Nem a kisboltok bezárása jelenti szerintem a legnagyobb problémát, hanem a kiadványok szükségszerű minőségromlása, illetve a választék hígulása.
Már most vannak kiadók, akik korábbi politikájukkal ellentétesen az új kiadványoknál nem az igényességet, hanem a gazdaságosságot tartják szem előtt, azért, hogy beleférjenek a multik által egyedül preferált 990 forintos árkategóriába. Ez a tendencia oda vezet, hogy elbúcsúzhatunk a bónusz-lemezektől, az igényes extráktól és az igényesebb filmektől. Van olyan kiadó, amelyik eddig a kép- és hangminőséggel próbált minőségi termékeket eladni korrekt áron, most kénytelenek voltak váltani, és ezentúl DVD-5-re préselik a kiadványaikat (rosszabb paraméterekkel), mert csak így juthatnak be a multik akciós kosaraiba - az egyetlen helyre, ahol még eladást lehet produkálni.
Most jól hangzik, hogy korábban kiadott nagy és jó filmeket, jó kiadvány formájában is lehet találni a kosarakban, de ez csak azért történhet meg, mert korábban egy még működő piacra készítették ezeket a kiadványokat. Ha az új, minőségi kiadványokból normális áron nem fog elfogyni elegendő, a nagy stúdiók (akiknél többnyire a nagy filmek joga található) minden bizonnyal csökkenteni fogja a magyar produkcióval kapcsolatos költségeket - kevesebb filmre kerülünk majd szinkronnal, felirattal, nem lesz bónusz lemez, nem lesznek rendezői változatok (erre már van példa), akik eddig feliratozták az extrákat is, ezentúl nem fogják, stb.
Ami még ennél is rosszabb: a DVD-piacot most meghatározó legnagyobb vásárlóerő döntő többségét nem érdekli az eredeti képarány, az eredeti hang, a felirat, az extrák és a képminőség. Gyakorlatilag ugyanakkora üzleti sikert lehet elérni egy DVD-korongra írt VHS-minőségű anyaggal, mint egy hatlemezes extra változattal. 999 forintért a sz*rból is tízezreket lehet eladni, 5000-ért a legjobb filmből sem vesznek 2000-nél többet. A jövő tehát nálunk nem a HD, hanem a gagyi.