aminek kib*szottul örülök

Annak örülök, hogy vannak emberek, akiknél ilyen nagyszerű a karácsony! Remélem egyszer majd nekem is lesz hasonló.

( Én most csak annak tudok örülni, hogy elcsíptem egy akciót a Steam-en. Brutal Legend with Original Soundtrack - 2,29 Euro. Végül is van filmes vonatkozása Jack Black révén. :) (Még egy zárójelben megjegyezném, remélem jó játék.))

Akkor minden oké?

Bizony! Épp most is, csak nem tudom csekkolni, mert sokan vagyunk. ;-)

Ügyes a Jézuskád! ;-)

Oh, az a kék mezes fiú... :)))

Köszi, erre voltam kíváncsi! Nekem is szoktak rajzolni, festeni a gyerekek,a rokonságtól meg legtöbbször vásárlási utalvány a boltba, amelyiknek a nevét nem mondjuk ki. A legjobb ajándékokat mindig a feleségemtől kapom, ezek különlegesek, változatosak, most sem sejtem, hogy mik lesznek azok, s én is készültem neki egy jó tucatnyi dologgal. Adni jó, de kapni is, ahogy a dalban van. :)

Te a Jézuskát kérdezted. ;-)

A gyerekek kreatívkodtak, és amit készítettek, becsomagolták nekünk. A kisfiam e téren még kevésbé ügyes, ezért ő pluszban becsomagolt pár dolgot, amit maga körül talált: pl. a lányom egyik bársonypóniját és az egyik hajcsatját is. Utóbbinak - mindkettő az én csomagomban volt - nagyon örült a feleségem, mert már azt hitte, elveszett. :-)

Ezek mellett pedig nagyon meglepett a fél tucat új BD és a teljes Maffiózók sorozat. Meg az a néhány praktikus ajándék, amivel anyámék és anyósomék leptek meg.

Egyébként lehet, hogy közhely, de mit is várhatnék Karácsonyra, ha egyszer olyan klassz családom van, hogy elnézik a hóbortjaimat, és egész évben Karácsony van nekem: 81 Blu-ray, jópár DVD és sok más egyéb mellett én már nem vágyom ajándékokra, csak arra, hogy osztozhassak a gyerekek örömében.

Szóval senkitől semmit? ;-)

Egy kisebb vagyonnyi, említésre kevésbé méltó film mellett számomra úgy, mint az elmúlt hét évben a legnagyobb ajándék az, hogy feleségemmel karöltve megteremthetem két tiszta lélek számára a nagy betűs Csodát, és velük együtt tapasztalhatom meg, amint ezt átélik. A varázslatot a hétköznapokban is mindig erősítjük: igazi kihívást jelent jó szándékkal terelve két gyermek gondolatát, kiismerni titkos vágyaikat, hogy aztán azt úgy válthassuk valóra, hogy az ajándékozás öröme mellett lemondunk a gyerekek hálájáról cserébe azért, hogy ez a Csoda valóban hiteles legyen számukra. Nincs annál jobb, mint látni a lelkesedésüket, és ahogy minket is bevonnak ebbe a Csodába.

Na, lehet, hogy ez túl negédes lett, de ez az igazság. Ráadásul nehezíti a feladatunkat, hogy a lányom osztálytársai között már akad, akit megfosztottak ettől az élménytől. És persze lehet úgy tekinteni erre, hogy becsapjuk a gyereket, ami szűk értelemben véve igaz is, de én akkor éreznék lelkiismeretfurdalást, ha nem vennénk a fáradságot megadni ezt a gyerekeknek.

Egy rövid történet ezzel kapcsolatban, hogy két éve a gyerekekkel közösen vettem a feleségemnek egy új Tefal vasalót. A nejem semmit sem sejtett az egészről, kiválóan sikeredett a meglepetés. A fiam pedig azóta is lelkesen meséli a karácsonyi ajándékok kapcsán, hogy mindent a Jézuska hozott, kivéve anyának a vasalót, mert azt mi vettük. És így kerek a világ. :-)

Tudom, hogy szerény ember vagy, viszont azt most már áruld el, hogy neked mit hozott a Jézuska. :)

Miért, nem azok? :))))

A gyermeki fantáziával nincs semmi baj, sőt, szerintem inkább azzal, hogy iskolába menvén annyi hülye béklyót raknak hirtelen a kicsikre, hogy azzal sokat kiölnek ebből a "belső fejlesztésű" spontás, aranyos gondolkodásból.

Nekem csak az ünnep mozdíthatatlansága szilárd, amint azt mondtam

De ha ez mellbevágó volt, akkor ettől padlót fogsz:

A lányom - aki jár hittanra, időnként szentmisére is, és hisz Istenben - délelőtt a Betlehemes szobrokkal játszott: a három király éppen gonosz volt. :-)

Tiszteletben tartom én az ünnepet, és én se járok locsolkodni szombaton, de a gyerekek elég kicsik még ahhoz, hogy ily módon tegyük egy kicsit hosszabbá számukra a Karácsonyt. Nem ez az első eset, hogy előbb ér hozzánk a Jézuska. Majd ha már a gyerekeket is bevonjuk a díszítésbe, változtatunk ezen a szokáson. Tudják, hogy 24-én lesz Szenteste, adventi kalendáriumuk is van, majd megadjuk a módját akkor is az ünneplésnek.

Nem akarok túl konzervesnek tűnni, mert nem is vagyok az, de a Szenteste és a velejáró ceremónia az nálam egy fix dolog, egy olyan érinthetetlen valami, amit nem lehet semmilyen praktikum miatt máshogyan csinálni. Ahogyan szombaton sem húsvétolni, vagy 29-én Újévet köszönteni. S ezt ha teljesen ateista lennék, akkor sem gondolnám másképp. Félre ne érts, kedvesek és aranyosak vagytok, és eszem ágában sincs a házfalaitokon belülre nyúlni, csak nekem ez nagyon mellbevágó, ennyi. :)

Rettentően helyes gyermekeid vannak. :) Gratulálok hozzájuk!

Cool! :) Remek. :)

Nem éjszakázni hajnali kettőig, hogy aztán két óra alvás után vidáman ébresszenek a gyerekek: "Apa, Anya! Gyertek gyorsan! Megjött a Jézuska!" :-)

Most bontottam ki a dobozt, igen, köszi! :)

TM!

Minden oké a filmekkel? :)

Hozzátok a Polar Express jár. :)

Dehát ez teljesen szabálytalan. Mit fogtok csinálni 24-én este?

"...hogy idén olyan jók voltak a gyerekek, hogy két nappal korábban eljött hozzájuk a Jézuska.."

Irigyellek. :) Ez alapán hozzánk ebben az évszázadban nem jönne. :)

...hogy idén olyan jók voltak a gyerekek, hogy két nappal korábban eljött hozzájuk a Jézuska, és még a lányom tézise is beigazolódott: Isten nemcsak a Földet, de Szörny Egyetem DVD-t is tud teremteni. :-)

Előzmény: http://www.xpress.hu/xp/forum.asp?FID=279&TKEZD=5647

Tegnap voltam egy félnapos túrán. Munkával kapcsolatosan kellett mennem a Bécsi útra. Már az M1-esen olyan dugó volt a kamionosok és a vendégmunkás tranzit miatt, hogy a szokásos 45 perces feljutásból két óra lett. Ezen megedződve a fővárosi forgalom már meg sem kottyant, pedig egy céges buli miatt csak két órát tudtanm előtte aludni. A Hungária együttes segített, végig az ő zenéjüket hallgattam, mely egy kitalált, idealizált környezetet énekel meg, ahol minden rendben van, mindenki jókedvű, pálmafák, koktélok, bombanők, jó pasik, belőtt sérók, Cadillac, neonfény, tengerpart, rulettkerék... szóval egy komplett aurám volt az utastérben, így aztán vidáman nézegettem az egymással üvöltöző összekoccanókat, a gyalogost és az őt majdnem elütő sofőr ordibálását, a bárhol nagy szatyrokkal négysávoson átrohangálókat, a járdán egymást felöklelő morcosokat. Mintha csak egy filmet vetítenének, vagy mintha másmilyen értelemben "utaznék" csak joint nélkül. :) Egyébként meg este 8-9 után isteni vásárolni ilyenkor, a városban már lehet közlekedni, majdnem teljesen üresek az üzletek, a pénztáraknál nincsen sor, úgyhogy aki célirányosan egy bizonyos dolgot akar, annak javallott a vacsora utáni shoping.
Hazafelé nagy meglepetésemre még mindig ugyanakkora sor kígyózott a sztrádán, csak már nélkülem, velem szemben, mintha csak egy végtelen hosszú, óriási, világító boát fektettek volna végig a sötétben. Kicsit sajnáltam őket, amiért még valszeg éjfél után is ott dekkoltak, de aztán már magamra koncentráltam és egyszer élünk alapon 160-170-nel döngetve alig félóra alatt hazaérkeztem.
Most már nem megyek ki a városból, csak ünnepek után, addig meg készülődés. Most is csak azért vagyok gép előtt, mert várom, hogy száradjon a bútorápoló és pakolom vissza a szekrények tetejére a díszdobozokat. :)