A filmritikákról

As you may have heard, Nathan Lee has been "abruptly laid off" by the Village Voice and is now, "as they say, looking for work, though presumably not as a staff film critic as such jobs no longer appear to exist." The quotes come from "an email to colleagues" passed along by Reeler ST VanAirsdale, who notes that "New York newspapers have now lost four full-time film critics in the last month." If you have any interest in the implications here at all, you ll want to check the threads running at the Reeler and the House Next Door. For example, Matt Zoller Seitz writes, "I think we re fast approaching the point where criticism will become, for the most part, a devotion rather than a job."

Jómagam úgy gondoltam, hogy majd akkor vitázok a Vágy és vezeklésről, amikor kijön DVD-n és ott, közvetlenül a fórumán, de látom, itt már beindult a dolog. Annak idején, amikor láttam, hazamentem, és kb. négy óra alatt meg három oldalban összeszedtem a gondolataimat, és utána már viszonylag nyugodtan tudtam lefeküdni.
Technikailag nem befolyásol, hogy valaki unalmasnak találta ezt a filmet, joga van hozzá. Azt tudom, hogy én kevés őszintébb, sallangmentesebb szerelmi történetet (és igen, ebbe beletartozik az, hogy ha tévedésből is, de nevén "írjuk" a dolgokat és a vágyainkat), megrázó vagy éppen megható háborús jelenetet (az "ötpercesben" a katonakórus olyan szinten megnyugtatta a lelkem, hogy fél percig csak mosolyogni tudtam), és kevés hatásosabb álszent egoista hazugsághalmazt láttam (amitől mellesleg az utolsó öt percben -a Redgrave-jelenetben- a dühtől végigpantomímeztem az egészet, mert üvölteni mégsemn akartam). Indokokra nem is volt szükségem, mert sikerült két olyan színésznőt találni, akinek a tekintete, gesztusai és a környezete sok mindenre választ adott. Azt hiszem, ez volt számomra az idei év egyik Top10-es filmje.

As you may have heard, Nathan Lee has been "abruptly laid off" by the Village Voice and is now, "as they say,  looking for work,  though presumably not as a staff film critic as such jobs no longer appear to exist." The quotes come from "an email to colleagues" passed along by Reeler ST VanAirsdale, who notes that "New York newspapers have now lost four full-time film critics in the last month." If you have any interest in the implications here at all, you ll want to check the threads running at the Reeler and the House Next Door. For example, Matt Zoller Seitz writes, "I think we re fast approaching the point where criticism will become, for the most part, a devotion rather than a job."

...ennek ...

:) Téyn,e nenk azért értelme is van.

nézd, én már annak is örülök, hogy végre filmekről vitatkozunk, nem pedig tokokról és árakról. :)

Nah, íme a tipikus példa, hányan hányféleképpen látunk egy filmet. Én elfogadom, hogy jó a háborús jelenet, de túl hosszú. Ennyi a baj vele, vagyis nekem ennyi a bajom vele.

De ahányan már dícsérték, ki tudja, lehet, hogy egy következő - valószínűleg dvd-s -újranézés során külön olyan szemmel fogom nézni, ahogy ti rávilágítotok. Aztán ki tudja...

a redgrave féle jelent is meg van nyirbálva, de a legtöbb nyúzást a háborús "kaland" szenvedte. szerintem az az öt perces vágásmentes jelenet egyszerűen fenomenális: filmtörténeti remek, amihez hasonlóra talán csak egy kubrick-szintű rendező lenne képes. és állítólag három felvételből megcsinálta. :)

Én sem. Ami nekem nem kifejezetten tetszett, az a háborús jelente "elnyújtása". Olvastam olyan véleményt, hogy egyszerűen zseniális, nekem kicsit sok. ( Robbie Dunkirk-i jeleneteire gondolok)

A könyvtárjelenet az egyik, hanem A kulcsjelenet, és valóban teljesen más lett volna minden, ha Cecilia szemszögéből látjuk csak. Jó minden, ahogy van, a fent említett ellenérzést leszámítva. Náalm a film első része - ha szabad részekre bontanom - és Vanessa Redgrave monológja viszi el a pálmát.

További példa az általad említett rendezői fogásra: Jackie Brown :)

LESZ NÉMI SPOILER A VÁGY ÉS VEZEKLÉSSEL KAPCSOLATBAN

Volt egy olyan véleményformáló, aki azt kifogásolta, hogy többször mutatja be a film ugyanazon jelenetet, más szemszögből, s ettől unalmas lesz, kisiklik medréből (persze nem utóbbi szavakkal fogalmazva, csak ez jól szemlélteti). Nem is értettem, hiszen a rendező egyik legnagyszerűbb fogása volt ez. Gondoljuk csak el, ha a könyvtárjelenetet először nem Briony szemszögéből látjuk....így viszont, ahogy ezt a film megoldja, zseniális, nagy hatású. Számomra.

NÉMI SPOILER VÉGE

Egyébként az igazság az, többnyire benne szerepelt az általam olvasottakbaN, hogy "csalódás". Tehát lehet, felfokozták reményeiket az illetők. Én is, de én nem csalódtam.

Nem akartam vele senkit bántani, egyszerűen csak azt akartam érzkeltetni, hogy sokan inkább rálegyintek egy filmre, ha nem értik meg vagy érzik át azt teljes egészében, mintsemhogy megpróbálják megérteni.

Viszont ha jobban belegondolok, a sok negatív kritika oka az is lehet, hogy - mivel feldologzásról van szó - akik korábban olvasták a könyvet, ahhoz hasonlították és talán emiatt szerepelt itt-ott gyengébben. Ahogy pl. az imént jama is azt mondta, hogy nem adta neki azt, amit a könyv vagy nem úgy adta.

annyira azért nem bonyolult az a történet (sőt...), de tényleg nem egyenesvonalú. nekem csak annyi bajom volt vele, hogy a könyvben kiválóan bemutatott/sejtetett indokok, szándékok a filmben nehezen jöttek át.

Én is negatív kritát írtam a Vágy és vezeklésről és nem azért, mert nem értettem (és a filmet nem tartom eszeveszetten komplexnek).
Ez eléggé érdekes feltételezés...

Olyan sok negatív kritikát olvastál a Vágy és Vezeklésról? És mi volt a fő ok, miért nem jó? ( ha mondhatom ilyen egyszerűen ) Nem lehet, hogy akik nagyon negatívan álltak hozzá, azok egyszerűen nem értették?  Azért elég komplex a történet és a film sem az az "elindul A-ból és kiköt B-ben " stílusú film.

ezt igazán sajnálom, ugyanis mindkettőtöknek nagyon jó az írókája. de hátha csak a kényeztetésre vágytok. :)

Azt hiszem, az elég kifejező, ha elárulom, a kritikustomeg.org oldalán a tavalyi felhozatalból 3 filmre adtam 5/5-ös értékelést (Lecsó, Melquiades Estrada három temetése, A Bourne-ultimátum), amit most a Vágy és vezeklésnek is. Talán csak éppen kellően rá voltam hangolódva, nem tudom, de engem teljesen magával ragadott, előadást végigköhögő idős nénik a Puskinban ide, vagy oda.

Engem például kimondottan érdekelne a véleményed filmekről. Igaz, lehet, azért is szeretem mostanában jobban olvasni más kritikáit, mert én is letettem egy ideje az írásról. Még a Piaf-kritikámat sem fejeztem be, pedig azon melóztam egy sort. Valahogy hiányzik a késztetés.

A gond nem azzal van, hogy kik alkotják a véleményt, hanem hogy milyen az a vélemény (ami, ahogy Piszkos Harry mondotta, olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van egy). Nem számonkérés ez, csak sóhajtozás. Egyébként én, bár néha megpróbáltam, letettem arról, hogy szövegbe öntsem véleményemet egy filmről. Igazából a lenti hozzászólásomat, bár egyértelműen érzékelhető belőle viszonyulásom a film felé, nem nevezném kifejezett véleményalkotásnak.

Te is önjelölt kritikus vagy, hiszen nem mások választottak ki véleményalkotásra. :)

Szomorúan tapasztaltam/lom, hogy a külföldön egekbe magasztalt Vágy és vezeklés esetében itthon többségben vannak azon önjelölt vagy épp tanult(?) kritikusok/bloggerek, akik lehúzzák, de legalábbis sekélyesnek, unalmasnak, miegymásnak nevezik a filmet. Nem hittem volna, hogy az én véleményemhez legközelebb az Index, azaz Cinematrix fog állni. Na, csak ennyit akartam, ha már van ilyen fórumtéma.

Ezerrel
haldoklik a filmkritika

http://blogs.guardian.co.uk/film/2007/03/what_every_film_critic_must_kn.html

Mit kell tudnia egy filmkritikusnak

ellenben nemtom olvastad-e a mozinetes TCHM kritikát, érdemes.