ft
Listaár: 3190 Ft (-6%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


SirKán
értékelése:
2013. nov. 11. - 15:20
Hallhatatlan Sherlock
Kezdem a jóval: a történetek kitűnőek, a XXI. századi környezet, a modern technika használata kifejezetten vonzóvá teszi a feldolgozást. Lenyűgözőnek találtam a két főszereplő játékát, a mellékszereplők is abszolút mértékben élvezeteset alakítanak. Ami kritika írására indított: a hang pocsék. Az amúgy kitűnő zenei aláfestés elnyomja párbeszédeket, így szinte élvezhetetlen a nagyon is jól megcsinált évad.
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. nov. 14. - 5:57
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 3.7/10 volt.
100.
Parker Parker (2012)  
699 Ft
Listaár: 3290 Ft (-79%)

Kosárba teszem

RAKTÁRON


R2-D2
értékelése:
2013. nov. 13. - 17:53
Statham és a pofonok
Ha nem egy globális földönkívüli átverés áldozatai vagyunk, akkor örömmel jelentem, hogy Jason Statham ember, s nem kiborg, mert e film alapján bizony képes megsebesülni és akár vérezni is. Ezek után persze az is igaz, hogy eme tulajdonságaival aztán végképp letehet arról, hogy a hatalmas Chuck Norris nyomdokaiba lépjen, ugyanakkor esendő mivoltával icipicit belopta magát még a szívembe is… Léte továbbra is állandóságot nyújt a filmes palettán, nagyjából tudja az ember, mire számíthat, ha ő a főszereplő: akcióra, bunyóra, minimális történetre és faarcra.

Ezekhez képest a Parker kellemes csalódásként ért - nem, nem Statham váltotta meg a világot, hanem az átlagnál jobb forgatókönyvet adtak a kezébe. Megmondom őszintén, a mozi legeslegelső percei, a vidámpark látványa az óriási pörgettyűkkel rögtön levettek a lábamról – valami hullámvasút még lehetett volna -, hogy aztán a nyitány negyed órája egy jobb fajta heist-mozit megidézve a fotelbe szögezzen. A rablás, a profizmus, Parker kimondottan jó volt – a felütés volt tulajdonképpen az egész moziban a legjobb.

Mert sajna utána átváltunk egy alacsonyabb szintre: belépünk az átvertek/bosszút állok felépítésű mozik kategóriájába – csak sajnos itt a bosszú Parkerhez kell, hogy kötődjön. Nem egy Oceans féle kifinomult, elegáns bosszú, hanem a másik megoldás, a bunyó mindhalálig féle: Statham figurája szokás szerint végigverekszi magát az egész mozin, ezzel hozza az elvárt bizonyosságot, a megszokott jellemrajzát. No meg a megszokott baromságokat… ugyanis még így is, hogy ezerszer láttam már, még így is iszonyat nehezen vette be a gyomrom, hogy az út mellett hagyott súlyos sérült faszi, négy bordatöréssel, lőtt sebbel hogy a francba képes utána azokat tenni, amiket. Ezzel a képességeivel simán elmehetne a Rajtaütés koreai szupercsapatába, ott voltak hasonló anatómiai képtelenségek… Szóval Parkerünk szupergyorsan talpra áll, pénze nyomába ered – és eljut a csodás, csillivilli Palm Beachre.

A nyitány és a palm beachi finálé között azonban néha borzalmasan képes leülni a film. Hatalmas szerepe van ebben a Jennifer Lopez által megformált Leslie figurájának: a béna ingatlanügynök karaktere nem tett jót a filmnek, sokszor feleslegesen lassítja a cselekményt, inkább idegesítő a jelenléte, mint szükséges. Mintha direkt csak azért lenne, hogy a fináléban megnehezítse Statham szerepét – aki mellesleg több vért veszít egy bunyóban, mint az összes korábbi filmjében összesen. Az átszúrt kezet, meg a szarrá vert fejet már nem is mondom, Parker tökös legény így is: mert gondolom az senkinek meg nem fordult a fejében, hogy ennek a történetnek nem happy end lesz a vége. Már csak azért sem, mert az alkotók kényesen vigyáztak arra, hogy Parkert a bűnözők „jó oldalán” tartsák, a robin hoodi oldalon, akivel mégiscsak könnyebben lehet azonosulni, akit nem szabad elveszteni – így a legvégén még néhány könnyfacsaróan giccses jelentre is futja. De ezek mégiscsak illettek az összképbe, abba az összképbe, ahol a kezdeti bankrablós-átverős moziból végül is egy Statham féle csihi-puhi film lett. Ha nem két órás, még jobban tetszett volna, így csak szimplán a jobb filmjei közé sorolom.

Nem utolsósorban azért is, mert egész jó kis játszópajtásai voltak. Igaz, Nick Nolte látványa egyre inkább nem való vászonra, s Lopez kisasszony karaktere is idegesítő volt, de a Fantasztikus négyes Benjének, a Kemény zsaruk Mackeyének örültem, mint ahogy felcsillant a szemem, mikor megláttam a zsaru szerepében azt a Bobby Cannavalet, aki Gyp Rosettije miatt a Gengszterkorzó S3 oly emlékezetes marad. A mozi hangulata rendben van, a hitelessége (szokott módon) már kevésbé, engem a palm beachi csillogás nem rántott be – viszont a rablás(ok) tetszettek. Kár, hogy nem abba az irányba vitték el az egészet.

De hát egy film, ahol is Stathamet szarrá verik, önmagában a jobb Statham filmek közé tartozik. Azért már megéri megnézni, de megvenni nem fogom. :)
Kritika elbírálásának dátuma: 2013. nov. 14. - 5:57
A kritikát eddig 3 értékelő bírálta, az átlagos osztályzat 8.3/10 volt.
< előző 1 2 3 4 5 következő >
utolsó oldal >>>
DVD
Ingyenes szállítás
Mozimaraton
 

Az oldalon feltüntetett termékképek csupán illusztrációs célt szolgálnak. A valódi termékek megjelenése esetenként eltérhet a képen látottaktól!
Tel.: 06/1-41-31-555 | © Xpress.hu 1999-2014. Minden jog fenntartva.
T: T: