Jó lenne ha olyan értékelések kerülnének fel a filmről, amiben kettéválasztják a zsidó-témáról alkotott véleményeket, és azt hogy milyen is a film...
A zsidó-téma: Részemről abszolút nem értek egyet - the eXorcist lawnmower man - el, és most had ne reagáljak minden hozzászólására, csak néhányra. Ki tudok akadni azon amikor valaki kijelenti hogy úgyis le fogom húzni a filmet, pusztán azért mert nem szimpatizál a zsidókkal (nem írtam hogy antiszemita). Meg olyanokat kijelent hogy ő cseppet sem sajnálja a zsidókat, mert az ő kezükben van a pénz, hogy filmeket készíttessenek szenvedéseikről... = Szóval azért nem sajnálod a 6 millió zsidót, mert manapság sok holokausztfilm készül! Érdekes logika...
Szerintem lekicsinyled a holokausztot, amikor a Don-ról kezdesz írni, meg hasonló dolgokról, de ha csak a számadatokat nézed meg, be kell látnod, hogy ez volt a XX. század legvéresebb traumája, éppen ezért sok film készül róla. Hülyeség azt várni hogy a Don-ról készüljön film, mert egy Magyarországon senki sem tudná előállítani egy háborús film költségvetését, a külföldieket meg nem érdekli a téma.
Poénosokat írtál arról hogy hogyan kell iskolában tanítani a Sorstalanságot... Szerintem is kissé 50-es évekbeli propaganda íze van a dolognak, de ezzel az a célja hogy a mai helyesen lássa a zsidó kérdést. Mondok egy példát. A 13 éves öcsém elég buta, semmit nem tud a történelemről, de mostanában előszertettel zsidózik, mert ezt hallotta a magadfajta emberekről (zsidók irányítjkák a nagy cégeket, meg hogy ő azért útálja a fradit, mert azok zsidók...) Én is le fogok vele ülni a Schindler listája elé (azért mert szerintem ez az alapfilm a témában) és megpróbálom meggyőzni arról, hogy másképp lássa a dolgokat. (és nem arra hogy szeresse a filmet, mert az más kérdés) Anna a fasizmus is úgy kezdődött hogy néhány ember elkezdett zsidózni, aztán a hatalomra került egy kormány ami meg nyíltan zsidóellnese volt, a tömegek elkezdték támogatni mert miért ne? És tudjuk hogy mi lett a vége. Ezért útálom ha valaki zsidózik... Még ha azok szerinte szimpla tény megállapítások is.
A filmről:
Tényleg sok holokauszt film készül. ésén is minden alkalommal azt érzem, hogy nem lehet újat mondani a témáról, következésképpen tele lesz uncsi klisékkel. Ezt gondoltam Az élet szép előtt, és imádtam. Ezt gondoltam A zongorista és az első órát leszámítva egy ember szenvedéstörténetét láthattulk, aki az utolsó pillanatig is ragaszkodik az életéhez, miután már mindent elvesztett. A napfény íze azért volt jó, mert nem csak a magyar holokausztot mutatta be, hanem vagy 60 évnyi magyar történelmet.
A sorstalanság (a könyv) szerintem nem olyan mint a fent említett történetek, ez inkább filozófiai szempontból boncolgatja a témát, és nem olyan fordulatos, eseménydús mint a többiek. Éppen ezért kevésbé kívánkozik filmre. De muszáj volt megcsinálni, hisz irodalmi Nobel-díjas... A hatalmas költségvetés meglátszik a filmen: soha magyar filmben nem láttam még ilyen díszleteket, a képek is nagyon hatásosak, (elvégre két elismert operatőr is dolgozott a filmen) Ennio Morricone, meg hozza a szokásos kimagasló formáját. Nem tehetek róla, én akkor is oda vagyok érte... Ezek a pozitívumok. Jó hogy van egy ilyen tecnikailag magas fokon kivitelezett magyar film is.
A színészek játéka, tényleg elég hiteltelen élükön Nagy Marcellal. Nem tud szöveget mondani... Csak fájdalmasan nézni... A film mint mondatm kissé eseménytelen, és ebből következően unalmas is lehetne... A filozófiai mondanivaló meg túlságosan szájbarágós, így fel sem tűnik. Végülis most van egy nagy nevektől hemzsegő remekül kivitelezett de üres filmünk. Nem jósolok neki túl sok nemzetközi díjat, de azért büszkék lehetünk rá!