Moziajánló

A sziget

Michael Bay filmjétől azt kell mondjam, többet kaptam, mint amit vártam. Az akciók szokásosan lenyűgözőek, de a sztori is volt olyan érdekes, hogy egy perc se volt, hogy ne figyeltem volna oda, vagy az órámra néztem volna.
A szereposztás remek, McGregor mellett nagy kedvencem Sean Bean, Steve Buscemi és Michael Clarke Duncan, mind hozzák a formájukat. Scarlett Johanssonra pedig most végre felfigyeltem:).
Sajnálattal konstatáltam már július 23-án a film első napi bevételi adatait, igazán nem érdemelte meg a bukást. Bízom benne, hogy a magyar közönség figyelme nem siklik el felette!
8/10 részemről

Kémek krémje (Double Zero, 2004, forgalmazza: FF Film & Music)

Eric Judorról (legutóbb cameo a Schweiger rendezte Mezítlábas szerelemben) és Ramzy Bediáról jót nem lehet elmondani azt kivéve, hogy hazájukban, Franciaországban hozzák a várt bevételt a legszutykabb minőségű filmjükkel is. Ez a helyzet a Kémek krémjével is, amelyből a forgalmazó - jelentős erőfeszítéseket eszközölve - igényes vígjátékot próbált faragni. Speier Dávid Asterix 2-höz hasonló rímparádéja ezúttal azonban a visszájára fordul már rögtön az elején: a debil humorhoz nem illik ez a fajta tolmácsolás. Az FF pedig költhette volna a pénzét igényesebb film bemutatására is, mert ez "Double Zero".

1/10

Még mindig lakótársat keresünk (Les Poupées Russes, 2005, forgalmazza: Best Hollywood)

Cédric Klapisch folytatta a Lakótársat keresünket. Szerencsére szó sincs amerikai szíkvelféléről, valódi továbbgondolásról, -fejlődésről beszélhetünk. Az első rész legnagyobb vonzereje hihetőségében, átélhetőségében rejlett, nos, ezt a Még mindig...-ről már nem lehet elmondani. Nélkülözi viszont az előd propagandasztikus, reklámízű üzenetét, már ami az EU-s szeretetet illeti. 1-1 tehát az állás, és már most ki lehet jelenteni, a végeredmény is döntetlen lett. A második rész ugyanis sűrű forgatókönyvvel rendelkezik, a remek, olykor epés párbeszédek élvezetes környezetben zajlanak, a jellemfejlődés több szereplő esetében is példás, a rendezés pedig felülmúlja az eredeti hasonló elemét. Szinte csak jót lehet elmondani a Még mindig lakótársat keresünkről (sőt, még Tautou is viszonylag hamar "balra el"), vérbeli uniszex, "uniország" vígjáték (bár néha nem is annyira víg, mint inkább velősen komoly). Az első ismerete nélkül azonban nem ajánlott a megtekintése.

8/10

Fekete kefe (Fekete kefe, 2005, forgalmazza: Budapest Film)

Adott egy történet, és e körül csoportosulnak kis epizódkák - nagyjából ennyiben össze is lehet foglalni a remek című újmagyarfilmet (igen, így egybeírva számomra mást jelent). Vranik Roland kétség kívül egyedit próbált alkotni, ez már az első pár másodpercben kiderül, amikor felcsendülnek a zenei taktusok, illetve megpillantjuk a fekete-fehér képeket - hatásvadász elemek, ám mivel oly sok hazai film nem lepi el a mozikat, inkább pozitívumként értékelhető a törtkvés. Állítólag - többek között - újító filmnyelvi megoldásai miatt nyerte el a Filmszemle fődíját a Fekete kefe, nos, valóban remek a képi világ, a kameramozgás, az összhang minden egyes beállítás esetében, azonban sajnos a 80 percért még a lassú folyású jelenetek ellenére is kapaszkodnia kell. A fősztori meglehetősen sovány, ugyanakkor a felsorakoztatott szimbólumok 100%-ig igazak, ha a mai világunkból indulunk ki. A Fekete kefe - hasonlóan a szintén idei Dallas Pashamendéhez - jól sikerült alkotás, mely ugyan messze elmarad attól a szinttől, ami miatt fődíjakat szokás osztani, mégis szerethető, nézhető, elismerhető. Ez utóbbi nagy dolog.

7/10

Charlie és a Csokigyár

Már napok óta meg szerettem volna nézni ezt a filmet, csak valahogy nem jutottam el a moziig. Ma viszont elhatároztam, hogy mindenképpen megnézem, hátha javít valamit a közérzetemen. Sikerült! :) Willy Wonka csodálatos csokigyára és Charlie kedves, naív története pont jókor talált meg. Nagyon tetszett! A színek, a zenék, és a mókusok, valamint Charlie és Wonka karaktere annyira Burton-os, hogy ennél Burton-ösebb már nem lehet :) Johnny Depp kissé fura karaktert alkotott meg, sokszor színlelt jókedvvel, de ugyanakkor néha - ha akár egy pillanatra is - megcsillan igazi énje, aki mindennél jobban vágyik egy családra - csak még önmaga sem tudja. Charlie a szegény kisfiú marad az utolsó a gyerekek közül, aki megtalálja Willy Wonka 5. arany bilétáját, és ezzel meghívást nyer egy csodálatos napra Wonka úr csokoládé gyárába. Innentől kezdődik a fantasztikusan színes, zenés, humoros utazás csokoládé hegyeken és cukorkákon át... A történet vége pedig igazi mesés befejezés, hiszen egy mesének nem lehet rossz vége! :) Gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kedves és szórakoztató film, sok humorral, és némi érzelemmel. :) Nagyon jól sikerült Burton mozi! :) Egyetek sok csokit! ;)

90%

Jujjjjj, ennek csak az előzetesét láttam, de az nagyon gáz volt.:)

nem vesztek össze, csak a filmet először spielbergnek ajánlották, aki már többször is szeretett volna dolgozni bay-jel, s ez alkalmas közös projectnek bizonyult. a film amúgy meglepően jó, habár az első 45 percet leszámítva erőteljesen no-brainer, újdonsággal sem sci-fi, sem akció téren nem szolgál, viszont nagyon eltalált a hangulata, s öröm látni, hogy bay folytatja azt a remek tendenciát, hogy üresfejű sztárok helyett színészekkel dolgozik. 10/7-et simán megér errefelé is. :)

A SZIGET (2005)

Ez a film szerintem az egyik legjobb az idei filmkínálatból. Ehhez hozzátartozik hogy szeretem Michael Bay filmjeit. Mindenhonnan azt hallom hogy a filmjei az agyat kikapcsolják, de a szemet tornáztatják. Ez szerintem nem teljesen igaz, ugyanis a történetek is jók mind a 6 filmjében (beleértve ezt is). Amiket eddig rendezett nagyon is jó filmek. Nem is értem miért nem keresett sokat (BOX-OFFICE). Mondjuk nem rég olvastam hogy az USA-ban keveset keresett. Az USA kivételével pedig mindenhol a négyszeresét kereste a tengeren túli bevételeknek.
Ez a hatodik filmje és itt már észrevehető, hogy inkább a történetet (klónozásos témát) tartja előtérben. Talán ezért nem működött a tengerentúlon. Bay-től nem ezt várják kint. Az akcióorgia ezúttal sem marad el. Az akció jeleneteket is a legeslegjobban rendezte meg. Bár a régi filmjeiből is van koppintás (utcai lövöldözés, kamionos üldözés: Bad Boys 2), de így is tud újat mutatni; és vannak színészek (apróbb szerepekben lévő noname színészek figyelhetők meg), akik korábbi filmjeiben is játszottak. Kerestem benne a rendezőt, ugyanis majdnem mindegyik filmjében benne van egy pár másodpercre. A színészek is jól játszottak benne és a humor is tetszett.
Észre sem lehetett venni, hogy nem volt ott Jerry Bruckheimer (kedvenc társa és producere). Állítólag összevesztek hogy nem Ö lett a film producere, ugyanis a DreamWorks producerei kérték fel a rendezésre Bay-t. Legközelebbi filmje (Transformers (2006)) remélem ugyanilyen jól fog sikerülni.

10/10

A hazai premier
2005. november 3. A barlang (The Cave)

A tök alsó:európai turné ,se több, se kevesebb egy szórakoztató nyári filmnél.Elvárások nélkül kell beülni a moziba és nem az első rész über folytatását kell várni.Rob Schneidernek jól állnak ezek a tök szerepek.Nekem sokszor csalt mosolyt az arcomra ,ez a igen bizarr  humorú film.

Valaki megtudná mondani hogy a Barlang című filmet mikor mutatják be a mozik?

Csak nehogy meg találjam nyerni... :))

Ezt én is csak megerősíthetem: első SW film a Birodalom visszavág volt, amit láttam, a TV-ben meg gimnazista koromban (1984-1988) ment a Csillagok háborúja.

Csatlakozom kekechez:

A Birodalom visszavágot 1982 február negyedikén mutatták be Magyarországon, a Star Wars elsö tévévetítése 1984 karácsonyán volt. Ez teljesen biztos, ha fogadnánk, fel merném rá tenni az összes SW-filmemet!

Kicsi kocsi: Tele a tank (Herbie: Fully Loaded, 2005, forgalmazza: InterCom)

És akkor a másik mélypontos stúdió: a Disney emberemlékezet óta nem hagyott maga mögött olyan nyarat, amikor is egy (csak Amerikát számítva) 65 millió dolláros összbevételt elért film lett volna a cég "zászlóshajója", márpedig a 2005-ös esztendő meleg évszakában a Kicsi kocsi az egérbirodalom legnagyobb sikere. Az, hogy egy újabb mítosz lerombolásával van dolgunk, már meg sem kell lepődnünk, de azon sem, hogy újabb Disney-tanulságos, újabb gagyi történetű, és összességében egy újabb, szörnyen dilettáns filmről van szó. Azt azonban még megemlíteném, hogy a jegyár kifizetése mégsem volt hiábavaló a részemről, ugyanis én szívesen néztem másfél órán keresztül Lindsay Lohant. :)

3/10

Tök alsó: Európai turné (Deuce Bigalow: European Gigolo, 2005, forgalmazza: InterCom)

Nem is tudom hol kezdeni a véleményem kinyilvánítását, olyan hatással volt rám a film. Elképesztően amatőrül kivitelezett, összecsapott, hanyag, förtelmes munka. A Sonynak a Columbia Pictures részlege az idei évet tekintve abszolút mélypontra érkezett (Tor-túra, xXx 2., Lopakodó, Lords of Dogtown, stb.): ennyire gyatra, primitív művekkel előállni még egy stúdiónak sem sikerült egy évben, és még csak most van vége a nyárnak. Dollár százmilliók repültek ki az ablakon a megtérülés reménye nélkül - a Tök alsó második részét látva: szerencsére.

1/10

Sziasztok!
Akkoriban én is nagy Star Wars rajongó voltam, és biztosra veszem, hogy csak A Birodalom visszavág mozibemutatója után ment először a Star Wars a TV-ben. Ez tuti biztos!

Mezítlábas szerelem (Barfuss, 2005, forgalmazza: Budapest Film)

Til Schweigertől pár éve, de még tavaly sem vártam (gondolom, nemcsak én nem) semmi jelentőset azon kívül, hogy Amerikában és saját hazájában is kevés jó filmje mellett szerepelt egy csomó szemétben. Erre tessék, itt az első rendezése, melyet ráadásul még társíróként is jegyez. A Mezítlábas szerelem vérbeli elsőfilm, Schweiger mindennek az egyszerűbb oldalát tárja a néző elé, ennek ellenére kapunk humort, valódi érzelmeket, sőt, még drámát is. Szerethető, de ami fontosabb, nyugodt szívvel vállalható alkotásról van szó, ami műfajmixe és egyszerűsége ellenére működik. Nem tudom, ki hogy van vele, én megemelem a kalapom a marcona külsejű fickó előtt.

6/10

Jack és Rose balladája (The Ballad Of Jack And Rose, 2005, forgalmazza: Mokép)

Arthur Miller lánya, mellesleg Daniel Day-Lewis felesége, Rebecca Miller nem kicsit önéletrajzi ihletésű drámát tett le az asztalra. Több különlegessége is lehetett volna a balladának, kár, hogy ismételten az utóbbi időben ritkán látható Daniel Day-Lewis az egyetlen. Miller ugyanis a hippi korszak letűntét, a konformizálódást és az egyéniség elvesztését teljesen sablonosan, kiszámíthatóan, gusztustalanul hatásvadász módon mutatja be, elművészieskedve a lényeget. Kár ezért, mert a  70-es évek szellemiségét szinte egy percre sem képes visszahozni, inkább amolyan mai Krisna közösség feelingje van a kommunának, melyben főhőseink élnek. És ugyan a mellékszereplőknek jelentős szerp jut a forgatókönyv szerint, mégis csupán 2 dimenziós figurákat kapunk, akik ott vannak és van valami közük valamihez (nem akartam szpojlerkedni). Day-Lewis eszközgazdag alakítása révén akár elégedetten is távozhatunk a teremből, de a történettől és az emberi kapcsolatoktól senki ne várjon a bejáratott paneleken kívül semmit.

5/10

A titkok kulcsa (The Skeleton Key, 2005, forgalmazza: UIP)

Ó, az a varázsláatosan varázsos Louisisana... Újabb házas thriller, újabb kamara-jellegű megvalósítás, mégis baromira jó film A titkok kulcsa. Iain Softley filmje semmi újdonságot nem tartogat, viszont olyan kegyetlenül jó atmoszférát teremt, hogy valóban a mocsárban, a lápban, a zuhogó esőben, csontoktól és egyéb hudu kütyüktől körülvéve érezhetjük magunkat. És ez szerencsére végigvonul az egész filmen. Tulajdonképp nekem már fél órát követően mindegy volt, mennyire tudják meglepni az embert a végére, annyira elvarázsolt a filmben ábrázolt Louisiana és az állam hagyományai, de Ehren Kruger forgatókönyve azért a korrektül megírt dialógusokon kívül is tartogat meglepetést. Fantasztikusan hangulatos mozi A titkok kulcsa (szerencsére a cím nem bír túl nagy jelentőséggel), és bár ijedezni senki sem fog, de Softley segítségével valóban eljuthatunk a mágia birodalmába.

8/10

Én 72 végén születtem és inkább Téglagyári Megállóval értek egyet. "Képmagnónk" még nekünk sem volt, ezért magnóra (BRG-mittudomén) vettük fel az egész film hangját. Addigra már a Birodalmat is többször láttam moziban. Azóta is az a kedvenc filmem és lesz mindig...

82 végén születtem úgyhogy én kiestem a visszaemlékezős játékból :P

Helga, tényleg!!! :))
Mintha lenne valahol egy ilyen könyvünk is idehaza...

Mintha magam írtam volna leveled bizonyos sorait! Hát én is nagyon tudtam pedálozni a háziaknál, hogy az összes éjszakai filmet megnézzem... A mozik esetében én is kihasználtam testmagasságom előnyeit: első 16 éven felüli filmélményem 13 évesen az OLCSÓ REGÉNY című olasz vígjáték volt Ornella Muti bájaival, első 18 éven felülieknek ajánlott élményem pedig 14 évesen a SZANDAKAN 8 című japán filmdráma volt. Nem engedtek be viszont A KÉK KATONA című filmre, pedig a XIII. kerületi Béke moziba utaztam ki érte: olyan volt az nekem tizenegykét évesen, mintha Párizsba utaztam volna, még váltás fehérneműt és elemózsiát is vittem. Az Ipoly moziban a jegyszedő néni a HELGA című szexuális felvilágosító filmre nem engedett be: ha másképp cselekszik, akkor talán most már a nyolcadik gyereknél és a harmadik feleségnél tartanék, és nem a matekkönyvet lapozgattam volna bohó ifjúként, mikor aktuális barátnőm a G pontját emlegette...

Na de befejezem, mert az Xpress Csendőrség mindjárt szóvá teszi, hogy szétoffoljuk a topikot...

A nemlétező(!) első vetítés idején valóban kb 11 éves lehettem, de ez nem akadályozott meg abban, hogy sokáig tévézzek, mivel már akkor is nagyon tudtam hízelegni! :) Igaz, akkoriban a késő esti műsor még nem volt olyan izgalmas, sokáig még himnusz se ment zárásképp. :) Moziba pedig simán beengedtek a 16 éven felüli filmekre is, most hirtelen a "Karatézó Kobra" ugrott be :), mivel a jegyszedők a testmagasság=életkor egyenlet szerint végezték munkájukat!

P.S. Ha én nyernék, kaphatsz a rudimból!