Karib tenger kalózaihoz szeretnék hozzászóli, ugyanis, lehet, hogy én vagyok itt az egyetlen, de nekem épp az első rész volt az, hogy... olyan semmilyen volt elsőre.
Szeretem az első filmet, de az elátkozott kalózok, szerintem nem ártott volna kicsit félelmetesre venni a figurát, ehelyett ki is röhögtetik magukat, mint amikor női ruhában eveznek. Számomra ez enyhén szólva illúzióromboló volt. A félelmetes kalózok akiktől lényegében félnünk kellene és a feszültséget kellene jelentse a történetbe, tovaszállt, és nem kaptunk mást, csak egy jó szórakoztató kalandfilmet, amiből nem kevés izgalom szállt el, az ilyen nevettessük már meg a nagymamát és az ovodás gyerek se féljen már éjszaka poénoknak hatására.
A második rész számomra épp ettől volt több: mert újat mutatni, Davy Jones határozottabb gonosztevő, sokkal kegyetlenebb, ha úgy van kedve gondolkodás nélkül kivégzi a túlélőket, mert nincsenek túlélők. Nem úgy mint a Fekete Gyöngyben, ahol már a "félelmetes kalózok"nak rögtön a bemutatkozó jeleneteikben próbálnak valami poénosat írni, sőt két átlag kalózzal még két gyenge lány is elbánt, vagy egy, nem tudom, már régen láttam. Az akciójelenetek igazán látványosak voltak, már már burleszkszerűek, amit szintén újként tudok említeni a sorozatban, hiszen nem is tudom mikor láttunk ilyet... én speciel még nem. Sparrow kapitány pedig mindig is önző volt, az első részben is, szóval ezen nem tudom mit kell csodálkozni, hogy egy kicsit itt is "geci". A lezárás pedig megint nem egy olyan happy end, amit minden filmben látunk, hanem olyan amit a Birodalom visszavág óta nem láttunk (itt lehet megemlíteni, hogy másolt), olyan amire senki sem számít. Nem értem, ha valami kiszámítható akkor az a baj, végre egy film, aminek a vége abszolút fejbevág és az a baj, hogy miért kellett.
Harmadik rész: hangulatában sökkel sötétebb és félelmetesebb. Itt a főgonoszt most nem Davy Jones jelenti, hanem Cuttler Beckett, aki számomra nagyon nagy meglepetéssel alakított. Örültem is, hogy nem vitték tovább a Kraken pusztít vonalat, már láttunk eleget, látványosat a másik részben, hanem megölik és kész. Itt egy mondanivalót véltem felfedezni, miszerint az ember a legkegyetlenebb ragadozó a tápláléklánc csúcsán... és ezért gondolom Cuttler Beckettet méltó negatív hősnek, mert van benne feszültség. A két romantikus főhős kapcsolata pedig na, legalább felnyitja a szemünket, hogy bizony még a kalandfilmekben is van némi konfliktus férfi és nő között, bármennyire is nagy az a szerelem. Akinek van párja az tudja, és ez a film azt is megmutatja, hogy a nehéz konfliktusok ellenére is lehetnek szép dolgok egy kapcsolatban. Mert nem a beteljesedésről szól a film, hanem a hűségről és arról, hogy a rosszban is kitartanak egymás mellett... és nem csak a szép giccses esküvőn hangzik el, hogy jóban rosszban, hanem megmutatják, hogy igen! Van olyan, hogy rosszban is! Ez számomra megint újat mutatott. Nem értem, miért nem veszik észre egyesek, hogy mitől változatos a film. Továbbá a leghatásosabb csókjelenet is ebben a részben szerepel.
Bizony főleg a 3. részben én is véltem felfedezni némi csalódást okozó jelenetet, de szerintem amiben kevesebb, annyival többet is képes felmutatni, csak egyesek, már nem akarok senkit sem megbántani, de úgy tűnik, hogy a Walt Disney megszokott mese sémáin túl már nehezen emészthető amit látnak. Számomra a Karib-tenger kalózai trilógia meghatározó filmélmény. Szeretem az első részt is, de a második és a harmadik többet mutatott nekem. Az elsőt csupán egy jól sikerült, szórakoztató felvezetőnek tekintem.
Fekete gyöngy átka: 10/7
Holtak kincse: 10/9
A világ végén: 10/8
