Halottaink...

Nyolcvankilenc éves korában meghalt Jeanne Moreau francia színésznő, aki olyan filmekben nyújtott felejthetetlen alakításokat, mint a Jules és Jim, Az éjszaka, A menyasszony feketében volt, az Egy szobalány naplója és a Felvonó a vérpadra.

Ebben az elszaladt költségek is benne vannak.Minden új dolog anyagilag nagyon kockázatos,maradni kell a bevált témák mellett.

Szerintem azt nézik az emberek,amit kapnak,majd megszokják,ez van,ezt kell szeretni.Ezeknél a folytatásos filmeknél egyszerűbb dolog nincsen,nem kell ötletelni.Régen is próbálkoztak vele,de akkor még a folytatások B  filmek voltak,csak egy kis bónusz pénz kellett,volt új filmes ötlet.Ezt ma már megspórolják.

Lehet, hogy így építették fel a karrierjüket, de akkor nem voltak sikeresek, mert egy adott szérián kívül mást nem lehet eladni a nevükkel, pont ez a lényeg! Vin Diesel "akciósztár", de a Halálos iramban-on kívül semmit nem tud sikerre vinni, mint ahogy Milla se a Resident evil-ön kívül. A Rush abban az évben az egyik legjobb volt szerintem, de Chris Hemsworth nem volt elég hogy eladja a jegyeket, Thor-on kívül eddig még semmit sem vitt sikerre.

Én sose mondtam/írtam, hogy el kell őket ezért kárhoztatni, de még ha valakit el is kellene ezért kárhoztatni, nem feltétlen a színész lenne az, hanem az egész hollywoodi ipar, ami valamilyen szinten kényszeríti a színészeket az ilyen szerepekre.
Mondjuk abba is érdemes belegondolni, hogy a közönség akarta-e ezt (a márkaneveket, vég nélküli sorozatokat) és Hollywood megadta nekik, vagy Hollywood gondolta hogy ez kell az embereknek és rászoktatták a közönséget erre...

Szerintem nem szerencsés,ha egy embert egy szereppel azonosítanak.A képregényfilmek pont erre "jók".

Most az a kérdés, hogy ki a karizmatikus, tehetséges színész, vagy hogy kivel mit lehet eladni :)? Mert az utóbbinak több köze van/lehet a fogyasztói szokások megváltozásához... Vin Diesel tudatosan építette fel magát akciósztárnak, felismerve az alkati korlátait, dettó Milla Jovovich. Chris Hemsworth viszont annak ellenére, hogy a neve összeforrt Thoréval, de attól csak megcsinálta a Rusht, még ha komoly anyagi sikerre nem is futotta vele.

Mert akkor inkább az a kérdés, hogy kárhoztathatók-e a színészek azért, mert jelenleg mondjuk a képregényfilmek a legjobban eladható műfaj, így a nagyobb pénzért azt is elvállalják? Ezzel tényleg eladnák a lelküket, és csorbát szenved-e a karizmájuk? És hogy ne csak Bale-t emlegessük: Benedict Cumberbatch, Daniel Brühl, Michael Fassbender vagy a legfiatalabbak közül Tom Holland kiírja-e magát a Karizma Nagykönyvéből, mert Strange, Zemo, Magneto vagy Pókember jelmezét magukra vették... Fassbender, akit már élőhalott náci vérmágusként is láttam  :) ...

Glenn Close sem jutott el a legismertebb díjig,már a Garp szerint a világ c. filmért megkaphatta volna,35 éve.

Hát, ez is valami. De amúgy az is szégyen, hogy Amy szekerét nem bírták eltolni a díjig még [tudjátok melyik]. Tehát támogatás van, de kérdés meddig. Ott van Glenn Close is, isteni színésznő, kb. semmi nem láttuk már évek óta. Ami a tehetségéhez méltó lenne. És ő csak egy példa. Szomorú vagyok.

A nőknél támogatnak egy-két embert.Amy Adams,Jennifer Lawrenbe a fiatalabb generációból,bár sokan eltűnnek a képregény filmek világában.

Igazatok van fiúk. Van benne valami nagyon igaz, amit TM és Niwrok ti írtatok, de Butch is rávilágított valami hasonlóra amit én említettem. Szóval szerintem valahol a kettő keverékében van az igazság.

Annyit még a gondolatmenethez, hogy azért a középkorú generáció, akik azért nem taknyosok már, de nem is annyira tapasztaltak mint a nagy öregek, nem látok olyan nagy neveket. Már talán Pitt, Cruise, Bale, Clooney stb. az utolsók, akik még rendelkeznek valami varázslatos karizmával. Az újak között meg túl nagy a dara, túl sok az új arc, túl hamar elfelejtenek egy-egy arcot, ha kicsit leszálló ágban van, inkább belerúgnak, minthogy segítsenek rajta. Szóval kemény azért odaát is az élet.

Egyet értek, de nem ugyanaz a helyzet, mert míg a 80-as, 90-es években filmsztárok voltak, akikkel sok mindent el lehetett adni (ezért voltak inkább különálló filmek, nem sorozatok), addig manapság inkább márkák vannak, ahol szinte mindegy a színész, a név eladja az egészet (Transformers, Pókember, Batman, Fast and furious stb).
És bár tény hogy "készen" kaptuk a mi kedvenceinket, nézd meg hogy mit lehet ma önálló filmként sikeresen eladni olyan nevekkel, mint Vin Diesel, Milla Jovovich, Chris Hemsworth.

Igen mert az odavaló... :D

Rendelkeznek azok, csak a mostani dömpingből nehezebb kihalászni azokat, akikből később igazán nagy sztárok lehetnek.
Másrészt amikor fiatal voltál, te készen kaptad a nagy színészeket, a koruk miatt is megvolt irányukban a tekintély, a mostaniakkal meg együtt kell felnőni, mindig is "kis taknyosok" lesznek talán számodra, ami azért nem olyan. És éppen ezért a klasszikus színészek egyben a te (és mindenki) ifjúságát is jelentik, az első, megismételhetetlen, utólérhetetlen filmélményeket, az sem elhanyagolható tényező...

A mostaniaknak meg kell hagyni az időt, hogy karizmatikussá válhassanak. Mindig lesznek kedvenc színészek, a filmek minősége meg majd meglátjuk, hogy milyenné válik. Jó filmben a közepes alakítás is jobbnak hat. :)

Ismerek olyan fészbukhuszárokat, akiknek van ilyen kényszeres közlési mániájuk. :)

Jó, de ők is már elég régen tolják az ipart. A mögöttük jövő generáció már nem rendelkezik ekkora karizmával, státusszal, vonzalommal, nevezd ahogy akarod. Szóval van baj, csak még nem csapódott le teljesen, de romlik a helyzet.

"Válaszd az életet. Válaszd a sört." :)

El ne felejtsd közölni, hogy mennyire élvezed az életet...

Ez azért nem így van. Elég, ha csak Leo DiCaprio nevét említem, akinek gyerekkora óta minden alakítása tökéletes. Vagy Brad Pitt, Daniel Day Lewis, Christian Bale és még biztos eszembe jutna további féltucat név, ha nem a második sör végén járnék a vízparton. :)

Ahhoz képest ugye, hogy folytatásokat meg univerzumokat ki tudtak építeni Hollywoodban, sztárszínészeket már nem akarnak. Minden cserélhető, helyettesíthető.

Leginkább azért rossz belegondolni mert nincs utánuk senki, hasonló kaliber, még Sly vagy Arnie esetében se és ez a nagyon durva...

Ugyanez játszik nálam De Niro, Pacino, Douglas, Stallone, Streep esetében. Persze, szomorú bárkinek a halála. De mi kis egyszerű átlagemberek is, ha a nagybetűs kedvenceink hagynak itt minket, az igen mélyen érint. Sajnos ez van, de rossz még belegondolni is.

Rajongva emlékezünk rá az összes 1995 előtt készült filmjével. A mostani elmeállapotában lehet hogy rábólintana arra a bizonyos sírfeliratra, de az már erősen perverzió lenne sztem...

Ne haragudjatok rám (főleg a nagy fanok), de az itteniek és a T2 3D kapcsán jutott eszembe: mi lesz, ha egyszer Arnold is itthagy bennünket? És vajon milyen felirat kerül majd a sírjára? Csak nem... ???

Hát nem halhatatlan az emberi faj.