U-571 (új kiadás)

Sehova nincs ilyen írva.
Az összes extra fel van tüntetve a borítón,ami a tékából kivett verzión rajta is van,de ezen semmi.

Hátoldalára?

Nincs ráírva? Sehová? A Gerincére sem?

Felvetetette = felvetette

Freyer könyve elég sokat foglalkozik a tengeralattjárók által elkövetett háborús bűnökkel (kicsit talán egyoldalúan is), de szó esik azért benne a különféle fejlesztésekről és a szövetségesek védekezési ötleteiről is. Egyébként érdekes, én se találom a könyvet, pedig szívesen elolvasnám megint.

Egyébként a témába vág Colin Simpson A LUSITANIA ELSÜLLYESZTÉSE című könyve, ami ritkaságszámba ment annak idején, hiszen először szólt kritikusan az antantról és magáról Churchillről. Felvetetette azt a teóriát, hogy a hadi dugáruval teli hajót szándékosan vetették prédául egy német tengeralattjárónak, hogy az incidens miatt (a hajón számos amerikai állampolgár utazott, s veszett a tengerbe. Mivel Amerika ekkor még semleges volt, igényt tartott arra, hogy a németek minden olyan hajót megkíméljenek, amin állampolgárai amerikai zászló alatt utaznak.) az USÁ-t belekényszerítsék az I. világháborúba. Ez aztán be is következett, nem kifejezetten a Lusitania miatt, de az ügy nagyon sokat nyomott a latban.

Hát jó rég olvastam utoljára azt a könyvet, ha jól emlékszem a "tengeralattjáróval elkövetett" háborús bűnökre koncentrál. Szerintem elő sem tudnám már ásni.

Ezek tényleg megmosolyogtató ötletek, némelyik nem is volt több, mint ötlet (ld. fekete nylonnal és fakalapáccsal a periszkópok ellen), s az I. világháború idején merültek fel. Ha olvastad a Freyer-könyvet, ezeket abban is egész biztosan megtalálod. Remélem a szerző hiteles forrásnak számít...

Ez vagy vicc, vagy igen korai és gyakorlatban hasznosíthatatlan tervezet a tengeralattjáróveszély elhárítására.

:DDDD

:DDDD

A sirályokat és egyéb szövetséges trükköket illetően hirtelenjében ezt találtam a neten (ez speciel I. világháborús dolog volt, de azt hiszem, erre utaltam már első hozzászólásomban is. A szövetségeseket ebben a háborúban inkább antant néven ismerjük.):

"A németek kitalálták, hogy Nagy-Britannia köré tengeralattjáró blokádot vonnak. Így megpróbálják Angliát elzárni a kereskedelemtől. Viszont ez az angoloknak nem tetszett. Több megoldás is kínálkozott, hogy ezt megakadályozzák. Az egyik megoldás az volt, hogy a La-Manche csatornán egy hálót feszítenek ki, és a hálóba bombákat aggatnak. Ha a tengeralattjáró belegabalyodik a hálóba, akkor a bombák felrobbannak, és a tengeralattjáró megsemmisül. A másik megoldás abban áll, hogy minden úszóalkalmatosságban kötelezően tartani kellett egy fekete nylont valamint egy fakalapácsot, valamint minden alkalmatosságban 2 embernek kell lennie. Ha ők meglátnak egy tengeralattjáró periszkópot, akkor a fekete zsákot a periszkópra húzzák, majd a fakalapáccsal beverik a periszkópot. Így a tengeralattjáró nem tud lemerülni és a hajók számára látható marad. És úgy gondolták, hogy majd csavarhúzóval szét lehet szedni. Sirályokkal is próbálkoztak,megtanították nekik, hogy megkülönböztethetik a német és angol tengeralattjárókat."

http://info99.sch.bme.hu/altalanos/targyak/talalmanyok1.txt

"P. H. Freyer: Halál a tengereken" nekem is ez volt az 1. tengeralattjárós könyvem.
Egyáltalán nem vagyok szaktekintély, sőt nem is akarok az lenni. Az első hozzászólásom teljesen spontán jött, a rövidítések pontos jelentésének meg gyorsan utánanéztem a neten.
Lehet, hogy a háború vége felé volt radarbesugárzás-érzékelő a német tengeralattjárókon. Lehet, hogy a kaucsuk elényeli a rádióhullámokat. (Végül is vagy 5-10 (+) éven át használták a győztesek a német haditechnikai eredményeket...)

Engem csak egyvalami zavar a filmmel kapcsolatban: miért csinál tengeralattjárós filmet az, aki kevesebbet tud a témáról, mint én. Vagy tudatosan nem veszi figyelembe a tényeket, csak hogy egy "jó" popcorn-mozit csinálhasson? Mert végül is mi értelme van két tengeralattjáró küzdelmének, ha nem lövöldözhetnek egymásra?

Köszönöm kiegészítéseid, amennyiben azok valóban szakszerűek.
Jómagam nem készültem fel előzetesen a film kapcsán tett hozzászólásomra (hirtelen felindulásból tettem, mint mindegyiket, ezért is köszönet a szakszerű pontosításokért), így könnyen elképzelhető, hogy laikusként pontatlanul és/vagy nem szakszerűen foglaltam össze évekkel korábban olvasott könyvek (pl. P. H. Freyer: Halál a tengereken) ismeretanyagát. De hát nem vagyok a téma szaktekintélye, s egyébként sem hiszem, hogy érdemes feltétlenül minden részletében számon kérni a hitelességet egy olyan filmen, ami már alapötletében eltér a történelmi tényektől.

A sirályokkal való, általánosan soha nem alkalmazott kísérletekre, bármilyen bugyutaságnak is tartod (s lényegében tényleg az), valóban sor került, az említett könyvben megtalálhatod az erre vonatkozó infót. A rádiólokátorok által kibocsátott impulzusokat a tengeralattjáróban érzékelő készülék emlékeim szerint nem volt azonos a szonárral, de alkalmasint igyekszem ebben is felfrissíteni az emlékezetemet.

Valóban igazad van, hogy kísérletek folytak a víz alatti sebesség és a lent tartózkodási idő növelésére (ld. légperiszkóp), de ezzel párhuzamosan a merülési mélység vonatkozásában is történtek fejlesztések, hogy a tengeralattjárók minél eredményesebben kikerülhessenek a vízibombák hatóköréből. A kaucsuk kifejezetten a lokátorok által kibocsájtott jelek (?), impulzusok (?), hullámok (?) részleges elnyelésére volt alkalmas.

A rádiólokátorokra vonatkozó megjegyzésem valóban félreérthető: a víz alatt rejtőző tengeralattjárókat természetesen csak a vízből kilógó periszkópjuk alapján tudták észlelni, ezt a részt vonták be a németek kaucsukkal a felderítés megnehezítésére.

A német tengeralattjáróknak voltak látványos sikerei -amik azért látványos veszteségekkel jártak együtt- de azért a végkifejlet több évtizedes ismeretének fényében talán jogos az a megállapítás, hogy a látványos sikerek nem tudták megváltoztatni a világháború kimenetelét. Vagy lehet, hogy a németek nyertek, csak erre se emlékszem jól? :)))

Örömmel veszem, ha írsz még egy-két dolgot a témában, esetleg szakirodalmat is javasolsz: szívesen felfrissítem ezzel kapcsolatos olvasmányélményeimet, mert már régebben is tetszett és érdekelt a téma.

ASDIC: (Allied Submarine Detection Investigation Committee) korai elnevezése az első (aktív) sonar-oknak.

SONAR: SOund NAvigation and Ranging ( a vivő közeg rezgésén alapul )
-aktív: kibocsát egy ultrahangimpulzust és a visszaverődéseket figyeli
-passzív: a környezet zajait figyeli (elsősorban hajócsavart, de akár a gépek vagy a szemályzet zajait is) - gyakorlatilag egy mikro(akarom mondani hydro)fon.

RADAR: RAdio Detection And Ranging (rádió(elektromágneses)hullámokon alapul)

Sonar és Radar keverésére példa egy rossz vicc:

Mit csinál a denevér a mikrohullámú sütőben?
Zenét hallgat.

( a mikrohullám is rádió(elektromágneses)hullám, csak más a frekvenciája/hullámhossza, nem pedig (ultra)hanghullám, melyet akár hallani is lehet )

"A tengeralattjárók víz alatti torpedópárbaja valóban elég hihetetlen, de nem teljesen valószerűtlen. Már azokban az időkben mód volt arra, hogy egy tengeralattjáró a víz alatt egy másik tengeralattjáróra felfigyeljen (a hajócsavar hangja alapján), s akár lövéseket is kiadhattak egymásra. Az ilyen helyzetek azonban elég ritkák voltak, s gyakorlatilag a gyorsaság volt a döntő: ki lő hamarabb?"

A torpedó a II. vh.-ban egy beállított mélységben haladt, amely a hajóknak megfelelően volt meghatározva. Ha a tengeralattjáró ennél mélyebben van, akkor eleve kizárt a találat.

"Az I. és II. világháború tengeralattjáró-csatáiban egyébként a németek és a szövetségesek a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek egymás hatékonyságát rontani. A szövetséges hajók igyekeztek konvojban közlekedni, ezzel is meggátolva, hogy egy tengeralattjáró lövésre alkalmas pozíciót vegyen fel. Olyankor ugyanis kitette magát annak, hogy valamelyik kísérőhajó legázolja vagy vízibombákkal megsemmisíti."

A konvojok haszna:
-vaktában cirkálva nehéz megtalálni ( pl 1000 hajó önállóan 1000 helyen található meg, 1 konvolyban csak 1 helyen vannak hajók: kiürültek a tengerek)
-a védelem koncentrálható.

"Voltak persze érdekesebb megoldások is. Így például a szövetségesek felfedezték, hogy a korai német torpedók a hajócsavar zaját követve értek célba. Ezt megnehezítendő, a hajók egyidőben ún. "kereplőket" húztak maguk után a vízben, amik a hajócsavarnál nagyobb zajt keltettek."

Korai????? Én is úgy tudom, hogy kísérleteztek vele, de nagy tömegben biztos nem használták.

"De mivel a torpedók megfigyelésére amúgyis különös gondot fordítottak, megesett az is, hogy a torpedó nyomvonalát észlelve a hajó azonnal leállította a motorjait, s a torpedó, egyfajta bumerángként, a tengeralattjáró felé fordult vissza."

Pfff... Visszaforduló torpedó meghibásodás miatt gyakori volt, főleg az AMERIKAI-aknál. A német elektromos torpedók inkább besültek...

"Viccesebb, s nem is eredménytelen kísérletek során igyekeztek sirályokat (!) betanítani arra, hogy a tengeralattjárók periszkópjaira piszkítsanak, ezáltal is megnehezítve az ellenséges hajó tervszerű működését."

Na ekkora bugyutaságot...

"Az igazi megoldást azonban a rádiólokátorok jelentették, melyek képesek voltak a víz alatt rejtőző tengeralattjárókat is nagy valószínűséggel felderíteni."

A rádólokátorok csak a felszínen úszó tengeralattjárót ill. később a viz felszínén lévő periszkópot tudták észlelni.

"A németek viszonylag keveset tudtak tenni. Továbbfejlesztették torpedóikat, s igyekeztek minél erősebb hajókat építeni, hogy azok a korábbiaknál mélyebbre, számukra nagyobb biztonságba tudjanak merülni."

Inkább a viz alatti sebességet valamint az eltölthető időt növelték.

"Felfedezték, hogy a kaucsuk elnyeli a rádióimpulzusok javát, így kísérletképpen kaucsukkal vonták be néhány tengeralattjáró testét. Az eljárás azonban nem jelentett százszázalékos védelmet, s elég nehéz volt háborús időkben kaucsukhoz jutni."

Erről nem hallottam, de itt biztosan nem rádió hanem ultrahang-impulzusról van szó...

"Egyes tengeralattjárókat tényleg felszereltek az ASDIC-hoz hasonló készülékkel, amelyek azonnal jelezték, ha a tengeralattjáró testét rádióimpulzusok érték, s az még időben a víz alá tudott merülni."

Ezt szabad füllel is hallani lehetett, kezdetleges passzív sonar volt a német hajókon, amely a hangok irányát volt képes meghatározni, 2D-ben.

"Kísérleteztek az ún. légperiszkóppal is, ami lehetővé tette volna, hogy a tengeralattjáró a korábbiaknál lényegesen több időt tudjon víz alatt eltölteni, s ne kelljen a levegőhiány miatt túl gyakran a felszínre emelkedni."

Ez addig volt jó módszer, míg a radarok a periszkópot nem tudták észlelni...

"Ezek a kísérletek azonban nem vezettek igazán látványos eredményekre, s bár a tengeralattjárók mindkét világháborúban komoly károkat okoztak (s mellesleg a német veszteségek is számottevőek voltak), a harcok végső kimenetelére nem tudtak döntő befolyást gyakorolni."

Számos látványos sikere volt a német tengeralattjáróknak, csak a szövetségesek mindik utánuk mentek a fejlesztésekkel, végül a védelmi eszközök száma és minősége behozhatalan előnyhöz vezetett + a gyakorlott személyzetek elestek, "hígult" a személyi állomány + az ipari termelés is kevésnek bizonyult... stb.