tévés ajánló

Oké, meggyőztél! :-)

Mentségemre szóljon, hogy minden régebbi forrásban, lexikonban eleddig 1928 volt feltüntetve Stephen Boyd születési éveként.:-)

Hú, basszus, erre nem is gondoltam, tényleg! Akkor 2 hiba van... :))

Na jó, itt az enyém:

Charlton Heston eredeti neve: John Charles Carter. Művészneve édesanyja lánykori családnevének (Lila Charlton), illetve keresztapja utónevének (Chester Heston) kombinációja.

Pontatlan fogalmazás, megtévesztett a magyar nevek sorrendje. Chester Hestonnak a Heston nem az utóneve (keresztneve), hanem a családneve (vezetékneve). No, ennél nagyobb hülyeséget sose írjak... :)) Ha már Stephen Boyd, tényleg, megírhattam volna róla is, hogy mi az igazi neve: William Millar.

Talán az, hogy Rózsa György szerezte a zenéjét?

Szia Kutyusz!

Hát én már csak ilyen vagyok. :))

Egyébként egy kisebb hiba tényleg van a szövegben (lehet, hogy több is, de ezt most böktem ki), de nem árulom el, hogy mi. :)))

Nem igaz, hogy mindig a Tiéd kell, hogy legyen az utolsó szó...! :)))

Köszönöm az elismerő szavakat Neked is, TM-nek is.

Szia Brown!

Nem veszem kötekedésnek. Az IMDB adatait használtam, s ott most is 1931 szerepel, de ettől ez az adat még lehet pontatlan, hiszen az IMDB sem tévedhetetlen. Mindazonáltal egy rajongói oldal szerint is 1931-es születésű (http://www.allaboutstephenboyd.com/), s a Wikipédia-oldalak (angol, német, spanyol, francia) szerint is ekkor született. Sőt a sírkövén is 1931 van (http://www.findagrave.com/cgi-bin/fg.cgi?page=gr&GRid=1629), márpedig ott csak nem rontották el..

Szia Field!

Csak egy apró kiigazítás, nem kötekedésképpen:

Stephen Boyd 3 évvel korábban, 1928-ban született.

Élvezet volt végigolvasni! Köszi szépen, field! :-)

Érdekes háttérinfók, köszi!

Hoppá, itt lemaradt a kép:

Faye mint Katie Elder a DOC-ban

Az m1 vasárnap este 20.25-től minden idők egyik legnépszerűbb filmjét, a 11 Oscar-díjjal jutalmazott (egyiket a zeneszerző Rózsa Miklós kapta!) BEN-HUR első részét vetíti. (Második rész másnap, azonos időpontban.) A monumentális produkció cselekményét alighanem mindenki jól ismeri, jöjjenek tehát a háttérinfók, részben az IMDB adatainak felhasználásával.



– A film Lew Wallace (1827–1905) 1880-ban megjelent bestsellerje nyomán készült. A regényt a némafilm-korszakban kétszer is megfilmesítették: 1907-ben és 1925-ben.

– Gore Vidal író állítólag túl sok, homoszexualitásra utaló motívumot akart becsempészni Ben-Hur és Messala kapcsolatába, ezért távoznia kellett. Vidal elképzelése szerint Judah és Messala korábban szeretők voltak. A két karakter első közös jelenetét úgy vették fel, hogy a Messalát megformáló Stephen Boyd tudott erről az írói koncepcióról, a Ben-Hurt alakító Charlton Heston viszont nem. A homoszexualitás hollywoodi történetét feldolgozó A CELLULOID SZEKRÉNY (1995) című dokumentumfilmben Vidal elmeséli ezt az anekdotát.



– William Wyler (1902–1981) segédrendező volt az 1925-ös változat forgatásán. 12 alkalommal jelölték Oscar-díjra, és háromszor el is nyerte: MRS. MINIVER (1942), ÉLETÜNK LEGSZEBB ÉVEI (1946), BEN-HUR (1960).

– A nevezetes kocsiversenyt a második stáb rögzítette, a magyar származású Andrew Marton (1904–1992)  irányításával. E stáb tagja volt Yakima Canutt (1896–1986), Mario Soldati (1906–1999) és Sergio Leone (1929–1989) is, aki később spagettiwesternjeivel világhírű lett. Leone önéletrajzában azt állította, hogy igazából ő irányította a kocsiverseny felvételeit. Soldati és Leone neve nincs feltüntetve a stáblistán.

– A címszerepre több aktuális sztár neve felmerült. Paul Newman azért mondta le a szerepet, mert megítélése szerint lábai nem olyanok, hogy tunikát viselve mutogassa őket. (A 2004-ben bemutatott TRÓJA című film kapcsán Brad Pittnek hasonló problémái voltak, de a szerepét nem mondta le, hanem bizonyos jelenetekben dublőrt használtak helyette.) Burt Lancasternek a történet erkölcsiségét illetően voltak kifogásai. Rajtuk kívül Rock Hudson és Cesare Danova is a szerep esélyesei voltak.

– Messala szerepéhez Leslie Nielsennel is készítettek próbafelvételeket.

– Charlton Heston eredeti neve: John Charles Carter. Művészneve édesanyja lánykori családnevének (Lila Charlton), illetve keresztapja utónevének (Chester Heston) kombinációja.

– Stephen Boyd (1931–1977) sötét kontaktlencsét viselt a forgatás ideje alatt. A színész szívrohamban hunyt el egy golfparti közben.

– Jack Hawkins (1910–1973) első felesége Jessica Tandy színésznő volt. Hawkins torokrákban hunyt el.

– Martha Scott (1912–2003) a TÍZPARANCSOLAT (1956) című filmben szintén Heston anyját alakította, színpadon pedig kétszer játszotta a feleségét. A BEN-HUR-hoz Heston javaslatára szerződtették.

– Cathy O’Donnell (1925–1970) eredeti neve: Ann Steely. William Wyler sógornője volt. A BEN-HUR az utolsó filmszerepe. Agyvérzésben hunyt el.

– Több olyan színész játszik a filmben, akiknek a neve nem szerepel a stáblistán, de később ismert művészek lettek: Ferdy Mayne (1916–1998), Marina Berti (1924–2002), Giuliano Gemma és Lando Buzzanca.

– Rózsa Miklós (1907–1995) zeneszerző 8 hét alatt komponálta meg a kísérőmuzsikát.

– A filmet Olaszországban forgatták, zömmel a Cinecittá műtermeiben, ahol a korszak számos nagyszabású amerikai filmje készült.

– A gyártó MGM minden szempontból hiteles hajókat akart a csatajelenethez. A szerződtetett szakember tervei láttán a díszlettervezőnek kételyei támadtak az egyik tervezett hajó stabilitását illetően, de végül megépítették azt. A vízre bocsátott hajó eleinte hajózásra alkalmasnak tűnt, de egy másik hajó keltette hullám végül felborította. Az MGM a Cinecittá nagy méretű medencéjébe szállíttatta át a sérült hajót, melyet a fenekére szerelt kábelek segítségével a medence aljához rögzítettek. Az égbolt festett díszlet volt.

– Mivel a medence vizének színe sötét és barnás árnyalatú volt, kémikust kellett szerződtetni, hogy azúrkékké változtassa azt. A szakember által a vízbe szórt por azonban réteget képezett a felszínen, s komoly károkat okozott a hajó külsején is. Végül egy speciális festék oldotta meg a vízszín kérdését. A csatajelenet felvétele során azonban az egyik statiszta oly sokáig tartózkodott a vízben, hogy teljesen megkékült a bőre. Az MGM kénytelen volt addig alkalmazásban tartani, míg a kék szín lekopott róla.

– A fehér lovakat a híres lipicai ménből szerezték be.

– 78 lovat képeztek ki a forgatásra: felkészítésük hónapokkal korábban elkezdődött.

– Az aréna megtervezése szintén gondokat okozott, mivel a megkérdezett szakértők egymásnak ellentmondó javaslatokat adtak. Az MGM illetékesei végül az 1925-ös filmváltozat alapján tervezték meg a stadiont. A középen látható, hatalmas szoborral díszített „sziget” a költségvetés szempontjából olcsóbb megoldás volt, mint statiszták ezreit fizetni, ám egy igazi arénában ilyesmi nem lehetett volna, mert akadályozta volna a nézőket abban, hogy a verseny minden részletét nyomon követhessék.

– Egy kaszkadőrcsapat felajánlotta, hogy mindegyik szereplőt megtanítja a szekér vezetésére, de csak Charlton Heston fogadta el az ajánlatot. A felvétel kezdetén azonban Heston hiába rázta meg a kantárt, a lovak meg se mozdultak. Amikor aztán valaki a díszlet tetején elkiáltotta magát, hogy „Gyia!”, a lovak olyan hirtelen megindultak, hogy a színész hátrazuhant a szekérben.

– A kocsiverseny filmezése öt hétig tartott: 18 szekeret használtak, és 15 ezer statisztát mozgattak. A nézőtéren a közönség egy része valójában festett fabábu volt.

– Az a pletyka terjedt el, hogy a kocsiverseny forgatásán a Stephen Boydot helyettesítő kaszkadőr meghalt, s halálának felvétele benne maradt a kész filmben. A híresztelés azonban nem igaz. A kaszkadőr Joe Canutt volt, s a jelenetet édesapja, Yakima Canutt tervezte.



– Az akkoriban ritka és igen drága 65 mm-es kamerák egyike a kocsiverseny felvétele során tönkrement.

– Az MGM attól tartott, hogy az olasz producerek felhasználják az általuk hátrahagyott díszleteket olcsó filmjeikhez, ezért távozásuk előtt mindent lebontattak.

– A film sikere mentette meg az MGM-et a csődtől.

– A film 11 Oscar-díjával évtizedekig rekordernek számított. 1998-ban a TITANIC (1997), 2004-ben pedig A KIRÁLY VISSZATÉR (2003) című filmek megismételték ezt az eredményt. A BEN-HUR egyébként egyetlen kategóriában nem nyert: mint legjobb forgatókönyv. Ebből mellesleg az MGM 40 változatot íratott.

Az MGM ma éjjel (vagy inkább holnap hajnalban?) 01.25-től a DOC (Doc, 1971) című amerikai westernt vetíti az elbűvölő szépségű Faye Dunaway (copyright by Brown) főszereplésével. A díva a ’70-es éveket két westernnel indította: a KIS NAGY EMBER (Little Big Man, 1970) és a szóban forgó DOC közül az előbbi volt a sikeresebb. Érdekes véletlen, hogy hosszú éveken keresztül e két film rendezői, Arthur Penn és Frank Perry voltak azok, akik két-két filmet is forgattak a nehéz természetű hírében álló filmcsillaggal: Penn nevéhez fűződik Dunaway első nagy sikere, a BONNIE ÉS CLYDE (Bonnie and Clyde, 1967), Perry pedig Faye legnagyobb bukását, az ANYU A SZTÁR-t (Mommie Dearest, 1981) rendezte. A Spanyolországban forgatott DOC a Vadnyugat legendás alakjáról, Doc Hollidayről szól (megformálója: Stacy Keach), Dunaway a híres-hírhedt Katie Eldert játssza. Magánügyi érdekesség, hogy a forgatás idején a színésznő rövid románcba keveredett egyik partnerével, Harris Yulin színésszel. S ami számomra érdekesség: e filmben Dunaway kevés számú meztelen szerepléseinek egyike látható, amikor az eredetileg prostituált Katie-n munka közben üt rajta a főhős, aki azonnal magával viszi a félmeztelen lányt. :))



Az RTL Klub a héten két filmet is vetít kedvenc izomfickóm, Dolph Lundgren főszereplésével. Csütörtök este 22.15-től a LESZÁMOLÁS KIS-TOKIÓBAN (Showdown In Little Tokyo, 1991) látható. Ebben Dolph egy japán hagyományok szerint nevelkedett nyomozót alakít, akinek annak idején a Yakuza megölte a családját. Új partnerével, a valóban japán származású, de amerikai elvek szerint nevelt detektívvel (a fiatalon elhunyt Bruce Lee tragikus sorsú fia, Brandon Lee játssza) közösen veszi fel a harcot az Amerikában ténykedő japán bűnözők ellen, akik egy különösen veszélyes kábítószer, a jégkokó elterjesztésén munkálkodnak…. A film rendezője, Mark L. Lester Arnold Schwarzenegger egyik nagy sikere, a KOMMANDÓ (Commando, 1985) rendezője volt. Lundgrenről kevesen tudják, hogy kimagasló IQ-val rendelkezik (noha ez filmszerepei megválasztásában ritkán tükröződik), s ő készítette fel az amerikai öttusa-csapatot is az 1996-os olimpiára. Cary Hiroyuki-Tagawa sokat foglalkoztatott karakterszínész, aki mindazonáltal félállásban masszőrként is dolgozott a Hawaii Egyetem focicsapatánál. A szépséges Tia Carrere modellként és énekesnőként egyaránt ismert. A film egyik jelenetében egyébként Tiának szerepe szerint meztelenül kellett bemásznia egy kerti fürdődézsába, ám a színésznő ehhez dublőrt kért. (Később azért levetkőzött a Playboynak.) Partnere, Dolph Lundgren nem állt elő ilyen igényekkel: Jean-Paul Belmondóhoz hasonlóan minden jelenetet (a legveszélyesebbeket is) személyesen akart megcsinálni, ezért az ágyjelenethez sem kért helyettest. A mindössze 75 perces film eredetileg hosszabb lett volna, ám a gyártó cég számos vágást rendelt el a bemutató előtt. Több országban azonban még a 75 perces verziót is megvágták. A kritikusok könyörtelenül levágták a filmet, pedig nem olyan rossz, mint amilyennek mondják, s a két főszereplő valóban nem rossz párosítás. Bakivadászok szerint a film legmulatságosabb hibája, hogy a rituális öngyilkosságot elkövető yakuza egy későbbi jelenetben is jól láthatóan szerepel (!). A yakuzákat játszó színészek testét egyébként nem tetoválták, hanem a szereplők az emberi bőr hatását keltő pólókat viseltek, de sasszeműek szerint ez a trükk olykor nagyon feltűnő. S néhány szó a Yakuzáról is, ami mintegy 500 éve létező szervezet Japánban, de befolyását azóta a világ több pontjára kiterjesztette. A név jelentése: 8-3-9, ami a Black Jack japán változatának vesztes számait jelenti. A szervezet piramisszerűen épül fel, 24 szintből áll, tagsága mintegy százezer fő lehet. A múlt század második felében e bűnszövetkezet főleg zsarolással és szerencsejátékkal foglalkozott, ám később egyes tagjai a politika világába is megpróbáltak bekerülni.





A BÜNTETŐ (The Punisher, 1989) pénteken, 23.30-tól látható az RTL-en. A film a Nyugaton rendkívül népszerű, azonos című képregény alapján készült, ám kissé szabad felfogásban. A rendező Mark Goldblatt a legendás TERMINÁTOR (1984) vágója volt. A főszerepre Dolph helyett eredetileg a másodosztályú akciófilmek másik gyakori főszereplőjét, Michael Parét kívánták szerződtetni, de végül Lundgren mellett döntöttek. Dolph a forgatás során nem tartott igényt kaszkadőrre, mindent maga csinált. A többi színész is feláldozta magát a művészet oltárán: a verekedős jeleneteket például ők maguk improvizálták, hogy azok minél hitelesebbnek hassanak. (Hát ez az improvizáció azért nem sikerült tökéletesen…) Dolph-ból előtörtek az írói hajlamok is: a film elején és végén hallható rövid monológ megírásában társszerzőként vett részt. A bemutató után a lesújtó kritikák főleg Lundgren rideg-hideg játékstílusát kritizálták, némileg igazságtalanul, hiszen akik ismerik az eredeti képregényt, tudják, hogy a Büntető még annyi érzelmi megnyilvánulást sem enged meg magának, mint a filmben Dolph. Eredetileg egyébként hosszabb lett volna a film, például részletesebben láthattuk volna, miként válik a főhősből Büntető, de aztán Goldblatt úgy döntött, „in medias res” indítja a sztorit. Mindazonáltal leforgatták a később kihagyott képsorokat is. Mellesleg nemcsak a film eleje, hanem a vége is más lett volna, a Büntető karaktere állítólag negatív színezetet kapott volna. A filmet Svédországban és az Egyesült Államokban csak videón hozták forgalomba, noha eredetileg a mozik számára készült. Dél-Afrikában sem engedélyezték a mozipremiert, s a videóbemutatóra ott két évet kellett várni. (Magyarországon is csak videón jött ki a film, évekkel a világpremier után.) Ennek oka a sok erőszakos jelenet volt: ilyesmivel foglalkozók szerint A BÜNTETŐ halálozási rátája magasnak mondható 91 áldozattal, s ebbe bele se számolták a robbanásokban elhunytakat. A problémák ellenére A BÜNTETŐ Dolph egyik legsikeresebb filmje lett, s a címszereplő olyan testhezálló figura volt számára, mint mondjuk Arnoldnak a Terminátor. Folytatást is terveztek, ám az végül meghiúsult. 2004-ben viszont remake készült, amely ugyan sikeres lett, ám – szerintem – nyomába sem érhet az egyébként nem túl nagy igényű első filmváltozatnak. A remake főszereplője, Thomas Jane rendkívül halovány, az általam egyébként kedvelt John Travolta pedig nyugodtan kaphatott volna egy Arany Málnát a pocsék alakítására. Arany Málna helyett azonban folytatás lesz, állítólag még az idén. S visszakanyarodva az első filmváltozathoz: Lundgren partnerei az Oscar-díjas Louis Gossett Jr. (vele a KÖNYÖRTELEN HAJSZA című filmben is együtt szerepelt) és Paul Verhoeven felfedezettje, Jeroen Krabbé.

Szia Field!

Köszi az újabb veretes műsorajánló(ka)t! Nem gondoltam volna, hogy még az Aliennel kapcsolatosan van olyan háttérinfó, amit nem ismernék, de mégis. Visconti e filmjét meg még egyáltalán nem láttam. Bárcsak a tévéújság és a lexikonok is annyira megbízhatóak és színvonalasak lennének, mint te! :-)

Az Alien ajánlója nagyon tetszett. Egy csomó érdekességet írtál, amiről fogalmam sem volt. Honnan tudsz Te ilyeneket? :-)

A KÖVETKEZŐ AJÁNLÓBAN SPOILEREK IS ELŐFORDULHATNAK!!!

Hétfőn 23.25-től az RTL Klub minden idők egyik legsikeresebb és legjobb sci-fi-horrorját, A NYOLCADIK UTAS A HALÁL-t (Alien, 1979) vetíti. A film sztorija Don O’Bannontól származik, aki eredetileg az „Emlék” című 1972-es forgatókönyvét akarta átdolgozni, de barátja, Ronald Shussett javaslatára a szkriptet egy másik befejezetlen történetével kombinálta. Munkájának előbb a „Star Beast” címet adta, majd az „Alien” mellett döntött. A történetben azonban a végső változat egyetlen karaktere sem szerepelt. O’Bannon elképzelése az volt, hogy ő készít filmet a szkriptből. A legkedvezőbb ajánlat a Brandywine Productionstől érkezett. A cég tulajdonosai, Gordon Carroll producer, továbbá David Giler és Walter Hill író-rendezők úgy döntöttek, hogy az „Alien” lesz az első filmjük. Walter Hill átdolgozta a forgatókönyvet, amely felkeltette a 20th Century Fox érdeklődését. A cég hajlandó volt finanszírozni a filmet, Giler és Hill pedig a forgatókönyv átdolgozásába O’Bannont is bevonta. Végül vita keletkezett arról, hogy a stáblistán kit tüntessenek fel forgatókönyvírónak. Az Amerikai Írók Szövetsége elutasította Giler és Hill kérelmét, és kizárólag O’Bannont tekintette a történet írójának. A forgatókönyv egyik korai változatában Ripley férfi volt. Bannon és Shusett általában azonban „uniszex” karakterekben gondolkodtak, mert nem ismerték előre a szereposztást. Hill és Giler döntöttek arról, hogy melyik karakter milyen nemű legyen. A forgatókönyv végső változatában szerepelt egy szexjelenet Ripley és Dallas kapitány között, de ezt az epizódot végül nem forgatták le.

Kane a tojásoknál (John Hurt)

[img]http://img183.imageshack.us/img183//al06zv6.jpg"width=600>

A lehetséges rendezők között felmerült Robert Aldrich, Peter Yates és Jack Clayton neve. A történetet maga Walter Hill is szerette volna megrendezni, de mivel addigra már lekötötte magát a HARCOSOK (The Warriors, 1979) című filmhez, muszáj volt új rendezőt keresni. Társa, David Giler A PÁRBAJOZÓK (The Duellists, 1977) című film megtekintése után annak rendezőjét, Ridley Scottot javasolta a munkára. A PÁRBAJOZÓK Joseph Conrad egyik művén alapul, s Conrad másik regénye, a „Nostromo” címéből származik A NYOLCADIK UTAS A HALÁL űrhajójának a neve. (Az eredeti név Leviathan lett volna.) A forgatókönyvhöz Ridley Scott részletes storyboardot készített. A dialógusok jelentős része viszont improvizációból született. O’Bannon szerette volna, ha H. R. (Hans Rudi) Giger tervezi az idegen lényt, s ezt az elképzelést Ridley Scott is támogatta. A szexuális jelleg otromba hangsúlyozása miatt azonban Gigernek többször át kellett dolgoznia a szörnyfigura terveit. Az Idegennek eredetileg szemei is lettek volna, de ezt a variációt elvetették, hogy a lény kinézete még félelmetesebb legyen. Fejrészét viszont igazi emberi koponya felhasználásával alkották meg. Egyébként minden forgatási nap estéjén újra kellett festeni az idegen lény modelljét, mert a nyálként használt anyag rendszeresen leoldotta róla a festéket. Összesen három idegen lényt készítettek: egy modellt, illetve két jelmezt. A jelmezeket Bolaji Badejo és Eddie Powell kaszkadőr viselték, amikor az Idegennek komplex mozgásokat kellett végeznie. (Powell neve nem került fel a stáblistára.) Az Idegen szerepére Peter Mayhew is esélyes volt, aki Chewbaccát játszotta a STAR WARS-filmekben.

Egy filmtörténeti szörnyeteg születése



Derek Vanlint operatőr már dolgozott Ridley Scott-tal, mikor Scott reklámfilmeket készített. Vanlint jelen volt a díszletek megépítésénél is, hogy megvilágítási és fényképezési ötleteit idejében figyelembe tudják venni. A Nostromot a NASA űrhajókra vonatkozó előírásai alapján tervezték. Rácsszerű padlózatát valójában felfelé fordított, befestett tejes rekeszekből alkották meg. Az ajtaján látható matrica ugyanazt a szimbólumot ábrázolja, amelyet a Purina állateledeleken is használnak. A díszleteket a londoni Shepperton stúdióban építették fel. A film tényleges forgatása 1978. július 5-én kezdődött. Sigourney Weaver eleinte vonakodott attól, hogy egy sci-fiben vállaljon szerepet, de hamar felismerte a karakterben és a filmben rejlő lehetőségeket. Próbafelvételei a Fox illetékeseit is meggyőzték, így az addig kevéssé ismert színésznő megkapta a főszerepet. Az eredeti elképzelés szerint Veronica Cartwright játszotta volna Ripley karakterét, de végül a másik, kevésbé fontos női karakter, Lambert szerepét kapta. Veronica gyerekszínészként lett népszerű: William Wyler VÉGZETES RÁGALOM (The Children’s Hour, 1961) című filmje tette ismertté, s ennek köszönhetően kapott szerepet Alfred Hitchcock MADARAK (The Birds, 1963) című klasszikus alkotásában. Kane szerepét eredetileg Jon Finch kapta meg, aki azonban az első forgatási nap után megbetegedett, s így került a helyére John Hurt. Hurtöt előző filmjében, az ÉJFÉLI EXPRESSZ-ben (Midnight Express, 1978) nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték. Az ŰRGOLYHÓK (Space Balls, 1987) című filmben a színész lényegében A NYOLCADIK UTAS A HALÁL-ban játszott karakterét parodizálja. Ian Holm robotot játszik a filmben, s a karakter (Ash) az egyik jelenetben darabokban látható. Ehhez Holm fejéről másolatot kellett készíteni, amelyet ráerősítettek egy speciális torzóra. Abban a jelenetben viszont, ahol Ash feje az asztalon beszél, Holmot látjuk, akinek át kellett dugnia a fejét az asztalba vágott résen. Egyébként AZ ÖTÖDIK ELEM (The Fifth Element, 1997) című sci-fiben szintén van egy Dallas nevű szereplő (Bruce Willis), s Ian Holm abban a filmben is szerepel.

  

Amikor Lambert, Dallas és Kane az idegen bolygóra lép, a színészek helyett valójában három gyerek (köztük Scott két gyereke) látható a jelmezekben: a rendező ezzel a fogással is a méretkülönbségeket kívánta érzékeltetni az űrhajósok és az általuk talált titokzatos roncs között. Az arctámadó embrionikus mozgását a tojásban Ridley Scott produkálta, gumikesztyűbe bújtatott kezeivel. Amikor Kane a polipszerű lénnyel az arcán a laboratóriumban fekszik, ugyanaz a háttérzene hallható, ami később Decker szobájában is a SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (Blade Runner, 1982) című filmben. (Ennek rendezője szintén Ridley Scott.) A dokkolási jelenetben a Ripley monitorján látható vektorábrákat később ugyancsak  felhasználták a SZÁRNYAS FEJVADÁSZ-ban. A tojások körül látható vékony rétegű ködöt egy olyan pulzáló lézer- és füstgép szolgáltatta, amelyet a The Who együttestől kölcsönöztek. Az arctámadó teteme, melyet Ash felboncol, friss kagyló és különféle belső szervek kombinációja volt. Az a híresztelés, hogy a születési jelenet részleteit a színészek – John Hurt kivételével – nem ismerték, részben igaz. Így például Veronica Cartwright sem számított arra, hogy tele fogják fröcskölni művérrel. Roger Dicken, az arctámadó és a mellkasrobbantó tervezője a születési jelenetet úgy képzelte el, hogy az idegen lény kis kezei segítségével kimászik Kane mellkasából. Szerinte ez sokkal ijesztőbb lett volna, mint a végső változat, melyben Dicken feleslegesnek találta a sok vért és belsőséget. Veronica Cartwright egy interjúban elárulta, hogy abban a jelenetben, amikor az Idegen csápja az ő lába köré csavarodik, valójában Harry Dean Stanton lába látható. Eredetileg ugyanis azt a jelenetet Stanton karakterének (Brett) halálához vették fel, de ott nem használták fel. Scott sokkal nyomasztóbb befejezést képzelt el a filmhez: a mentőkabinban az idegen lény leharapja Ripley  fejét, beül a székébe, és az ő hangján küld üzenetet a Földre. A 20th Century Fox illetékeseinek azonban nem tetszett ez az ötlet. A film végén a mentőkabinból távozó üzemanyag, amely az Idegent ellöki az űrhajótól, valójában a kamera felé zúduló nagy mennyiségű víz volt. Számos országban ALIEN: A NYOLCADIK UTAS címmel mutatták be a filmet, természetesen az adott ország nyelvére fordítva a címet. A magyar címváltozat A NYOLCADIK UTAS A HALÁL volt. (A hazai premier 1981 januárjában volt.) A film eredeti változata állítólag 192 perces. A film 2003-as verzióján tulajdonképpen marketingfogásként szerepel a „Rendezői változat” megjelölés, mivel Scott az eredeti moziverzióval is elégedett volt. Engedett azonban a rajongói óhajnak, hogy a korábban kihagyott jeleneteket beépítse a filmbe. Barbara Gips újságírótól származik a film híres szlogenje: „Az űrben senki nem hallja a sikolyod.” (Ez az ajánló az Imdb infóinak felhasználásával íródott.)

A magyar cím tökéletes tévedés: a nyolcadik utas nem a Halál, hanem Jones, a macska volt (balról jobbra: Harry Dean Stanton, Ian Holm, John Hurt, Veronica Cartwright, Tom Skerritt, Sigourney Weaver, Yaphet Kotto)



Az elbűvölő szépségű Faye Dunaway (copyright by Brown) előtt nagy szerelmem a nem kevésbé gyönyörű Jennifer O’Neill volt, akit a szerencsének köszönhetően pályafutása két fontos filmjében is láthatunk a jövő héten. A Tv2 szerdán (V. 9.), 13.25-től mutatja be a KAMASZKOROM LEGSZEBB NYARA (Summer of ’42, 1971) című filmet, az MGM pedig szombat (V. 12) este 20.00 órától AZ ÁRTATLAN-t (L’Innocente, 1976) tűzte műsorára. Jennifernek a szerencsés indulás ellenére se sikerült olyan fényes karriert befutnia, mint Faye-nek. Ennek oka főleg szerencsétlenül alakult magánélete volt: kilenc (!!) házasságával még a férjhez menés olyan hollywoodi rekordereit is felülmúlta, mint Elizabeth Taylor és Gábor Zsa Zsa. Taylorhoz hasonlóan Jennifer is kétszer ment hozzá ugyanahhoz a férfihoz. Ötödik férje azonban kiforgatta a vagyonából, a hatodik pedig rútul megcsalta. (Aztán a hetedik férj után mégis újra férjhez ment a hatodikhoz.) Egyik férje gyilkosság áldozata lett. A tragédiák egyébként végigkísérték a gyönyörű színésznő életét: gyerekkorában súlyos lovasbalesetet szenvedett, majd befutott színésznőként egy véletlenül elsült fegyver sebezte meg. Sikeresen indult tévésorozatát, a COVER UP-ot leállították, miután partnere, a fiatal és jóképű Jon-Erik Hexum egy tragikus forgatási balesetben meghalt. Jennifer pályáján a KAMASZKOROM LEGSZEBB NYARA jelentette a nagy áttörést. A világsikerű film megtörtént eset alapján készült, Herman (Hermie) Raucher visszaemlékezései nyomán. A férfi eredetileg a koreai háborúban eltűnt barátja emlékének akarta szentelni a könyvét, majd írás közben úgy döntött, az özvegyet, Dorothyt állítja középpontba. Az események nagyjából úgy történtek a valóságban, ahogyan a filmen is látjuk. Évekkel később egyébként az igazi Dorothy is írt egy levelet Rauchernak, s élete azóta történt szerencsésebb fordulatairól is beszámolt neki, ám nem találkoztak újból. A film zenéjét Michel Legrand komponálta, s a melódia ma már filmzenei örökzöldnek számít: a Biddu Orchestra által készített diszkóátirat például évekig a Magyar Televízió Szombat esti filmkoktéljának szignálzenéje volt. A zenéhez magyar szöveg íródott: az EGY NYÁRON ÁT című dal Kovács Kati egyik (méltán) legsikeresebb slágere lett, amely csak a magyar moziverzióban a film végén is hallható volt. Jennifer a 70-es évek közepén Olaszországban forgatott. Előbb Luigi Zampa izgalmas bűnügyi drámája, a TISZTES HONPOLGÁROK (Gente di rispetto, 1975) női főszerepét játszotta, ezt követte Luchino Visconti utolsó filmje, AZ ÁRTATLAN. Még a horrorfilmjeiről elhíresült Lucio Fulcinak is sikerült a színésznőt bepaliznia egy filmre (SEVEN NOTES IN BLACK, 1976), melyben Jennifer azzal a Marc Porellel játszott, aki AZ ÁRTATLAN-ban is az egyik partnere volt, de abban nem volt közös jelenetük.

Jennifer a KAMASZKOROM LEGSZEBB NYARA (balra) és AZ ÁRTATLAN (jobbra) című filmekben



AZ ÁRTATLAN a XX. századi olasz (és egyetemes) kultúra egyik nagy egyénisége, Luchino Visconti utolsó filmje: alapjául Gabriele D’Annunzio egyik regénye szolgált. Az írót Visconti személyesen is ismerte, hiszen D’Annunzio gyakori vendég volt az arisztokrata Visconti-házban, ahol a kis Luchinóval is többször találkozott. AZ ÁRTATLAN főhőse Tullio, a gazdag arisztokrata, aki gátlástalanul csalja gyönyörű feleségét, ám hiúságában sértve érzi magát, amikor neje egy fiatal költő karjaiban talál vigaszt. A viszonyból ráadásul gyermek születik, s az ártatlan kisded Tullio számára egyre nyomasztóbb lelki terhet jelent… Visconti több filmjében is igyekezett különböző társadalmi és történelmi sorsfordulókat egy-egy család történetén keresztül bemutatni. AZ ÁRTATLAN egyik filmes előképe a Mester talán legjobb filmje, az ÉRZELEM (Senso, 1954), amelyben az arisztokrata hölgy önzetlen szerelmét gátlástalanul kihasználja egy fiatal tiszt. A ROCCO ÉS FIVÉREI (Rocco e suoi fratelli, 1960) családtörténete az olasz gazdasági csoda idején játszódik. A PÁRDUC (Il Gattopardo1963) azt a történelmi pillanatot igyekezett megragadni, amikor az arisztokrácia kénytelen átadni a vezető szerepet a feltörekvő polgárságnak. E filmek családjai veszteségek árán ugyan, de lényegében átvészelik a történelmi sorsfordulókat, míg az ELÁTKOZOTTAK (La caduta degli dei, 1969) nagypolgári családja a fasizmus árnyékában teljesen szétzüllik, a görög tragédián alapuló A GÖNCÖL NYÁJAS CSILLAGAI (Vaghe stelle dell’ Orsa. 1964) ugyancsak széthulló családjának históriája pedig azt sugallja, hogy nincs jövő a múlttal való szembenézés nélkül. A boldog család már csak illúzió a MEGHITT CSALÁDI KÖR-ben (Gruppo di famiglia in un interno, 1974), AZ ÁRTATLAN tragikus végkifejlete pedig már teljes pesszimizmust sugall a jövőt illetően. A lassú tempójú film kritikai visszhangja – ahogyan általában a kései Visconti-műveké – többnyire elutasító volt, de főleg a tengerentúlon és Nyugat-Európában ma már mesterműként tekintenek rá, amely finom részletgazdagságával a kinematopiktoralizmus (de szép szó!!) egyik korai és szép darabja. Tullio szerepét Giancarlo Giannini alakítja, aki Visconti korábbi filmje, a LUDWIG (1973) olasz változatában a főszereplő Helmut Berger szinkronhangja volt. Feleségét Laura Antonelli játssza: a tehetséges színésznő a pletykalapok gyakori szereplője volt, hiszen Jean-Paul Belmondo vele cserélte le egyik barátnőjét, minden idők legtökéletesebb Bond-girljét, Ursula Andresst. (Laura és Belmondo az EGY VÁLÁS MEGLEPETÉSEI 1971-es romániai forgatásán melegedtek össze.) Laura később kábítószerbotrányával és félresikerült plasztikai műtétjével szerepelt a botránykrónikákban. Színésznőként főleg olcsó komédiák és szexfilmek szereplőjeként volt látható, noha Visconti mellett Ettore Scola és mások is próbáltak igényesebb szerepeket adni neki. Giannini szeretőjének szerepét Visconti eredetileg Jacqueline Bisset-nek szánta. Amikor viszont a sztár megsértődött valamin, a Mester Jennifer O’Neillt kérte fel. A feleség kedvesének szerepét Marc Porel alakította, aki a LUDWIG-ban is szerepelt: a tehetséges és jóképű színész fiatalon halt meg, s halála összefüggött a kábítószer iránti szenvedélyével. Egy kisebb szerepben látható Marina Pierro is, aki aztán a tavaly elhunyt lengyel rendező, Walerian Borowczyk múzsája, és több erotikus filmjének (EGY KOLOSTOR BELSEJÉBEN, A ROMLÁS DÉMONAI, DR. JEKYLL ÉS A NŐK, A SZERELEM MŰVÉSZETE, SZERELMI RÍTUS) hősnője lett.

Tullio, az önző és féltékeny arisztokrata (Giancarlo Giannini)



A megcsalt feleség (balra: Laura Antonelli)

Ugyan, hová gondolsz? :-)

Most látom a dátumot. :-((((((((( Mondjuk akkor néztem. Már te is szívatsz? :-)

Ezt én is szeretem!!!!!!! Jó, hogy reagáltál rá, mert nem vettem észre calogero ajánlását.

Kedves _calogero!

Ezt rögzítetted? Jó lenne, mert videón megvan, de már véres a torka. :-)

Na tisztázzuk ezeket a borítókat, meg a leveleket! Én megkérdeztem a fórumon, ki tud internet elérhetőséget, ahol Buffy borítók vannak Erre Te beírtad, hogy neked megvannak a borítók, mire elkértem, elküldted és szépen meg is köszöntem. Ezenkívül még egy kétsoros levélben megkérdeztem, hogy szerinted is vágottak-e a Buffyk, amik most mennek a viasaton, amire nem is válaszoltál. Ez 3 levél azóta, amióta kéretlenül és udvariatlanul beleavatkoztál a magánéletembe.

Nem szeretném, ha bárki is mást gondolna ezekről a levelekről!

A személyeskedéseidre pedig nem vagyok kíváncsi, mert már tapasztaltam a jóindulatodat.

téves ajánló.

Szabadon választott. :-)

Hógömböt nem lehet? ;-)

Ezt miből gondolod? :) Természetesen, hogy kapsz na ná! Meg egy nagy barackot a fejedre! ;)