• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
böngésző

Xpress.hu > Könyv > Útmutató a civilizációhoz (Könyvek)
Kurucz Dénes
Útmutató a civilizációhoz
- 15%
Szállítható: AZONNAL
2.116 Ft
Eredeti ár: 2.490 Ft

Már csak 1 db. van raktáron




  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Kritikák
Míg az emberi kultúra hajnalán a geocentrikus, majd a heliocentrikus világkép volt a meghatározó, napjainkra - fajunk tudásának további gyarapodása ellenére - az „egocentrikus világkép” vált uralkodó világszemléletté. Az általános értékválság, mely tömegtermelésre és fogyasztásunk maximalizálására ösztönöz, arra biztat bennünket, hogy mindinkább a mának, a pillanatnyi örömöknek éljünk. S miközben elfeledteti velünk a jövő szempontjait, mind zsúfoltabbá váló társadalmainkban elsősorban a látszat, a külsőségek fenntartására összpontosítunk, és időnk nagy részében azzal foglalkozunk, hogyan adjuk el magunkat, termékeinket és szolgáltatásainkat életünk „piacain”.
El kell hát döntenünk, melyik irányt választjuk: az anyagiakra, az egónkat előtérbe helyező birtoklásra, a korlátlan fogyasztásra, kizsákmányolásra és pusztításra ösztönző utat követve haladunk tovább, vagy inkább a valódi értékek, az együttműködés, a kölcsönösség és a mértékletesség, illetve a környezetkímélő technológiák alkalmazása és a fenntartható fejlődés mellett tesszük le a voksunkat.

A szerző
Kiadó:
Aposztróf Kiadó
Oldalszám:
244 oldal
Gyártási év:
2012
Átlagos értékelés:
Niwrok
értékelése:
2013. feb. 8. - 23:30
Útmutató az utópiához
Nos, mit is írhatna az ember egy fórumtárs könyvéről?:)

Mint amúgy is túlzottan összefüggésekben, analógiákban gondolkodó és -emiatt is- a környezettudatosság iránt érdeklődő ember már az első hírektől kíváncsi voltam a témája miatt erre a könyvre, DNS "permanens fogadóórája" (ld. fórum) csak rátett egy lapáttal, úgyhogy gondoltam, az ünnepek környékén kiolvasom. Hogy nem sikerült, csak mostanra, az leginkább a könyv elismerésre méltó komplexitása miatt van.

Napjainkban már az emberiség éppen eleget tudhat az őt körülvevő világról, ismeri majdnem minden szegletét, mélységében és magasságában, kicsinységében vagy nagyságában nagy távolságokat bejárva... csak éppen a pontokat nem nagyon akaródzik neki összekötni. Pedig a világban minden hálózatként működik, tulajdonképpen a newtoni törvények tág értelmezése mentén. Minden tevékenység és esemény kivált a környezetében levőkből valamilyen reakciót, függően a hatás mértékétől és a környezeti elemek, a közvetítő közegek érzékenységétől, ami rezgésként tovahalad, a rendszertől függően lecsillapodik vagy felhalmozódik, ami további reakciókat indukál. Ezek a határok és hatások persze nem állnak meg kerítésnél, országoknál, hanem tart, ameddig tart. Bár lehet, hogy egy Brazíliában eleresztett lepkefing nem csinál tornádót Texasban, de ha a fingot mondjuk ausztrál tevék eregetik és sokan, akkor esetleg az ottani kormány elgondolkodik az irtásukon, ezzel próbálva csökkenteni a légkörbe jutó metán ózonkárosító hatását (tényleg van ilyen, tessenek csak utánanézni:); röhejességig csodálatos iskolapéldája a felelőtlenségnek, a következmények figyelmen kívül hagyásának, a felelősség tologatásának és az önámító-önnyugtató pótmegoldások keresésének!).

Valahogy az emberiség is olyan, mint a fingó tevék. Önmagában az a viselkedéskultúra, amit az emberiség magára szedett történelme során, a "kérődzés" természetes folyamata (és ebbe tényleg nyugodtan bele lehet érteni bármit, ami a ma emberét olyanná tette, amilyen, az állatvilágból örökölt ösztöneitől a civilizációs pszichózisaiig) a mai világban két okból is problémássá vált, azonos gyökérről sarjadva: a népességgyarapodás olyan méreteket öltött, amit a világhálózat rugalmassága már nem vagy csak tűréshatára szélén képes ellensúlyozni, következményeit szétteríteni, csillapítani, miközben már tudunk is annyit a világról, hogy ezt tudjuk... tudhatnánk. Ez a tudásbővülés és a népességgyarapodás -nem minden összefüggés nélkül- együtt járt egy másik folyamattal, ami a biztonság kényelmét hozta magával, amelynek hatásaira Misi Mókustól Christopher Nolanig sokan próbálták felhívni a figyelmet, mérsékelt sikerrel. Sajnos sokan még mindig nem hiszik el azt sem, hogy az emberiség kialakulásában, létezésében, a környezet korlátai révén "kódolva van" egy önmegsemmisítő gomb, nemhogy azon elgondolkodnának, hogy vajon milyen messze lehetünk ennek aktiválódásától vagy hogyan lehetne annak esélyét csökkenteni. Ahol az emberek sok helyen megszokták azt, hogy a víz és a villany "valahonnan" jön, hogy az életünkkel összefüggésben keletkezett hulladékot a szennyvízrendszer és a kukásautó elviszi "valahova", már ezek a mindennapos dolgok is túl vannak az érdeklődési körükön, ezzel még az a kevés kapcsolati háló is szűkül, amin keresztül az emberek megtapasztalják saját tevékenységük hatásait, és mert már és még lehetőségükben áll szűrni a hozzájuk eljutó információkat a tengernyi tudásból, ami a világra zúdult, ezért sokan a tudásból is csak a "kényelmeset" választják. Amíg tehetik, amíg az ellátási láncok nem csak sértetlenek, de még fejlődnek is...

Ebből a többrétegű kényelemből való kilépés, a tudással való szembenézés alkotja ennek a könyvnek a gerincét, és még nagyon sok minden más összefüggés is, amit egy adatlapi véleményben-ajánlóban sem lehetőségem, sem tisztem bemutatni. DNS a történelemből, a világ rendszeréből és máshonnan vett példákból kiindulva azonosítja be a teljesség lehetősége nélkül az emberiség múltja és jelenkori létezése hatására felhalmozódott károkat (összefoglaló nevén válságnak hívva ezeket), kb. a könyv kétharmadában, hogy a harmadikban felvázoljon egy válságok nélküli világot, célként és tulajdonképpen elvárásként kitűzve azt. Elvárásként azért, mert DNS újszerű meggyőződése, hogy az emberiség felhalmozódott tudása önmagában felelőssé tesz minden egyes egyedet, hiszen így a szakadék felé száguldás megszűnik a véletlenek összjátéka lenni, következtetése szerint az emberiség és annak tagjai áldozat helyett a tudás által önmaguk jövőjének alakítóivá váltak, akár a döntéseik, akár a döntéseik hiánya által.

Annyiféle módon elpusztulhat az emberiség, így aztán miért ragaszkodnánk hozzá, hogy magunkat pusztítsuk el? Mégis... Talán számomra az említett harmadik szakasz, vagyis hogy milyen is lenne ez a "kívánatos" világ, hogy abban az embereknek milyen jellemvonások szerint kell hogy éljenek, hogy az stabilan és tartósan fenntartható legyen, és hogy mi célból kéne létrehozni, az volt a legérdekesebb, mert az az, aminek a lehetőségeit az eddigi tapasztalataimból kiindulva jócskán máshogy látom. De pont ez az a rész, aminek a kitárgyalása már túllépne az adatlap funkcióján, úgyhogy erre inkább majd a a fórumban kerítek sort később.

A kiadvány maga illik a témához, hiszen itt inkább egy szerkesztett hosszas gondolatsorról, egy tanulmányról van szó, nem szórakoztató irodalomról. A szerteágazó összefüggések töménysége és a téma komolyan veendősége miatt nem is nagyon lehet elvárás a szórakoztatás, de azért a pár anekdota és érdekesség mellett pár grafikont vagy ábrát is szívesen láttam volna, csak a jobb szemléltetés és a szöveg jobb tagolásának kedvéért.

Röviden: Ez a könyv is ugyanazzal az átokkal küzd, mint az összes hasonló: akiket foglalkoztat a téma, az emberiség lehetséges jövői, azok számára kevés új gondolatot tud majd adni a könyv, akiket meg nem, azok nem fogják venni a fáradtságot, hogy elolvassák. Pedig hasznos lenne... Útmutatónak talán kevésbé nevezném, térképnek főleg nem, inkább egy "visszautasíthatatlan ajánlat" olvasható ki belőle; DNS a "This is your life!" show részeként sokrétűen igyekszik bemutatni "Az Emberiség Dicsőséges Jövője" ajtó választásának előnyeit, és hogy mik a feltételei az oda való belépésnek, csak sugallva, hogy minden más ajtó mögött egy "Vagy különben..." opció van... és azt ugye tudjuk, mit jelent...
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
DNS
értékelése:
2012. okt. 16. - 11:24
Szerzői (ön)kritika
Nos, mit is írhatna az ember a saját könyvéről?:)

Ha már kritikáról van szó, legyen kritikus önmagával szemben. Ennek fényében el kell ismernem, hogy a könyv jobb is lehetne, mint a jelenlegi végeredmény. Ezért minden bizonnyal lesznek olyanok, akik a demagóg, önismétlő, közhelyes, tudományoskodó, naiv és álszent jelzőkkel illetik majd. Mivel igen bonyolult és összetett témáról van szó, és civilizációnk jelenlegi állapotának boncolgatása közben nem csak a puszta logika, hanem egyéni tapasztalataim, érzéseim és benyomásaim is befolyásoltak írás közben - sőt azután is -, aligha lehet csodálkozni azon, hogy nem egy tökéletes és szenvtelen, minden szempontból objektív tanulmány született.

Amiért mégis fontosnak tartom a könyvem, az ama tény, miszerint egy hasonló témájú kötet végre nyíltan kimondja, hogy a napjainkban jellemző pénzügyi, gazdasági, politikai, társadalmi vagy környezeti krízisen túl egy, a globalizációnak (is) köszönhető általános értékválsággal állunk szemben, melyek együttesen az emberi faj történelmében akár sorsfordítónak is nevezhető civilizációs válságot eredményeznek. A közvélekedéssel ellentétben azonban mégsem vagyunk tehetetlenek azzal szemben, lévén több-kevesebb mértékben, de mindannyian hozzájárulunk az aktuális tendenciákhoz, miközben egyre nyitottabbá váló társadalmainkban folyamatosan hatással vagyunk egymás életére és szemléletmódjára.

A könyv tehát az általános jelenségek tárgyalásán túl magához az egyénhez szól, felsorolva azon hibákat, melyeket a legtöbben folyamatosan elkövetünk, s mintegy utat mutatva ahhoz, hogyan válhatunk mindannyian civilizációnk sorsának tudatosabb alakítóivá. Vagyis a lényeg maga az elv és a gondolkodásmód, mellyel a világot és benne önmagunkat szemléljük - ha mást nem is, ezt talán sikerült érzékeltetni távolról sem tökéletes, ám mindenképpen gondolatébresztő könyvem segítségével.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással

Könyvek
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
80%

2 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (0)
61-80%
 (2)
41-60%
 (0)
21-40%
 (0)
0-20%
 (0)

Megosztás

Kapcsolódó hivatkozások

A termék fóruma

Ingyenes szállítás