Kedves filmbarátok!
Tökéletesen megértjük az aggályaitokat, melyeket a Párizs, szeretlek!, az Ádám almái és legutóbb a 4 hónap, 3 hét, 2 nap kapcsán tolmácsoltatok: mi is jobban szeretnénk olyan letisztult és visszafogott megjelenéssel dolgozni, amilyet ti is megálmodtatok, de sajnos nem tehetjük meg. A jelenlegi, farkastörvények által uralt piacon kénytelenek vagyunk minden olyanra felhívni az érdeklődök figyelmét, ami felett könnyen el lehet suhanni, sőt, ha valaki nem ismeri az adott kiadvány tartalmát, akkor még csak észre sem veszi. Vajh ki kapna erős szívdobogást egy román film láttán, melynek borítóján egy nő a hátát mutatja? Mi és azok, akik már látták a filmet, biztosan, de sajnos nem vagyunk túl sokan.
Lehet vitázni a Párizs, szeretlek! ilyen és olyan megjelenésén, de mi továbbra is úgy véljük - s a kiadvány sikere úgy tűnik, igazol is minket -, hogy a szív alakú kivágás ígéretet hordoz, nem pedig eltakar.
Reméljük, a kiadványaink tartalmával továbbra is elégedettek vagytok és lesztek a jövőben is.
Üdvözlettel: Cornerék