king kong (2005). nem értek semmit. oscar-susmus, egyöntetű kritikusi leborulás, leglegekkel való dobálózás, meg minden... szerintem már az előzetes is szar volt, a film nem különben. azért ne gondold azt, hogy mindenféle prekoncepciókkal ültem be a king kong legújabb újrájára: peter jackson ugyan eddig még nem hibázott, mégsem sorolnám a kedvenc rendezőim közé, mert minden kreativitása és tehetsége ellenére filmjei nem érintenek meg úgy, ahogy szeretnék. a king kongtól néhány órányi felhőtlen szórakozást vártam, ez minden, becs szó.
a problémák ott kezdődnek, ahol a film is: a nagy gazdasági világválság korát remekül bemutató képmontázst követően a szereplők megszólalnak, s nem telik el 1 perc, de lágy klimpírozás kíséretében már egymás nyakába is borulnak páran. mi a f...?! mi ez a lírikus bazseva, miközben egy nyolc méteres gorilláért fizettem egy ezrest? a rossz felütésnél csak a folytatás szerencsétlenebb: dúl a szerelem, zakatol a szenvedély, és mindeközben képtelen voltam azonosulni bármelyik szereplővel (sem a butuska szőkével, sem az orson welles imitátor rendezővel, sem a ködös tekintetű íróval - a néger nevelőapa+féktelen suhanc mellékszállal meg főleg nem), de azok csak mondják a magukét és egyik színpadias dilettanizmusból a másikba esnek: a lucas féle klónok szerelme ezek után már nem is tűnik olyan esetlennek. nem baj, kitartás: mindjárt megérkezünk a koponya szigetre, s lesz nemulass!
1 órányi játékidőt követően már ott is vagyunk, orkok, izé... vademberek támadnak hőseinkre, a csajt elragadják, rendeznek egy oltári bulit, majd a címszereplő előáll, s jöhet a mehet. innentől kezdve beköszönt a CGI-diktatúra, az ám, de legyen bármennyire grandiózus a látvány, a megalomán túlzások és rajzfilmbe illő akciók, irreális ökörségek csírájában oltják ki a feszültséget, s basszus, néhol még az effektusok is baromi gyérek. elnézést kérek, hogy logika után kutakodok egy kong-filmben, de miért van az, hogyha emberünk 3 t-rexet fogyaszt el pár perc alatt, akkor később tucatnyi bőregér (akik valamilyen véletlen folytán a lakóhelye szomszédságában telepdtek le) kifog rajta? miért van az, hogy a kérlelhetetlen kékszem kapitány minden ellenvetés nélkül visszafordul az életveszélyes mentőakció kedvéért? a sikongatva menekülő szőkéből hogy lett egyszer csak könnyező harcos amazon ("a kongomat akarom"), aki szerelmetes pillantásokat vet a szőrös hős felé? miért ütközöm úton-útfélen kérdésekbe, pedig csak lazán hátradőlve akarom élvezni a filmet?
a pókverem-jelenet gyomorforgatóan szokatlan (=tetszett), a korabeli new york látványa javít valamit a helyzeten, a lerombolása meg főleg (dino de laurentiis nevének szétzúzása nagy grimasz!), de kong tisztességes távozását is megzavarják egy szörnyű konklúzióval. jól van, PJ, játszhattál kicsit gyermekkorod bálványával, most menj és csinálj egy normális filmet.
