Kultúr sarok

Rohadt élet! Én csak ma 2 wördöt nyitottam. :)

De be is kell zárni, és az még egy nap... :))

Jó munkahely, egész nap csak egy World-öt kell megnyitni. :)

Hali Rosszkutyusz!

Egész nap a gépem telepítették újjá, mert az utóbbi időkben olyan lassú volt, hogy egy nyamvadt Word megnyitása is egész napos programnak számított. Nemrég lett vége a telepítésnek, remélem, egy darabig most oké lesz minden.

Áve, Ó Caius Field!

Ja, a börleszk elemek asszem a lélek tükre volt, a művésznő komikai lekéé, vagy pusztán ennyire balfék néhány művész.

Szia Rosszkutyusz!

Csatlakozom az ünnepléshez.

Meglehet, a körülményes felvezetés a rózsák felöklelésével és a torta (majdnem) felgyújtásával tkp. szándékos volt, azt sugallta, hogy itt komikát ünnepelnek... :))

Tegnap különleges eladás volt a Katonában.

Mindjárt az előtérben kiderült, hogy Máthé Erzsi éppen aznap 80 éves. Az egyik nagyjelenete után /A karnevál utolsó éjszakája/, nyíltszíni tapsot kapott, ami ugye művészszínházban istenkísértés, kultúrember csak a felvonás végén tapsol, a végén pedig a tapsrend közben behoztak egy hatalmas fonott kosarat tele gyönyörűen elrendezett vörös rózsákkal, valószínűleg 80-al. A következő másodpercben balról bekanyarodott a színpadra Bezerédy Zoltán egy zsúrkocsinyi tortával, és hibátlan tempóban nekivezette azt a rózsahalomnak a tök üres színpadon /a színészek, meg a besereglett, előadásban nem játszó rendezők, színészek 3 oldalt álltak/. A rózsák persze hamar visszakerültek a helyükre, igaz, az elrendezés az addigi főúri lakomákat idéző elegancia helyett olyanná lett, mintha egy cigányasszony hagyta volna ott, aki a Felszab aluljáróból sebtében menekült volna arra a váratlanul megjelenő rendőrök elől.

Ezután Ascher mondott egy szívmelengető beszédet, igaz, amikor megemlítette, hogy Máthé Erzsi felejthetetlen szerepe volt a..., no akkor nem jutott eszébe a felejthetetlen szerep. Igenám, de épp ekkor égett le a gyertyasor a torta jobb oldalán, minek következtében kezdett kigyulladni maga a torta is, amit az est nagyasszonya oltott el hihetetlen lélekjelenléttel. A közönség ezt nevetéssel és tapssal honorálta, amit a színpad előterében tartózkodó Ascher az ő feledékenységének tulajdonított és csitítani próbálta a felhergelt prublikumot.

Volt aztán zenélgetés, köszönés, utoljára ilyen ünnepséget akkor láttam /azt is a tv-ben/, amikor ugyanitt Gobbi Hildát ünnepelték.

Ennél hangulatosabb köszöntőt el se lehetne képzelni korunk egyik utolsó nagy komikájának!

Isten éltesse a 80 éves Máthé Erzsit!

:)) ok, legyen :D

Ha már a musicalről van szó, akkor Rómeó kizárólag a francia Damien Sargue.

ne tessék bántani a művészurat, olyan hangja van, hogy erősítés nélkül is hallani. (a Mozartban Dolhait a Mészáros Árpád Zsolt (LOL!) váltja, hát, asszem én csak Dolhaival nézném meg a Mozartot).

MÁZS rajongók, lehet anyázni, hajrá :D

:-) A megtestesült Dolhai Attila, biztos csak tévedés lehetett...

Na jó, nagyképű voltam, másodszor csak a színpad feléig jutottam. Már épp kezdtem magam Rómeó szerepébe beleélni magam, amikor a marcona biztonságiak visszatessékeltek. Nem hitték el, hogy én is egy road vagyok, pedig olyan hosszú vagyok, mint egy road! :-)))

:-) Én még azon sem... Majd most!
különben Juliet még mindig lóg nekem egy szegedi 7végével :)

Még nem, de az elmúlt két évben már átsétáltam a színpadon! :-))

Szia TM!
Ki hitte volna? Valami hasonlóra gondoltam :-) Néztél ott esetleg valami előadást?

Szevasz!

Nem bánod meg, gyönyörű hely, hatalmas színpad, kedves emberek! :-))

Megyek Rudolfot nézni augusztus 10-én a Szegedi Szabadtéri Játékok keretein belül. :)  A tavalyi bemutatón akkora sikert aratott, hogy idén ismét műsorra tűzték az amúgy Operett Színházban futó előadást. Biztos jó lesz!!! Főleg, hogy még sosem voltam a Szegedi Szabadtéri Játékokon. :)

Tegnap voltam a Hermelin főpróbáján a Nemzeti Színházban.
Stohl Buci meg sem közelíti azt a szintet amelyet Kaszás Attila tudott volna hozni (eredetileg ő játszotta volna Pálfi Tibort), de jobban teljesített mint szokott, mondjuk azt a meztelen jelenetet nem kellett volna xD
A poénok átjönnek, a színészi játék is jó, főleg Szarvas József és Hollósi Frigyes.
A jelmezek gyönyörűek, korhűek és tényleg reálisak, nincsenek túlcsicsázva.
A díszletek viszont még ezen is túltesznek! Hatalmas terek, Pálfi szobája, Pálfi könyvtára és végül Pálfi lakásának tetőkertje, aminek hátterében a felhők úsznak el, és láthatunk pár épületet is.
A könyvtár van a legszebben kidolgozva, a gyönyörű polcok, a hatalmas ajtók... és mindezt egy 20 perces szünet alatt összeállítani...
A darab egyébként 3 felvonásból áll, az első 1 órás, a kettő későbbi felvonás pedig 40-40 perc.
Szerencsére abban a helyzetben voltam hogy nyugodtan oda ülhettem ahova szerettem volna, úgyhogy szünetenként cserélgettem helyzetemet :)

Portugál

Mostanában végre alkalmam nyílt megnézni a Katona József színházban a Portugál című (tragikomédia) darabot. Évek óta vadásztam már rá jegyet, ritkán van műsoron (havi kettő) és már jó előre elkel az összes. A film adaptációhoz még nem volt szerencsém.

Irgácson, egy falu kocsmájában játszódik a történet, a kocsmáros és lánya
unalmas napjait felbolygatja egy városi fiatal író Bece - aki házasságából menkülve és kalandvágyból útban Portugália felé - betér a kocsmába.
Az egyszerű emberek őszintesége, naívitása, pillanatok alatt hatással lesz rá. Maradni akar, persze ebben szerepe van a kocsmáros lánya, Masni iránt felébredő vágyának is.
A cselekmény több szálon fut: Retek a leszerelt rendőr, aki Masni vőlegényének tekinti magát, tombol a féltékenységtől. Felbukkan Bece felesége, férje után kutatva. És színesítik a darabot: Csipesz és felesége, az egyszerű, alkoholista házaspár. Sátán a kocsma sohasem józan törzstagja.
A darab kiváló színészi játékokkal mutatja be a magyar valóság peremén élő emberek életét.

írta: Egressy Zoltán

szereplők:
Masni – Pelsőczy Réka
Bece – Hajduk Károly
Kocsmáros – Csuja Imre
Retek – Lengyel Ferenc
Pap – Takátsy Péter / Lukáts Andor
Csipesz – Bán János
Asszony – Szirtes Ági
Sátán – Varga Zoltán
Feleség – Jordán Adél
Bittner – Kása Gyula

Díszlet: Ágh Márton
Jelmez: Salamon Eszter
Zene: Vajdai Vilmos
Rendezőasszisztens: Tóth Judit

Rendező: Lukáts Andor

www.kultursokk.hu

nem tudja valaki, hol találom meg a Budapest film Kultúrsokk jelzésű filmjeinek a listáját?

Köszi az infót!:)

2007. 04. 17. - Tánc: ExperiDance - Ezeregyév

Vasárnap a Nemzeti Táncszínházban tekintettem meg az Ezeregyévet másodjára és most még jobban tetszett, mint ezeddig bármikor. Különösen érdekes volt, hogy itt-ott változtatásokat eszközöltek a darabban. Nem kell valami gyökeresre gondolni, de azt hiszem az 1956 motívum eddig hiányként jelentkezett, azonban egy egyszerű lyukas magyar zászlóval sikerült bevinni az előadásba. Meglepődtem rajta, de nagyon odaillett a forradalmi táncjelenet után és a finálé előtt. Ez az előadás most is, mint mindig teltházzal ment és örömmel vettem, hogy számos nem magyar anyanyelvű néző is ült a színházteremben, hallottam németeket, angolokat, franciákat és a szünetben szinte egyetlen magyar szót sem hallottam a büfében sorban állás közben. Természetesen osztatlan sikert aratott a pótszékes 6 éve futó előadás! Felfedeztem 2 új arcot is a társulatban és úgy tűnik most Ferkó Dóra távozott a tánckarból. Sok sikert kívánok az újoncoknak és még legalább 6 évnyi teltházas előadást. :)

Aki még nem látta, annak itt a hivatalos leírás:

Ezeregyév

Az Ezeregyév az első egész estét betöltő produkció, mely a magyar történelmet dolgozza fel a Honfoglalástól napjainkig 260 kosztümre, fénytechnikára és fergeteges zenére épülve.

Történelmi áttekintés:

Az Életben betöltött szerepünket a bennünk élő jó és rossz keveréke határozza meg. Az egyén befolyásolja a közösségek és a társadalmak alakulását. Ez a szerepvállalás múltat, jelent és jövőt teremt, alakítja történelmünket, törté-netünket. A Teremtő angyalaival (a Föld és az első emberpáros, Ádám és Éva megteremtésével) Lucifer pedig ördögeivel alakítja ebben az egész estét betöltő táncvízióban az arányokat.

A jó és a rossz klasszikus értelemben vett csatája a magyar történelem nagy metszéspontjaiban csúcsosodik ki. Ezeket a metszéspontokat vázolja fel a műfaj jellegzetes elemeit felhasználva előadásunk.

Az ezeregy éves magyar történelem feljegyzésre érdemes, nagy pillanatainak felvillanásával monumentális és egyedülálló kísérletet élvezhetünk az alkotó optikáján keresztül.

Zene: Rossa László, Gömöry Zsolt, valamint a Ghymes együttes két száma hallható Tűzugrás című lemezükről.
Látvány: Balázs Antal
Fény: Szimeiszter Balázs
Jelmez: Debreczeni Ildikó
Hang, komputeres vezérlés:: Rostás Tibor, Kupcsik Bertalan
Rendező Koreográfus: Román Sándor

Noémi!

Anyukámék szerint baromi jó darab az Édeskettes hármasban. Éppen az Alföldi Robi - Oroszlán Szonja párossal látták. Mázlisták :) Ha nekik tetszett, akkor érdemes megnézni, majd idén még én is megpróbálom bezsúfolni valahová őszre.

Schell Juditot szeretem, de még színpadon nem láttam csak filmekben. :)