Keresés

Moziajánló

2006. március 17., péntek 9:01
oké-oké, de akira megvolt? :)
0
2006. március 17., péntek 8:54
Befejezetlen élet (An Unfinished Life, 2005, forgalmazza: Mokép)

Manapság mindenképp értéknek számít, ha olyan nevek szerepelnek a stáblistán együtt, mint Robert Redford és Morgan Freeman. Igaz, utóbbi színész igencsak gyakran foglalkoztatott művész, ám Redford önszántából szerepel ritkán a vásznon. És egy ilyen filmben együtt látni őket... hmmmm, pazar! Lasse Hallström a múlt heti Casanovát követően most sem okoz csalódást, sőt, újfent bizonyítja, hogy szépen tud mesélni, és noha az egyéni hangvételt mindig hiányoltam amerikai munkáiból (8 executive producer bábáskodása alatt mondjuk ez nem csoda), a Befejezetlen élet is átgondoltan pergő, kerek kis old school alkotás. Egyébként fura abba belegondolni, hogy 10-15-20 évvel ezelőtt még az ilyen filmek jelentették a nagy amerikai stúdiók egyik legbiztosabb bevételi forrásait: mára ez odáig fajult, hogy az ilyen és ehhez hasonló, korántsem filmtörténeti jelentőségű, ám annál értékesebb műveket úgy kell bemutatni, hogy köt valakit a szerződés valakihez (Weinsteinéket a Miramax/Disney-hez).

A csodaszép tájakon játszódó dráma egyértelműen a színészekre épít, és itt meg kell állni egy pillanatra. Aki azt hinné, hogy Jennifer Lopez negatív irányba lóg ki a két óriás mellett, azt el kell keserítsem: nem azt mondom, hogy színésznő lett belőle, de amit mutat, azt hitelesen teszi. És ez bizony elsősorban Hallström érdeme, aki csak annyit bízott a latin szépségre, amennyit annak képessége elbír. Az Out Of Sight óta (a Jersey Girlt nem számítva) először így Jennifer Lopez nem főszereplő.

Érzelmekkel teli, remek kisvárosi dráma legendás színészekkel - nekem ennyi is elég volt.

9/10
0
2006. március 15., szerda 21:13
Jó lenne.:-)
0
2006. március 15., szerda 21:08
Veled általában egyezik az ízlésem, és mikor elolvastam a kritikádat ugyan az volt a véleményem, mint neked. Tényleg értékes film a Fehér Tenyér, és én is szívből ajánlom mindenkinek, mert nem fognak csalódni.
Az Oscar csak egy kósza ötlet volt de lehet, hogy tényleg nem lenne hülyeség. Addig még sok víz lefolyik a Dunán, de hátha adnak neki egy esélyt.
0
2006. március 15., szerda 20:51
Örülök, hogy elnyerte tetszésed, bárcsak egyre tobben néznék. Az Oscar jelöléssel meg mondassz valamit...
0
2006. március 15., szerda 2:27
Aha. Már értem. Köszi. :-)
0
2006. március 14., kedd 22:46
Fehér tenyér



A tornász világ kegyetlen. Egy ideig részese voltam, ezért érdekelt a film ennyire és ma végre megnéztem. Mázlim is volt, mert kevesen voltunk a teremben, a közönség kultúráltan viselkedett. Éljen! :)

És akkor a film... Egyészen furcsa alkotás, kissé művészfilmes beütésekkel, lassú képekkel, van mikor minden hangsúly az arcokon van, nincs zene sem, vagy beszéd csak lssú képek és a tornaszerek zaja. Jó atmoszférát teremt maga körül és ha átéled főhősünk megpróbáltatásait, szinte érzed a fájdalmat és a feszültséget.
Hajdu Szabolcs története 2 síkon fut: egy szál a múltban mutatja be őt, egészen kisgyerek korában az edzéseken, ahol a kegyetlen edző azzal akart eredményt kisajtolni 10 éves gyerekekből, hogy szinte megkínozta őket. Szabolcs egy darabig tűrt, aztán úgy döntött nem csinálja ezt tovább... a másik szál 2001-ben indul, Kanadában, aholy egy ifjú tehetséget bíznak a magyar edzőre, aki meglehetősen csökönyös. Kyle Shewfelt és Hajdu Szabolcs különös párharca indul meg egy közös célért a Világbajnokságért, ahol mint egymás ellenfelei indulnak el. A film végét nem árulom el, de aki figyelte a TV2 riportműsorait, leginkább a Naplót, annak nem lesz ismeretlen az, hogy Hajdu Szabolcs jelenleg hol él és dolgozik.

Jövőre nominálhatnánk az Oscarra, nem lenne esélytelen.

Részemről 10/10
0
2006. március 14., kedd 18:11
biztos főszereplőt akart írni címszereplő helyett.
0
2006. március 14., kedd 17:37
"remek színészekkel a címszerepekben"

Kicsit képzavar vogymuk, merthát, egy szerep van a címben s azt egy színész játssza, nemde? :)
0
2006. március 14., kedd 16:25
Akkortól lett Cash country, amikor a rock átváltott elektromos gitárra, ő meg maradt az akusztikusnál.
0
2006. március 14., kedd 16:16
Nézd már a kis méregzsákot! Grrrrrr. Na ennek majd utánanézek. :-) Apukám ebben is nagy szakértő, majd megkérdezem.
0
2006. március 14., kedd 15:54


A pozitív kritikák ellenére némi fenntartással ültem be ma a moziba. Aranyos, kedves, naív mese, viszont 13 év felett szerintem inkább megmosolyogtató, mintsem magával ragadó. A kicsiknek viszont kiválló tanmese lehet, inkább ajánlom ezt nekik, mint a PiROSSZkát. Azért a felnőtteknek is jár 1-2 meg-megmosolyogtató, kedves poén (mondjuk a végén a tortacsata), de szigorúan gyermeki felügyelett ajánlott. "Felnőtt" Colin Firth rajongóknak pedig inkább ajánlom "Az igazság fogságában"-t, amit már nagyon, de nagyon, nagyon várok DVD-n!!!
45%
0
2006. március 14., kedd 8:36
Nem country. Grrrr... Csak később lett azzá.
0
2006. március 12., vasárnap 17:29
A nyughatatlan
Én is végre meg tudtam nézni a filmet. Nagyon tetszett!!! Johnny Cash most még szimpatikusabb lett, mint eddig volt! De mindez nem így sikerült volna, ha nincs Joaquin Phoenix.
Eddig is rendkívül csodáltam a színészi képességeit, és most ismét bebizonyította, mennyire tehetséges! Rendkívüli beleéléssel mutatja be Johnny Cash zűröktől sem mentes életét, és mégis képes nagyon szimpatikussá  tenni a főhőst. És mindezt annyira árnyaltan, változatosan teszi, hogy az ember már szinte várja, hogy valamit rosszul csináljon. De hiába. A hangja kísértetiesen hasonlít Johnny-éhoz, és még a gitárt is úgy fogja, mint ő. Biztosan nem kis munka volt ezt begyakorolni, de nagyon természetesen hatott.
Reese is jól játszott, tetszett, mint általában, de a film igazi lelke Joaquin Phoenix volt, és az én véleményem szerint igazából ő érdemelte volna meg az Oscart az alakításáért a filmből. Sajnálom, hogy nem ő kapta.
Mindenképpen érdemes megnézni, mert egy nagyon érdekfeszítő, érzelmes, tanulságos történet fülbemászó dallamokkal és igazi talpalávaló country-zenével!

10/10
0
2006. március 12., vasárnap 0:32
A nyughatatlan



Utolsó életrajzi film, amit láttam a Frida volt. Sajnos nem igazán készülnek életrajzi filmek, de néha előfordul egy-egy. A nyughatatlan is ezek közé tartozik, a meglehetősen zűrös életű J.R. Cash életét dolgozták fel remek színészekkel a címszerepekben.

Dr. Szöszi már nem is annyira szöszi, igazi színésznő lett! :) Miből lesz a cserebogár... Lám - lám nem ragadt le a gyermetegen gagyi butuska szerepeknél, hanem igenis túllépett mindezen, csak gartulálni tudok hozzá. + a hangja is angyalian csilingel :)

Joaquin Phoenix hozza a formáját, most is nagyot alakított, akárcsak a Gladiátor Comodusaként. Láthattuk egy sztár nehéz kezdetét, gyorsan felívelő karierjét, majd hullócsillagként bukott alá a drogok, nők és a viszonzatlan szerelem forgatagában. Az élet kezdődött az egyik hotelszobában, folytatódott a színpadon és véget ért egy másik hotelszobában. Nem lehet könnyű mindezt ép ésszel kibírni, de legnehezebb belátni azt, hogy nem sikerülhet minden még egy sztárnak sem...

Mindenképpen érdemes megnézni. Jó film.

10/8
0
2006. március 10., péntek 11:10
ezért nem járok moziba sűrűn :)
0
2006. március 10., péntek 9:30
Röviden: ilyen a magyar mozik kínálata. :)
0
2006. március 10., péntek 9:16
én csak a kitartásodat  csodálom, hogy hogyan tudsz ennyi szarra beülni :))
0
2006. március 10., péntek 8:46
De kik azok a Lumnitzer nővérek?! (De kik azok a Lumnitzer nővérek?!, 2006, forgalmazza: Hungarotop)

De kik azok, akik pénzt adtak erre? Ám nem ez a fő kérdés, hanem emez: hogyan kell úgy bravúroskodni, hogy szétessen egy töklineáris sztori? Bacsó Péterre kell bízni a forgatókönyvet és őt kell a rendezői székbe is ültetni - 2005-ben. Ugyanis a múlt azért dicsőbb. Komolyan mondom, botrányos az, ami a mozikba került. A Filmszemlén elképesztő nemtetszést arató filmet ugyanis kb. 15 perccel rövidebbre vágták, és jóllehet így sem pergőbb, viszont minden kidolgozatlanabb, sutább és értelmetlenebb. Ha keressük a pozitívumokat, akkor max. Vukán Gyuri bácsi tradícionális és jellegzetes muzsikáját emelhetjük ki, valamint azt, hogy ilyen sorozatos filmnyelvi melléfogásokat és amatőr megoldásokat még magyar filmben is tényleg ritkán látni.

1/10
0
2006. március 10., péntek 8:40
Casanova (Casanova, 2005, forgalmazza: Fórum Hungary)

Előzetesen féltem a legújabb Casanova feldolgozástól, de szerencsére Lasse Hallström azért van olyan szintű mesélő, hogy jól jöjjön ki egy nem minden kompromisszumtól mentes stúdiófilmből. Milyen is egy Casanova-film 2005-ben? Mindent, ami klasszikus, el kell felejteni. Modern a dramaturgiája, maiak a poénjai és a karakterei és - valljuk be - kissé felületesek a megoldásai, de mindezek azért olyanok amilyenek, hogy a mai moziba járó korosztályt is meg tudják fogni (persze Amerikában hatalmasat hasalt a méregdrága, csak Velencében forgott produkció). Viszont baromi szórakoztató: Heath Ledger vérbeli Casanova-típus (aki nem bírja majd megemészteni a Túl a barátságont, az beülhet erre újra), Sienna Miller aranyos, bár azért messze van attól, hogy színésznő lehessen, Lena Olin, Oliver Platt és Jeremy Irons pedig a humor fő forrásait jelentik. Aki elfelejti, hogy már majdnem tíz adaptációja volt már a klasszikus történetnek, és hogy Ledger sem egy Donald Sutherlandhez mérhető nők bálványa :), valamint, hogy Lasse nem Federico-féle topártiszt, baromi jól fog szórakozni. Ugyanis a 2005-ös Casanova Hollywoodból és nem Velencéből érkezik.

7/10
0
2006. március 10., péntek 8:25
Már meg is kapta DVD-n. :)
0
2006. március 10., péntek 7:40
Igen, a Voxban volt is egy hosszú cikk ezzel kapcsolatban még az egyik tavalyi számban. Kíváncsian várom a végkifejletet. ;-)
0
2006. március 9., csütörtök 23:53
: D
0
2006. március 9., csütörtök 23:51
Vajon Tom Cruis-nak tetszeni fog? :-))

Biztos hallottatok róla hogy érdeklődik iránta... :-)
0
2006. március 9., csütörtök 22:40
Én is megnézem 7végén, nálunk most megy már második hete :) Furcsa, mert ART besorolást kapott és azokat csak 1 hétig játszák. Kíváncsian várom, de jó jel, hogy neked tetszett. Általában egyezik az ízlésünk. :)
0