Narnia krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (The Chronicles Of Narnia: The Lion, The Witch And The Wardrobe, 2005, forgalmazza: Fórum Hungary)
A CGI mind felett! És sajnos nem ez az egyetlen (amúgy azért annyira nem) megbocsáthatatlan eleme a Narniának. Valami elképesztően hangulatos, tündibündi meseként indul, majd 45 perctől vagy a vágóolló lépett életbe vagy elhagyták a forgatókönyvet a mhnkálatok során: olyan dramaturgiai bakugrások vannak a történetben, hogy komolyan mondom, el lehet szédülni a tempótól. Az alig 130 perc során a szereplők szinte végig sematiksuak maradnak, szimpatizálni bárkivel is lehetetlen, pedig annyi, de annyi érdekesebbnél érdekesebb lény népesíti be Narnia csodálatos világát, hogy arról csak C.S. Lewis tudna mesélni, ugyanis Adamson adaptációjában legfeljebb közepesnél jobb CGI-animációban bizonyosodhatunk meg létezésükről. És akkor még azt sem lehet mondani, hogy olyan sok dolgot kellett volna kihagyni a könyvből, mivel annak a hossza sem emelkedik potteri magasságokba. No, a látvány. Amíg hó van, minden rejtelemmel teli, igazi fantasy-világ, ám a zöld mezős (ugyanis a filmben csak ez a kettő fajta háttér van, köztes megoldások nuku) képek valami eszméletlenül rondák, optrombák, kb. egy "monumentális" tévéfilm világát idézi ilyenkor az amit látunk, csak éppen Kristanna Loken vagy Jürgen Prochnow hiányzik. A Narnia - ha a látványon sokat nem is lehet javítani - egy director s cut után kiált, pedig olyannyira magas volt nálam a mérce, hogy a decemberi százmillás trióból látatlanban ebben bíztam a legjobban. Ami a mozikba került, az viszont egy tipikus 21. századi stúdiófilm, amiből pont az lett kiölve, ami a legnagyobb erőssége kellene, hogy legyen: a szenvedély.
5/10