Vallom, hogy az amcsiknál Mel Brooks és Leslie Nielsen az, aki képes volt igazi, jó humorú vígjátékokat alkotni. (És vannak olyan kiváló, kedves, humoros alkotások, családi filmek, mint a "Szomszéd nője..." két része, vagy a "Közös többszörös".)
Illetve furcsa módon a "sit com" műfajban számos jó szerző tevékenykedik, akik olyan alkotásokat tettek le az asztalra, mint a "Jóbarátok", vagy a "jim szerint a világ", ám valahogy filmvászonra írt darabok esetében nem kapnak lehetőséget.
Ott árasztja magából Hollywood a gyengébbnél-gyengébb, igénytelen, undorító szintre süllyesztett altesti humorra épülő, tucatvígjátékokat.
Martin Lawrence szereplése üdítő kivétel ebben a (szó szerint és átvitt értelemben is) fostengerben.
Nem minden alkotása sikerült jóra, de az "Állj, vagy jövök!" nekem kifejezetten tetszett. Humoros, szórakoztató, "sallangmentes" vígjáték, egész jó kis "akciófilm köntösbe" ágyazva. Bármikor szívesen újranézem.
A "Nemzetbiztonság Bt." sem volt rossz film, de azt láttam később, és a "Bad Boys", valamint az előbb említett klasszikus után azért csalódás volt.
Éppen a film fő motívumán nem tudtam túltenni magamat. Talán a korral jár, talán nem... de a szerencsétlen, becsületes, tisztességes, munkájának élő zsaru liberális vezetés által, "kamu indokkal" történő meghurcolását egyszerűen nem tudtam elfogadni. Mindig az jut eszembe, hogy ott az USA-ban (és nem csak ott), hány ilyen eset történhet meg a valóságban is.
Tudom, hogy a groteszk műfajának fő jellemzője a valóság felnagyított, torz, sokkoló kifigurázása, de jelen esetben nekem ez itt nem működött.
Talán ennek is köszönhető, hogy utána "en bloc" az egész filmet már nem tudtam úgy élvezni, és nem tudtam "vicces alkotásként" tekinteni rá.
Illetve furcsa módon a "sit com" műfajban számos jó szerző tevékenykedik, akik olyan alkotásokat tettek le az asztalra, mint a "Jóbarátok", vagy a "jim szerint a világ", ám valahogy filmvászonra írt darabok esetében nem kapnak lehetőséget.
Ott árasztja magából Hollywood a gyengébbnél-gyengébb, igénytelen, undorító szintre süllyesztett altesti humorra épülő, tucatvígjátékokat.
Martin Lawrence szereplése üdítő kivétel ebben a (szó szerint és átvitt értelemben is) fostengerben.
Nem minden alkotása sikerült jóra, de az "Állj, vagy jövök!" nekem kifejezetten tetszett. Humoros, szórakoztató, "sallangmentes" vígjáték, egész jó kis "akciófilm köntösbe" ágyazva. Bármikor szívesen újranézem.
A "Nemzetbiztonság Bt." sem volt rossz film, de azt láttam később, és a "Bad Boys", valamint az előbb említett klasszikus után azért csalódás volt.
Éppen a film fő motívumán nem tudtam túltenni magamat. Talán a korral jár, talán nem... de a szerencsétlen, becsületes, tisztességes, munkájának élő zsaru liberális vezetés által, "kamu indokkal" történő meghurcolását egyszerűen nem tudtam elfogadni. Mindig az jut eszembe, hogy ott az USA-ban (és nem csak ott), hány ilyen eset történhet meg a valóságban is.
Tudom, hogy a groteszk műfajának fő jellemzője a valóság felnagyított, torz, sokkoló kifigurázása, de jelen esetben nekem ez itt nem működött.
Talán ennek is köszönhető, hogy utána "en bloc" az egész filmet már nem tudtam úgy élvezni, és nem tudtam "vicces alkotásként" tekinteni rá.
0