Hmmm.... Nekem a film mondanivalója ugyanaz volt, mint a hasonló filmeké, miszerint barátok nem feltétlenül a hasonlóság miatt lesznek az emberek, hanem mert inkább kiegészítik egymást, valamint hogy az igazi barátság mindent kibír. Ennél többet nem voltam képes belelátni (ami lehet, hogy az én hibám, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy "az ennél több" nem degradáló, mert ez bizony nagyon is nagy dolog). És ezzel nem is lenne bajom. Csak mint mondtam volt, maga a körítés, amin számomra elbukik a film....
SPOILER.
Az anyuka nekem teljesen másképp jött le. Amikor megismerjük egy mindenen vizetfelkapó, kissé idegbeteg mami, aki ezért még bocsánatot is kér. Frusztrált, ami megérthető valahol, hiszen egyedülálló anyának lenni nem kis kihívás, csak éppen neki a vallási háttér miatt talán könnyebben kellett volna ezt kezelnie, hoszen kap támogatást. És láthatná a dolgokatmásképpen, ha nem érdekelné a hogyishívják testvér (amikor Will felajánlja hogy megosztja vele a vacsoráját mert nem számított vendégre, akkor hirtelen nagy vigyorral még bekukkant a konyhába (persze örülhetett annak is, hogy milyen jól nevelt gyerkőcöt nevelt)), de szerintem (nem egy jelenetben tűnik úgy) nem venné rossz néven a közeledését. De még ha nem is lenne így. Egész életében megmondták neki hogyan éljen (az album és a lemezjátszó égetés), de ő maga is lehiszi, hogy ez valóban az ő érdekük. Valóban belefér, hogy kezdjen meginogni a hite, de erre nem igazán látunk jelekt, kivéve mikor Lee és Will hajnali kis beszélgetése megesik, ami nekem nagyon soványka indíték arra, hogy feladja a hitét és ezzel kárjozatra ítálje a családot. Hiszen ez a dilemma: szeretem a gyereket, jót akarok neki, de biztos hogy az a jó, ha hagyom hogy éljen a szíve szerint, ha ezzel pokolra juthat? És az ezen tépelődést egy az egyben kihagyták. Nem baj, ha otthagyja a hitközséget, persze, de nekem jobb megoldás lett volna, ha a film csak jelzi, hogy a vége úgyis az lesz, nem pedig nagy hirtelen túllép a dolgon (persze így mindenkinek világos, hogy happy az end).
Az anyukán kívűl (ő csak egy példa volt, nem A példa :) )....
Nekem nagyon nem tetszett még, hogy maga Will, annak ellenére, hogy az elején pl. még buzgón imádkozik is Lee-ért, simán kirámolja az "ABC"-t, csak mert Lee elemelt egy lámpát. És nem lee-t próbálja meg meggyőzni arról, hogy nem a helyes úton jár. De ha nem is próbálja meggyőzni, legalább ő kicsit elmélázhatna rajta, de nem, egy poén kedvéért gondolkodás nélkül "bűnözővé" válik, megszegve rögtön az egyik parancsolatot....
A bátyot már szintén mondtam... Mi volt még. Ja igen. Kiszámíthatóság. Valahogy nem volt benne olyan poén vagy történés, amit nem lehetett előre látni. (Kivéve a tehénnek beszólást, az egy az egyben egy Ibn-bru reklám volt (lehetett volna).)
SPOILER VÉGE
Szóval összességében nekem ilyen bajaim voltak a filmmel. Kicsit sekélyesnek találtam a karaktereket... Persze lehet, hogy egy vígjátékba ez még bele kellene, hogy férjen, de mostanában volt szerencsém néhány vígjátékhoz (köztük gyermekkorról is), amelyek nem hibáztak ekkorát. Szerintem.... Persze, mégegyszer, nem biztos, hogy én láttam jól. :)