Sajnos én sem csodálkozom a kiadvány sikertelenségén, melynek szerintem csak részben oka az ár, illetve a másolási-letöltési szokások.
Szerintem probléma az is, hogy az emberek többsége – részben a bulvármédiának köszönhetően – az aktualitásokra, a készülő filmekre, és főleg Hollywoodra koncentrál. Elég csak az xpresszes topikokat megnézni, hogy az általános topikokban hányszor kerül szóba régebbi film és európai film, és milyen részletességgel taglalják viszont a fórumozók a különféle agyonreklámozott, csillogóan üres, l art pour l art látványfilmeket, felejthető horrorokat, gagyi vígjátékokat. Mindezek mögött pedig sajnos az évtizedek óta húzódó probléma található, az, hogy Magyarországon, Balázs Béla hazájában nincsen filmesztétikai oktatás, az emberek többsége egy nem is túlságosan bonyolult filmmel sem tud mit kezdeni, mert fogalma sincs arról, hogy mire érdemes figyelni, s mivel a szemnek szóló látványfilmek leszoktatták a gondolkodásról, eszébe se jut, hogy a film szimbólumainak megfejtésével foglalkozzon.
Mindezek mellé társul még, hogy a magyar néző filmes szemlélete – szintén főleg a bulvármédiának köszönhetően – sokkal inkább sztár-, semmint rendezőcentrikus. Az agyonajnározott sztárrendezők (Tarantino, Cameron, Spielberg, Lynch, Cronenberg stb.) úgy-ahogy képben vannak, de borítékolható, hogy haláluk után majd éppúgy eltűnnek majd a köztudatból, mint ahogyan ma már csak a megszállottak kapják fel a fejüket olyan nevekre, mint Jean Vigo, René Clair, William Wyler, Juan Antonio Bardem, Andrzej Munk, Roberto Rossellini stb. stb. Ráadásul filmes szakirodalom se nagyon van nálunk, akárcsak a mozikban, úgy a könyvesboltokban is főleg a mainstream kínálat van jelen, ami csak egy kicsit is periférikus, azt jó esetben csak valami „kulabula kiadó” (copyright by Rosszkutyusz) jelenteti meg, esetenként a műhöz méltatlan színvonalon.