Moziajánló

Ilyen hosszú délután nem létezik. :)

Győrben délután megvolt a Smaug pusztasága, a Jégvarázs és a Coming out is!

Yeah, boy! :)

Köszi, Te nagy Hobbit. Valami hasonlót várok tőle én is. :)

A Hobbit: Smaug pusztasága  Nem is tudom mit írjak, telefonról nehézkes, ha hazaértem jobban kifejtem. Annyi biztos, hogy ez az első olyan film, hogy amint kijöttem róla újra beültem rá. Smaug valami elképesztő lett, életrekelt a vásznon, ahogyan anno Gollam. Olyan volt a film mint egy élménypark, elejétől a végéig kalandok szünet mentes sora. Hétvégén jöhet harmadszor is. Éves listám éllovasa, oh Smaug te hatalmas!

A hobbit: Smaug pusztasága

Egy évvel ezelőtt bajban voltam. A Gyűrűk Ura nagyon közel állt hozzám, sokszor láttam moziban, így aztán lemezen már nem annyiszor. Jobban belegondolva, még nem volt DVD-lejátszóm, amikor azok a filmek megjelentek, így egy kölcsönkapott készülék segítségével videokazettákra vettem át a bővítetteket, az összes extrával, úgy, hogy még a menüben való lépkedések alatt is surrogott a szalag a folyamatos felvétel miatt, és ezeket a kazettákat láttam többször, a DVD-ket már nem annyira. Tudtam kívülről az egészet, nem is akartam újra látni, "szinten tartva" voltam a trilógiával. Csakhogy aztán eltelt pár év, és a korábbi eufóriát elvitte az időcica. Amikor beültem a Váratlan utazásra, gondoltam, hogy majd megy minden, mint a karikacsapás, de nem így volt. Sokat kellett "melóznom" azon, hogy újra bevonzzon ez a világ, 4-5 alkalommal moziztam belőle és akkor már bemelegedtem. Az igazi áttörést a pár hete végignézett bővített verzió és főleg azok bőséges extratartalma hozta meg. Annyira jól felépített bónuszhalmaz, hogy simán magával ragadja a nézőt, s mire végére értem, addigra a tíz évvel korábbi rajongó énem újra előjött, s már nagyon vártam, hogy elérkezzen a bemutató napja. Hogy mennyire beilleszkedett ez a film a többi közé, azt az is mutatja, hogy az utolsó héten bárkivel beszéltem róla, mindig Gyűrűk Urát mondtam a Hobbit helyett. :)

A Smaug pusztasága váratlan módon nem onnan indul, ahonnan az ember az első rész befejezése után várná. Gyorsan megjegyzem, hogy senki ne tököljön a kezdéskor a szokásos dolgokkal, kabát, szemüveg, kajapia, mert rögtön az első jelenet első szereplőjét látni kell! Persze aztán kiegyenesedik a sztori, újra találkozhatunk kedvenceinkkel, akiknek már az első órában lesz két olyan beszabehu akciójelenete, hogy ha csak ezt a kettőt ollózták volna ki a filmből, már arra simán befizettem volna a jegy árát! Mindehhez nagyon jó a térhatás, több olyan képi poén van, ahol a vászonból kinyúlik, kirepül, kifelé áll az, amit éppen látunk. Szerintem ebben a részben talán még látványosabbak a helyszínek, mint az előzőben, persze ebbe belejátszik az is, hogy ezúttal több az új helyszín, nem  Zsáklak és Völgyzugoly végtelenül míves és igényes, de már zömmel ismert elemei adják a kulisszát. A tempó olykor lélegzetelállító, olyan egymásra épülő apró gegekből, hihetetlen mozzanatokból áll össze hosszú-hosszú perceken át zajló akciójelenet, mint amilyet a Pellenor mezején láthattunk, vagy hogy könnyedebb példát mondjak, A Karib-tenger kalózai legjobb pillanatait megidéző jelenetsorral örvendeztetnek meg az alkotók, mindezt roppant bonyolultan összerakva: háttér, előtér, különböző méretarányú alakok, animált figurák, vágás, zene... pazar!
Dol Guldur is éledezik, s Benedict-kedvelők a szinkronosban is megkapják kedvencük hangját, mivel a különleges nyelvezethez feliratot párosítottak. Alapvetően a film hangulata sokkal komorabb. Bilbó változását ugye értjük, a törpöket meg egész film alatt túráztatja valamilyen éppen aktuális halálos veszedelem, a Mágus pedig szembesül azzal, hogy itt bizony valami sötét dolog készülődik, olyan erejű, amivel szemben ő is tehetetlen. A Magányos Hegy meg már alapból nem egy vidám helyszín, az ott zajló - leghosszabb és legösszetettebb -  rész a legsötétebb. Izgulni lehet dögivel, itt már nagyobb a tét, és ezzel párhuzamosan a film fokozatosan sötétedik, komorodik.
A befejezés pedig pont olyan, mint amilyen egy egyben forgatott, ám részekre bontott történetnél lenni szokott. Az ember hirtelen kitépné a moziszéket a helyéről, hogy a francba, most megint kell várni egy évet.
Azért türelmesen végigültem a feliratok minden sorát, hogy Howard Shore összes hangjegyét fülembe zárhassam. A stáblistában megemlékeznek három tagról, akik a forgatás közben/óta hunytak el. Szép gesztus.
Azzal jöttem ki a teremből, hogy ezt biza még néhányszor látni kell!
A könyvet most már juszt sem olvasom el újra, de úgy vélem, hogy nagyon nem is érdemes, mert ezúttal annyira gyűrűkurásították ezt a harmadot, hogy most már annak jobban örülnék, ha a film forgatókönyv-változatából készítenének regényt.

Összegzésképp: hajrá, mozira fel!  

PS. Tauriel rulez! :)

Ne hagyd ki, nagyon jó szórakozás! :)

A nyomor jobb érzékeltetéséhez eleve a világ és a szektorok bemutatásával kellett volna kezdeni, ezzel viszont mindkét rész spórolt. Más kérdés, hogy nekem éppen elég és kifejező volt a nyomorból Katniss és Peeta kissé eldarabolt jelenete a kenyérrel.

Alkonyatnak én is adtam esélyt,de a második résznél végleg megakadtam. :)

A filmek szerintem jók lettek.
Ami nem jön át egyikben sem az az élet a nyomorban.
Könyvben nagyon jól le van írva,filmen viszont lassította/elnyújtotta volna a történetet.
Rue a könyvben Ruta lett.A feliratban csak ennyit kifogásoltam,igazán lefordíthatták volna ott is.

S ami pl. az Alkonyat-szériánál soha nem történt meg, itt igen: elgondolkodtam rajta, hogy elolvasom az eredeti anyagot, hogy jobban megértsem az esetlegesen a filmen nem teljesen átjövő írói szándékot.

A "Make love not war" jelmondatból valóságsóban eddig még csak a love volt jelen, kellett már egy műsor a háborúnak is...
Valóban perverz, de szerintem van mélyebb mondanivalója is.

Az alap dolgokról az a véleményem, hogy, perverz.
Kíváncsi vagyok, hogy ez marad-e a végére is vagy lesz valamilyen mélyebb mondanivalója is.

Na jó, de ezek a tinik nem egy olyan világban élnek, amilyet a film és a könyv felvázol. Itt a háttér, a kiindulópont az, ami megágyaz az egésznek, hogy mindezt fiatalokkal vezénylik le... végül is a földi háborúkban sem csak nagykorúak ragadtak fegyvert, úgyhogy valamelyest a mi történelmünkben is van nyoma ilyesminek. Ami igazán meredek és perverz és......... és .......... az az, hogy mindezt egy sziruppal leöntött ideológiával és csillivilli showműsorként tolják az emberek torkán. Ez bizony nagyon aggályos, bár sajnos már talán nem is annyira utopisztikus.

Azért várom a végét ennek a szériának, hogy ne tűnjön elhamarkodottnak a véleményem, de rengeteg erkölcsi aggályom fogalmazódott meg az első nézéskor. Tinikkel beszélgetve, rákérdezve, hogy egymást meg kel ölniük mi a véleményük, egyöntetűen annyi, -Hú az durva!, mindezt úgy, mintha a monopolyban kimaradnak egy lépésből.

Lelkiek viszont igen, bármennyire is vadász Katniss és bármennyire is önvédelemből csinálta, és ez pont olyan érzelmi plusz, ami az elsőben nem volt, mert persze nem is nagyon lehetett benne.

A Purge-t is csak azért citáltam ide, mert Artuval "máshol" beszélgetve róla megállapítottuk, hogy egy érdekes kérdése lett volna annak a filmnek, hogy milyen érzelmi kihatása van/lehet annak, ha másnap reggel ugyanabban a lakóközösségben ébredsz, akik alig pár órával korábban az életedre törtek, esetleg meg is ölték valamelyik szeretted, jogszabályi felhatalmazással.

A betétdalok pedig szerintem jól sikerültek, Vágó Bernadett hangja most is ugyanolyan csodálatosan szép és tisztán csengő, mint a korábbi munkáiban.
Mellesleg a szintén most futó Mikulás mentőakcióban a hatéveseknek simán feliratozták a betétdalokat, szóval már az alaphozzáállásbeli különbséget is zongorázni lehet.

Szerintem maximum az előtte és utána történtek miatt annyira erősen kontrasztos, valójában meg az egyik legemberibb jelenet volt az egész filmben.

A másik lányról nem emlékezhetett meg, mivel az nem a 11-es körzet versenyzője volt, és később már cenzúrázták a "fellépéseiket", de biztos vagyok benne, hogy róla is tudott volna, egyenes, őszinte véleményt mondani, mivel Katniss esetében nem állnak fenn erkölcsi problémák.

Az a jelenet nekem is tetszett, bár maga az alap, a kiváltója az első részből nekem már inkább volt túlzó, mint érzelmes.

Én mondjuk megnéztem volna a "purge-i" "párját" is ennek a megemlékezésnek, vagyis azt, amikor Katniss arról a lányról beszél, akit ő nyírt ki a darazsakkal, egy szolid vágóképpel az ő családjának az arcára.

"Amikor Katniss megemlékezik a Rue nevű kislányról, s az emiatt kialakuló esemény annyira szívszorító, hogy menten könnybe lábadt a szemem..."

Ezzel én is így voltam. Hatásos jelenet, az biztos.

Még akkor is, ha a következő részt is az az ember dirigálja, aki a mostani stábból a gyengébbik Lawrence.

Pedig annyira jól indul! Amikor Katniss megemlékezik a Rue nevű kislányról, s az emiatt kialakuló esemény annyira szívszorító, hogy menten könnybe lábadt a szemem, főleg hogy számomra az ő jeleneteik voltak a legerősebbek az első filmben. Mintha csak az ottani virágravatalozós kép meghosszabbítását látnánk e film elején. Nagyon hatásos! De aztán utána semmi pedig talán az előbbiek alapján érzékelhető, hogy biza annyira nyitott voltam, mint Gizi a nőgyógyásznál. Még Philip Seymour Hoffmant is szürkének éreztem, pedig ő aztán tud genya lenni.
Egyedül az öreg Sutherland hozott ki a sodromból, annyira jól játssza a gonosz elnököt, hogy az valami fenomenális! Múlt héten néztem végig az első rész bőséges, sokórás extratartalmát, melynek a Levelek a rózsakertből című fejezetében végtelenül szimpatikus volt Sutherland levele, melyet Gary Ross számára írt, boncolgatva benne az általa megformált karaktert, s mellette olyan komoly dolgokat is, olyan részletességgel, amilyennel csak a legnagyobb színművészek képesek. Aztán alig egy héttel később a piedesztálomról a "dögölj meg!" szintre került át Donald, ami fényesen mutatja, hogy mennyire jól tud játszani a nézők érzékeivel. Az az igazi gonosz, aki mindenkiből képes kihozni a zsigeri gyűlöletet. No, ez itt aztán tutira megvolt.
A viadalnak is voltak jó látványelemei, néhol még izgultam is. Szóval részeiben elvoltam a filmmel, de összességében nem adta azt a kohéziót, azt az eufóriát, amit az első rész képes volt bennem kiváltani.  
Mindenesetre a legeslegnagyobb egészben ez csak az egyik puzzle-darab, még bízom benne, hogy a legvégén jól összeáll minden.

Az alapanyag lehet, hogy erősebb, a középső könyv a trilógia "Birodalomm visszavágja" de ebből nem jön át annyi, mint az első filmnél.

A Viadal terén talán, de a győztesek emberi és lelki kihasználása, zsarolása a Futótűzben sokkal erőteljesebb és nyomasztóbb.

Úgy fogalmaznám, hogy durvább dolgok történnek szenvtelenebbül.