A Zabriskie Pointot én még valamikor a 80-as évek elején láttam, az mtv1 Antonioni sorozatában, a múltkoriban vetített Nagyítással együtt. Igaz, most egyiket sem néztem meg újra, de ha emlékeim nem csalnak, akkoriban mindkettő tetszett, már csak azért is, mert akkoriban a Zabriskie Point "csak 18 éven felülieknek" ment és mivel akkor még nem voltam 18 éves, nagy szó volt, hogy megnézhettem.(Bár, apám azt mondta, hogy ha meztelen nő lesz a filmben, be kell csukni a szemem.Bár volt is, ám az atyai intelemnek nem tettem eleget, így aztán, ha jól emlékszem, a Zabriskie Point volt az első film, amiben teljesen meztelen nőt láttam.)Vagy a Nagyítás? Már nem emlékszem, milyen sorrendben követték egymást a filmek az Antonioni sorozatban...
No, summa summárum:Antonionit ki is kiáltottam már akkoriban kedvenc rendezőmnek, ami egészen az Utolsó tangó Párizsban Filmmúzeumos vetítéséig tartott, mikor is Bertolucci lett a kedvenc...egészen addig, amíg be nem mutatták a mozik 1985-ben Antonioni(akkor, nálunk)legfrissebb filmjét, az Egy nő azonosításá-t.
Az a film volt kamasz álmaim netovábbja(16 éves voltam akkoriban)nem csoda, hogy vagy 5-ször megnéztem.(A mozis néni először gyanakodott, hogy miért néz meg egy kamasz egy Antonioni filmet 5-ször, de mikor megnézte, megértően vigyorgott...)
Persze, ahogy telt-múlt az idő, kissé átértékelődött a véleményem e filmekről, atekintetben, hogy már nem csak a csupasz nőket veszem észre bennük, hanem a filmek mondanivalóját is(no, itt egy kicsit nagyítottam, hiszen még mindig gülü szemekkel nézem a szépséges színésznőket, különösen akkor, ha nincs rajtuk ruha;ilyenkor néha még az adott film mondanivalójáról is képes vagyok megfeledkezni(na jó, nem csak néha, mindig).
Aztán szép lassan hozzánk is begyűrűzött a kánaán-már ami a mozgóképeken megjelenített meztelen színésznők látványát illeti-a nagyszámú imperialista országokból érkező videófilmek képében.
No, de ez már egy másik történet...