A mozizás ma Magyarországon

Kaszman:

Tökéletesen egyetértek a hanggal kapcsolatos problémáddal, ugyanis tavaly nyáron ért engem egy kellemetlen élmény, amikor a Magot néztem. Az egész film hangja a vászon mögött lévő hangfalakból ment le, dinamika sehol, hangosság sehol, stb.

Már-már ott tartottam, hogy kimegyek, és visszakérem a jegy árát, de sajna nem egyedül voltam, hanem ismerőssel.

Először azt hittem, hogy megint elcseszték a magyar hangot (erre is rengeteg példát tudok mondani sajnos), de utána fél évvel megvettem DVD-n, és csak pislogtam, hogy ennyire nem szólhat jól, azok után, amit moziban hallottam.

A másik a közönség, ami miatt leszokóban vagyok a moziról, hihetetlen parasztok tudnak beülni mindenféle filmekre. A király visszatér első megtekintésekor is kifogtunk pár plázap***át, úgy kellett rájuk szólni, hogy fejezzék már be a pofázást, és még nekik állt feljebb.

Úgyhogy éljen a házimozi (főleg, mióta widescreen TV-n nézem).

Mikey-Soft

Ez így van!A mozi árából veszek egy akciós filmet!!!
Mert megveszem a jegyeket,plusz az ember vesz kukoricát, űdítőt stb. 2 főnek 2500- forint kb.
Egyébként én nem is tudom,hogy mikor vettem utoljára bent,valamit,de csak azért ,mert túl smucig vagyok kiadni pénzt erre,hogy a kukorica árából veszek lassan egy patogtató gépet,mert olyan drága,az üditő pedig drágább,mint valamelyik normálisabb/igényesebb/ szórakozóhelyen.
Szóval a lényeg a lényeg,hogy megveszek 2 db jegyet,és plusz 2 árát elkérnék a "hozzá valóhoz",és pofátlanul kiírják,hogy nem lehet bevinni semmit,de mi ennek ellenére megvesszük mindig a boltban negyed annyiért,ha nagy ritkán elmegyünk!
U.I.: A moziba :)

Ennyi lenne a véleményem!

ez sem rossz topik. :]

imádtam a mozit, bevallom emberesen, ezen belül is a multiplexeket, hisz ezek közül sok tényleg valódi filmpalota volt: ragyogás, kiszolgálás és igényes vetítések jellemzeték őket. a barátaim tudják, mennyire komolyan vettem a közös mozibajárást, nem ritkán hetekkel a bemutató előtt elkezdtem a szervezkedést, tartottam a kapcsolatot, megrendeltem a jegyeket, satöbbi (a rekordom azt hiszem, kb. 18 ember volt a chihiro szellemországban titanicos premierjére :): imádtam ezeket a közös programokat, és szerintem a cimborák is élvezték, hisz sosem kellett egymagamban filmet néznem. s hogy miért beszélek múltidőben? sajnos, az elmúlt egy évben szinte végleg leszoktam a mozibajárásról: ennek két fő oka van: 1. a jegyárak lassan megfizethetetlenek - mivel vidéki vagyok, ezért nem tudom kihasználni a hétközbeni kedvezményeket, így csak csúcsárakkal számolhatok. 2. a belépőt még lenyelném, az viszont felháborító, hogy mennyire visszaesett a vetítések színvonala: tucatjával tudnám sorolni azokat a minőségbeli kifogásokat, melyek tönkretették azt az élményt, amit a film szerezhet. nem, nem a plázák közönségével van gondom: egy időben ott is hagytam őket, s néhány hétig a toldiba, urániába és a művészbe jártam, de ott sem leltem pozitív élményekre. kristálytisztán emlékszem a beszélj hozzá! negatív tapasztalára: a baloldalon egy csaj popcornos zacskóval zörögte végig a filmet, percenként bekapott egy szemet, a jobbomon meg egy másik csaj szinkrontolmácsolta végig külföldi párjának a filmet, az előttem ülő fazon pedig végig mocorgott, s állandóan belógott a képbe. sem a barátom, sem a barátnőm nem élvezte a filmet, sőt én is újra felfedeztem magamnak dvd-n. apropó dvd: ugyan minek szánjak rá időt, pénzt és fáradságot arra, hogy fel-leingázzak pest és tatabánya között, hogy kifogásolható értékű és minőségű filmeket nézzek, mikor itthon is megtehetem, méghozzá nyugalomban, voltaképp olcsóbban (ha összeszámolom a mozizás járulékos költségeit, majdnem egy dvd áránál tartok, amely számtalanszor újranézhető...)? számos barátom továbbra is sokat jár moziba, de egyikőjük sem olyan gyakran, mint anno: inkább eljönek hozzám (vagy egyikőnkhöz), s baráti társaságban, nyugodt körülmények között megnézünk 1-2-3 filmet. még az élmény is maradandóbb, a kukorica meg frissen pattog. :]

NÉHA kellemesen remeg. Régen MINDIG szét akart esni. Csupán ENNYI a különbség.

Még véletlenül sem akarom éltetni az InterComot, de a Hollywood Multiplexekben szerintem kellemesen remeg a terem a hangosságtól. És még a hétköznepi jegyár is emészthető (890 forint).

Számomra csak 1 dolog miatt vesztett (sokat) a mozibajárás a régi élményéből.
Hang... annyira szánalmas dolog hogy ha már iyen szemtelenül sokat elkérnek egyes helyeken a jegyekér még a hangzás is fos. Nagyon ritka és meglepő esemény manapság ha oldalról (netán hátulról) jön vmi hang, oyanról meg már álmodni sem merek hogy normálisan felhangosítják a filmeket.
Régen az volt hogy bementem a moziba és már a Dolby/DTS logok felvillanásakor szét akart esni az egész terem, a kukorica zacskóján éreztem ahogy rezonál minden, és a vászon adta élményt megsokszorozta az embertelen hangorkán: amitől hihetetlen (és utánozhatatlan) élmény volt a mozi, mert még a szar filmeket is élvezet volt nézni és hallgatni. Manapság az van hogy már a magyar (vagy szinkronos) filmeket sem ártana feliratozni, mert egyszerűen alig hallani hogy mit beszélnek a szereplők, a zene elsikkad, egy-egy hatalmasabb robbanás pedig csak halk pukkogásként köszön vissza.
És itt jön be az a képbe hogy inkább otthon nézem a filmet, mert nagyobb élmény még egy jó stereo rendszerrel is hangosan hallgatni egy filmet, de mivel már régóta van itthon házimozi (és szélesvásznú televizsön), tényleg (sokkal) nagyobb élmény az itthoni "mozizás".
Popcornt én is majszolom ezerrel, kólát is döntök magamba, szerintem EZ hozzátartozik (és mindig is hozzá fog tartozni) a mozihoz, vagyis: nagyon furcsán tudok nézni arra akit ez zavar...
A gyalázatos hang ellenére is járok moziba (hol többet, hol kevesebbet), filmnézési szokásom viszont inkább az itthonira hasonlít, vagyis: egy nekem tetsző filmet többször is megnézek (eddigi csúcstartó: Matrix - Reloaded, hatszori mozis megtekintéssel), minthogy beüljek valami oyanra ami nem is érdekel csak azért hogy elmondhassam én láttam.
A tömeg viszont szintén segít az élmény növelésében... engem nem zavar a sok ember és még 1x sem volt hogy rugdosták volna a székemet hátulról :P
A pofázás szintén nem érdekel, én is szoktam néha ha oyanom van....
...a mobilt viszont ki lehetne kapcsolni/le lehetne némítani. Persze bunkó emberek mindig is vannak és lesznek, nem hinném hogy ez miatt pont nekem kéne idegeskednem.
Lényeg a lényeg: ha újra lenne jó hang, akkor az élmény is ugyanoyan jó lehetne.

Én is magas termetű vagyok, úgyhogy mikor mögöttem kezdett el valaki nyavalyogni, hogy nem lát, alternatívaként felajánlottam neki, hogy mozi helyett menjen inkább szemészhez. Aki udvariasan megkért, hogy csússzak kicsit lejjebb az ülésen, annak mindig megtettem, a körülményekhez képest...

Akkor a te 2 métered több, mint az én 2 méterem. Az összes Gyűrük urát ott néztem meg, és nem volt kényelmetlen, szemben az összes bp-i színházzal, ahol képtelenség elférni a sor közepén.

Kis kakim! :) Már voltam Corvin nagytermében, de ez sem volt az igazi. Az is csak olyan, mint a többi multiplexes mozi. Egyszerűen nem tudom kinyújtani a lábaimat, ami egy 2-3 órás film esetében eléggé kényelmetlen és elviselhetetlen.

Nem újkeletű dolog, nálunk a Sikoly 2. premierjén volt egy haver beöltözve;)

A Sikoly 3 premierjére mentünk a Duna Plázába. Haverom teljes Scarface kosztümben, én egy Jason álarcban, másik haver meg egy piros-fekete csíkos pulóverben, műkarmokkal a kezén. Nem értem miért néztek minket :)

amire bár legalább egy éve vártam

Természetesen amit.

:)

A rettenthetetlennel kapcsolatosan nekem is van egy apró szösszenetem: 1995 novemberére készült el a felújított Kossuth SDDS hangos naygtermével, de nem is ez a lényeg, hanem hogy ekkor volt A rettenthetetlen premierje is. Mi annak rendje és módja szerint el is mentünk, majd jó nagyot néztünk, mikor az utolsó félóra előtt önhatalmú szünetet iktatott be a mozi üzemeltetője (azt nem tudom, hogy az összes előadáson volt-e szünet). Fantasztikus volt.

Vagy 96-ban a Seven c. film, amire bár legalább egy éve vártam, szokványos Bárányok féle sorozatgyilkosos filmre számítottam. Aztán a főcím után kezdtem érezni, hogy ez itt valami más. Lepukkant kérók, rozsdás radiátorok, a folyton zuhogó eső.
Nem is tudom, hol olvastam, de nagyon találó kritika, hogy egy napos délután mentem be a moziba, és egy borongóson jöttem ki.

Kossuth mozi a megoldas. Magam ugyan 10 cmel 2 m alatt vagyok de ha kinyujtom a labam akkor meg elotte elfernek a keson jovok is :)

Ha már nagy mozis pillanatokról van szó, akkor meg kell említenem az Urániát, és az ott látott Braveheartot. Gibson, mint rendező - bahh, gondoltam, aztán leesett állal néztük végig azt a csekély 170 percet kitekeredett nyakkal a második sorból.
Na, a második csatajelenetnél, amikor az írország-skócia meccs kezdődik, aztán lebratyiznak a mező közepén, az egész mozi elkezdett tapsolni - ilyet én még nem láttam addig, és azóta sem.

Az azért még hozzátartozik az igazsághoz, hogy tudtuk ám, miféle filmre ülünk be, elévgre ki az széles e világon, ki Triert nem ismeri? :)

Csak felkészültünk arra az eshetőségre, ha a csekély 140 perces játékidő nem éppen az élvezetességről lesz híres. SZERENCSÉRE mellényúltunk, a Táncos a sötétben nagyszerű film, Triertől a legjobb, ezzel a kis történettel pedig még emlékezetes is számomra. :)

:)))

Legalább feleffekteztétek volna a filmet! :)

Druszám! Erre való a Corvin nagyterme, ahol a középső rész szélére kell ülni, kilógatni a világba a lábodat, és előrefele is van elég tér. Meg persze hátra kell ülni, hogy ne lökdözzék a széked, akik nem látnak tőled! :)

Régen én is elkövettem a hibát, hogy középre ültem, és mögöttem mindig volt egy nyafka lányka, aki 20 percig ismételgette: "Nem lááátok! Miért jár az ilyen ember moziba? Nem láátok!" :)

Hát én nem szeretek moziba járni, mert eléggé kényelmetlen egy 2m-es embernek :)

Epi 1-et én itthon láttam, ráadásul nem is premiernapon, de amikor megjelent az SW logo, a hátamon felállt a szőr, amikor a nézők elkezdtek tapsolni, meg uez a film végén! Iszonyú jó érzés volt ott ülni. Másik nagy mozis élményem A király visszatér volt. A csúcspont a rohani roham Gondornál!!!
Ilyen pillanatokért érdemes moziba menni!!
Negatives: csöri, zacsi, kuki nem annyira gáz, de a pofázás, rugdosás, mobilozás k.-ra zavar. Régebben magamban dühöngtem emiatt, mostanában ugatok.( Eccer majd kifogok vmi kigyúrt férget, aki letapos... )
Komolyan, ilyen esetekben azon gondolkodom, hogy becibálok egy jegyszedőt és botrányt csinálok. Vagy visszabalhézom a lóvét!!!
Bár a lelkem mélyén tudom, nem érnék el vele semmit...
Tényleg hétvégén délelőtt kell moziba járni, még ha drágább is.

Régen én is popcornzabáló voltam, van ie ehhez egy jópofa történetem.

Haverommal mentünk megnézni a Táncos a sötétbent. A Mammutban néztük, csak ugye az félig Dogma-film. Effektek, zene nuku. Mi pedig beállítottunk 2 nagy adag kukoricával, és alig mertünk enni, mert olyan csend volt a moziban, hogy csak minket lehetett hallani. De mindig felcsillant a szemünk, mikor musicalbetét jött, akkor aztán mint a gép, termeltük a sós rettenetet. Soha vissza nem térő élmény volt. :)

Szerencsére azóta kinőttem a popcorn- és minden más evésből a moziban. Maximum egy üdítő, abból is a legkisebb, ami a nagyszerű marketingnek köszönhetően is fél literes.

A legviccesebb nekem az volt, amikor beültem Kubrick utolsó filmjére a Corvinba, voltunk vagy 20-an, és mikor elkezdődött a Mester műve nyíltak az üdítőspoharak, meg kezdődött a kukoricamajszolás. Mint egy akciófilmnél. :)

Akkor asszem én is hozzáaszólok, ha már a rövidke kis gondolatsorom nyitotta meg ezt a topikot.

Moziban járni élmény. a 2003-as évig olyan 130-140 alkalom volt  a moziátlagom évente. aztán 2003 januárjában bekötötték az ADSL-t.... tudom, hogy ez nem mentség, de olcsóbb és kényelmesebb otthon filmet nézni. a 2004-es évben - pedig már októbert írunk - 40-45 alkalommal voltam moziban. Közrejátszik a mozijegyek ára, a filmek minősége és a plázaközönség. Azonban semmi sem pótolhatja a nagy vászon nyújtotta élményt, azt, hogy a Király visszatér végén felállva tapsoltunk, vagy az örömovációt amit a Star Wars logó megjelenése keltett 2002 májusában..

Elhatároztam, hogyha időm és pénzem engedi ismét többet fogok moziba járni, és talán egy kicsit másképp is fogom nézni a filmeket. Picit gyermeki szemmel. Mert az nagyon jó érzés volt.

Én a Kossuthban jártam hasonlóképpen: a nézőtéri világítás maradt halványan égve. És hiába szólt valaki, lehet, hogy a film alapkövetelménye volt. :)