Peter Jackson s KING KONG (SPOILER WARNING)
Én ugyan nem láttam az eredeti, 1933-as King Kong-ot (bár 2006 januárjában bepótolhatom, mivel kiadják itthon is DVD-n), csak a 76-os filmet, mely azonban megvallom őszintén, nem hagyott bennem mély nyomot. Ha a 33-as remake-jét nem PJ csinálja, valószínűleg meg se néztem volna, de PJ a Gyűrű-trilógiával valami nagyot tett az asztalra. És a King Kong is nagy. Nem csak költségvetését és hosszát tekintve. Nagyszerű, szórakoztató kalandfilm, melyet lehet utálni és szeretni. Nincs köztes állapot. A film felépítését tekintve három részre osztható: 1. A szereplők bemutatása, az utazás; 2. A Koponya-sziget; 3. A vég. Nekem különösen tetszett a felvezetés, PJ nem kapkodta el, ügyesen vezette fel a sztorit, és nyílván tudta, hogy nyugodtan spórolhatott volna a bevezetőn, de nem tette. És ettől lett markáns, régies íze a filmnek. Ann szerepére Naomi Watts telitalálat, Jack Black Carl Denham rendező szerepére szintén jó választás, de Jack Driscoll szerepére Adrian Brodí sem volt rossz választás, bár az ő szerepe tényleg nem annyira jelentős. A hajó kifut NY-ból fedélzetén egy kalandvágyó rendezővel, egy mit sem sejtő szépséggel és a forgatókönyvet szünteleül író Jack valamint egy nagyképű színész. Aztán a sziget megtalálása, a bennszülöttekkel való konfliktus igen csak horrorisztikus lett. És ekkor indul be igazán a kaland. Miközben Kong-ban felgyullad a szerelem (?) Ann iránt, addig társai mindenféle csúf és rémisztő teremtménnyel találják szemben magukat. Annak örülök, hogy PJ-ék nem a JP-s dinoszauruszokat vették alapul, bár a raptorok ott szebben néztek ki. Viszont ennél a középső résznél Pj talán kicsit elragadtatta magát. A dinó-crash enyhe túlzás, plána, hogy a főszereplők meg sem sérülnek. Közben Ann megszabadulván Kong-tól rögtön egy T-rex családba botlik. A rexek csúnyán néznek ki, de szebbek mint JP-s társaik. Aztán jön Köng és ami ezután következik, az valami rendkívüli. A filmgyártás legintenzívebb, leglátványosabb párbaja. És lassan Ann is megérti, hogy most csak Kong-ra számíthat. Közben a mentőcsapat a film leggusztustalanabb helyére csöppen. Hibáa, Jackson nem tagadja meg horror rendezői múltját/jelenét. A denevéres megmenekülés Kong-tól nem tetszett, de úgy tudom az eredetiben is így volt. Majd ahogy Kong-ot megtámadják és végül elintézik Ann társai az nagyon szomorú és kezdtem rájönni, Kong a legtragikusabb lény a világon. Itt egyébként Denham megjegyzi, hogy hónapok múlva már a Broadwayon lesz Kong, tehát nyílván elmentek Szingapúrba és ott rakhatták át Kong-ot másik hajóra. Pár hónappal később, New York. Az első részben megismert New York-nak itt már híre-hamva sincs, a már ekkor istündöklő Ötödik sugárút este csodás látvány. A színházban pedig ott van már Kong, a világ nyolcadik csodája (bevallom, szerintem egy rex nagyobb csoda lenne, csak gondolom Ann nem említette senkinek a lények létezését). Az emberi zsarnokság és gonoszság példája: Kong kikötve, míg körülötte játszadoznak, majd Ann-t újra feláldozzák, legalább is azt hisszük. Aztán a gorilla elszabadul és azt sem tudja, hol van. Csak egy valamit tud: itt van a férfi (Jack), aki elvette tőle Ann-t. Őt üldözve Kong Ann-be "ütközik". Találkozás rendkívül szép és egyben szomorú. A Central Park-ban pedig még egyszer, utoljára együtt lehetnek, de aztán menekülniük kell. És mindenki tudja hova. Az Empire State Building tetején lezajló kiegyensúlyozatlan Kong mindent megtesz a túlélésért, de belül tudja, ő elveszett. A halála megrázó, nem készültem fel rá, hogy ennyire meg fog érinteni.
A film nagyon jó, az év legjobbja. A látvány, a hangok egészen döbbenetesek. Naomi Watts és Jack Black (utóbbi főleg az első egy-másfél órában) lubickolnak szerepükben. És élvezetes volt felfedezni néhány utalást a korábbi Kong-okra. A film elején Denham asszisztensétől (Colin Hanks-től) tudja meg, hogy filmje női főszereplője kilépett a produkcióból. Ezután mások jönnek szóba. Köztük egy bizonyos Fay Wray aki épp az RKO-val forgat. Úgye mondanom se kell, Fay volt a 33-as film Ann-je, az RKO pedig a produkciós cég neve volt, akik elkészítették a King Kong-ot. Ez az utalás tetszett. Tetszett a zene is. Jó egy héttel a bemutató előtt hallgattam meg először. A film után rögtön kétszer is. James Newton Howard alig öt hét alatt tisztességes zenét írt a King Kong-hoz. Az operatőri munka itt ugyan talán nem volt annyira jelentős, mint A Trilógiában, mivel itt azért túlnyomó részt csak speciális effektek vannak. ÉS az 1 literes kólámból alig ittam, annyira lekötött a film, egyszer néztem az órámra, még a vége-főcímet is végig ültem (le is késtem a buszomat). Minden filmnek, így a King Kong-nak is vannak hibái. De szórakoztatott és ez volt a lényeg. Minden kockán látszik, hogy PJ számára ez a legfontosabb filmje. Biztos helye lesz a többi DVD filmem között.
10-ből 10 pont. Mindenkinek ajánlom, bőven megéri a jegy árát.