Moziajánló

Láttam.

Sziasztok! Az Édes vízi életet látta már valaki???

Constantine

A hét elején néztem meg a filmet,és egyszerűen nem tudom mit írjak.Az kevés lenne hogy számomra 10-ből egy erős 8-as,de a végére azért ezt is odakanyarítom.A sztori néha kicsit ugyan bukdácsolós,és talán kicsit dark-osabbra számítottam,és mégis egy kis popcornmovie-t kaptam.Persze amennyire szét volt hypolva a produkcio nem is történhetett volna másként...
Hogy mégis miért tetszett?Mert iszonyatosan jók a trükkök,és azért nem fércmunka.Keanu meg amúgy se rossz mint "letargiaástüdőrákoscool"
Külön ajánlanám a filmet Ferikének!Tovább fejlesztheti a  Magyar-Sátán  szótárat.
Exöszájzbúk...

8/10

Dallas Pashamende (Dallas Pashamende, 2005, forgalmazza: Budapest Film)

A Nyócker! után végre ismét egy magyar film, amire én, személy szerint rá tudom mondani, hogy jól sikerült. Kompromisszumokat persze azért érdemes kötni a végkomklúzió levonásakor. Pejó Róbert filmjének legnagyobb hibája, hogy sztereotip figurákkal operál, ezen kívül azonban tényleg nagyon nehéz belekötni a Dallasba. A hangulatteremtés, a fényképezés, a forgatókönyv egy-egy eleme, a színészek és persze Pejó rendezése mind-mind kiemelkedik a hazai mezőnyből. Bár minden magyar film legalább ilyen színvonalas lenne!

7/10

Csak lazán! (Be Cool, 2005, forgalmazza: InterCom)

Ember meg nem mondja, hogy Elmore Leonard-műből készült a film, ha nem tudja. A szerzőtől szokatlanul sovány a sztori és üresek a locsogások. F. Gary Gray rendezése pedig olyan merev, mint Travolta lehetett az első filmszerepének első próbafelvételeikor. Egy (vagyis inkább sok) dolog van, ami megmenti a filmet a teljes csődtől, ez (ők) pedig a színészek: egytől egyig (kivéve Uma sótlanságát) képesek hozzátenni játékukkal a színvonal emeléséhez (csak sokszor a forgatókönyv idióta mondatai nem engedik meg a teljes kibontakozást). A Csak lazán! tíz évvel a Szóljatok a köpcösnek! után készült, és mintha az egész koncepció is öregedett volna ugyanennyit, a frissességnek ugyanis nyoma sincs. Azért végigülhető.

4/10

Skizó (Shiza, 2004, forgalmazza: Mokép)

Ha visszakeresek az emlékeim között, bizony egyetlen kazah filmet sem találok, úgyhogy már ebből a szempontból igazi kuriózum volt a tegnap este. Az, hogy egy felemás produkciót láttam, már más kérdés. Elvileg a címszereplő srác jellemfejlődés-történetét kellett volna, hogy észrevegyem, ehelyett a történet szempontjából csak érintőlegesen fontos, borzalmasan amatőr módon leforgatott bunyós részek kerültek előtérbe (80 percből kb. 20-ban ez van), ráadásul irtózatosan gagyi hangeffektekkel. A szokásos, társadalmi sablonok (hogyan is élnek az emberek Kazahsztánban) ugyancsak feleslegesek, de legalább jókat lehet derülni rajtuk. Viszont a karakterek nagyszerűen sikerültek: a főhős, a "barátnője" és annak kisfia, a gengsztervezér, aki egy számára új (amúgy 15 éves) Mercire hajt, mind-mind hitelesek, sőt, szeretnivaló figurák.

Igazi unikum a Skizó, ám legfőképp csak a "származása" miatt.

5/10

Teljesen egyetértek veled. Túl hosszú film túl kevés poénnal. És a lényeggel amit kifejtettél.

Tegnap - talán a legjobb idegen-nyelvű filmnek járó Oscar-díjon is felbuzdulva - beültünk a Puskin-ba, és megnéztük A belső tenger-t. Igazából már többször felmerült a gondolat, de "Ez egy nagyon depis film, most nem vagyok rá alkalmas!!" felkiáltással inkább mást néztünk meg. Nos, igazunk volt, tényleg depis film. 10/6.

Persze, az Oscar-t nem akármiért ítélik oda, ez nyilvánvaló. A film kiemelkedő, minden a helyén van, mégis... Lehet, hogy a hétvégi síeléssel egybekötött levegőváltozás okozta kifáradás miatt, de én háromszor is bealudtam a filmen öt-öt percekre. Az érdekes az volt, hogy semmi fontos sem maradt ki a filmből az átszundikált idő alatt... :))

A film témája (az eutanázia, és az ágyhozkötötten leélt élet) nem ismeretlen a filmesek világában, sőt a normál életben sem olyan tabu már, mint néhány évvel ezelőtt. Folyik az ezzel kapcsolatos társadalmi gondolkodás világszerte, aminek nagyon jó jele a megjelent kapcsolódó cikkek és vélemények tömege. Az egyház és néhány emberjogi szervezet által hangoztatott vélemény ha lassan is, de biztosan szorul vissza, asszem. Sajnos, szerintem a filmnek semmi olyan új dolgot nem sikerült közölnie velünk, vagy hozzátennie ehhez a vitához, ami okán az eddig rendelkezésre álló ismerethalmaz jelentősen bővült, vagy átformálódott volna. A film egész egyszerűen más emberek rettenetes sorsának bemutatásával próbált elgondolkoztatni, de nekem - körbenézve a közel s  távoli rokonaim és ismerőseim körében - az ilyen töprengések végigviteléhez nincs szükségem moziba menetelre. Igen, ennek a filmnek akkor lett volna valami értelme, ha újat tud adni, de így néha olyan érzésem volt, mintha egy jól megkomponált dokumentumfilmet néznék, és csak annyi gondolat támadt bennem (pont, mint a híradók által a robbantásos merényletek áldozatait ábrázoló és - szerintem eléggé feleslegesen - bemutatott képsorai láttán), hogy: de szerencse, hogy nem velem történt ilyen!! Nem tudom, hogy ez elég-e egy Oscar díjhoz. :((

Kata: "Jó film volt, és azért kellenek ilyen filmek néha, hogy az ember rájöjjön saját kis hülyeségeinek semmi voltára. Mi is az a csöpp depresszió!!!" Mint rendesen, most sem értettem vele egyet teljesen, de mint ugyancsak rendesen, most sem nyitottam mélyenszántó vitát a témáról hazafelé. Nem rázott meg annyira a film. Hát, talán ez a legnagyobb hibája...

Azért,  mivel mégiscsak Oscar-díjas alkotás, ajánlom mindenkinek, aki a Dolláros Babát megnézi...

(Off: Tiszta őrület, hogy néhány nyelven milyen elképesztő gyorsan képesek beszélni az emberek, nem? Na ezen tényleg elcsodálkoztam...) :)))

Az Operaház fantomja (The Phantom Of The Opera, 2004, forgalmazza: InterCom)

A musical szerintem alapvetően egy giccses műfaj, de ennyire talán még sosem volt az. Más kérdés, hogy az erősen stilizált látványt én nem hátránynak, sokkal inkább a színpadi változat teljessé tételének gondolom. Schumacher és Webber közös forgatókönyvének az a két legnagyobb baja, hogy roppant sovány maradt a történet (ebben hű a sikeres darabhoz), valamint, hogy a szereplők kidolgozatlanok maradnak mindvégig. Schumacher rendezése erre még rátesz egy jókora lapáttal, ugyanis a méregdrága díszletek között zajló jelenetekről nem nagyon lehet elképzelni, hogy filmre íródtak volna, mint ahogyan eredetileg nem is. Mégis, Az Operaház fantomja néhány olyan felejthetetlen élménnyel gazdagított, mint például Christine első találkozása a fantommal, vagy például a temetői szcéna. Legerősebb rész vitathatatlanul a zene, amit mindenképp moziban kell hallani, ugyanis a kellően feltekert hangerő elengedhetetlen eleme a jó értelemben vett megborzongásnak. Ha kicsit filmszerűbb lett volna, ott lenne a helye a legnagyobbak között.

6/10

Bűnök (Forbrydelser, 2003, forgalmazza: Budapest Film)

Két "Persona" "Halálsoron" hányások, dorgok és idióta mondatok közepette egy dán női börtönben a lassan elmúló Dogma elvek stílusában. Ugye a Dogmának az lenne (lett volna) a feladata, hogy a külsőségek (pl.: zene, szűrők, látványeffektek) elhagyásával a nézőt szinte a vászonra a szereplők közé ültesse. Úgy gondolom, hogy ez egyedül Triernek sikerült csak (neki is csak hellyel-közzel), Annette K. Olesen rendezőnő megelégedett annyival, hogy hősnői mélabúsan, kilátástalan arcot vágva merednek bele sokszor a ziláltságot jelképezni akaró, örökösen rángatózó kézikamerába. Hozzáteszem, a film nem rossz, ugyanakkor a már-már idióta megszólalások teljesen hiteltelenné teszik mind a teológusnő, mind a csodatévő rab szerepét. A vége pedig szokatlanul negédes egy skandináv filmtől. Mondjuk Bergman Personája előtti tisztelgésnek megfelel.

4/10

Millió Dolláros Bébi  R.: Clint Eastwood (ezt úgyis mindenki tudja)

10/9

  Náalm még mindig a Tökéletes Világ az abszolút kedvenc rendezése Eastwoodnak, de a Bébinek egyáltalán nincs oka panaszra. Számomra szinte felfoghatatlan, hogy egy "összedobott" film ennyire szép és igényes legyen... 74 évesen a kőkemény Eastwoodtól kapunk pár jelenetet, ami megmutatja, hogy a marcona külső milyen szívet takar. Kedvencem, mikor Eastwood és Swank a kocsiban ülnek és Clint arca sötétben van, amíg egy autólámpa egy másodpercre nem világítja be. Nálam az a film egyik legszebb jelenete. Nem akarom ismételni a többieket, nagyjából leírtak minden jó, amit csak lehet. Én inkább megjegyezném, hogy pár dolog felesleges volt (de melyik filmben nem az). Nem árulnám el, mert spoiler lenne és véletlenül sem szeretném, ha valaki elolvasná. Annyit azért dícsérek benne, hogy a "fordulat" lehetne akár rohadt közhely is, azonban Eastwood előnyt farag az egészből és egy nagyon szép 40 perccel ajándékoz meg minket, benne élete legjobb alakításával. 9 pontot azért adtam, mert nálam még nem klasszikus, meg kell néznem még egyszer (valszeg ma megyek a Mammutba). Mindenkinek ajánlom, nem hiszem hogy valakinek ne jönne be a film. Mindenfajta szomorúság ellenére igenis pozitív film, ami a "kevesebb, de több" elvet követi.

MILLIÓ DOLLÁROS BÉBI

Mostanában nem tudom mi van velem, de nehezen fogadom a filmeket. Eléggé elszállt velem a ló, nagyon sok DVD-t vettem az utóbbi időben és lassan rendszeresen 2X járok egy héten moziba. Lehet ezért is kicsit eltompult az agyam és nem tudom befogadni az újdonságokat. Az "Őrület határán  -t végigszenvedtem ugyan, de közel sem jött át nekem a film, pedig ódákat zengtek róla. A "Sötétség krónikája"-t nézve csak néztem ki a fejemből, hogy mi folyik a képernyőn, 30 perc után kikapcsolatam. Folytathatnám még a Megint bérgyilkos a szomszédommal meg az Átokkal, stb... de nem... Summa-summárum kicsit féltem nehogy hasonlóan járjak a M$B-vel. Na, akkor ON:

Jelentem átmentem a vizsgán, a film magával ragadó, maradandó alkotás, igazi filmélmény. Most értem haza a vetítésről, teljesen a hatása alatt vagyok. Kicsit közhelyesen hangzik, de csak sajnálni tudom azokat, akik nem nézik meg. Persze nem lehet egy filmet kötelezővé tenni (emléxem ált.isk.-ban:Honfoglalás, pfuj... ;-) ), de ez a film még a legrosszabb emberekből is ki kell(ene) hozza a jóérzést, az együttérzést, a szeretetet. Na mielőtt elragadtatom magam túlságosan(vagy már megtörtént? gondolkodik.gif )inkább arról beszélek (újabb közhely), hogy a film megérdemelten kapta az Oscarokat, sőt én még egyet adtam volna Clint bácsinak a legjobb férfi szinészi alakításáért. Mitől is jó a film?
Innentől csak azok olvassák, akiket nem zavarnak a SPOILER-ek!!!!
A film első fele igazi sportfilmnek indul, remek szereplőkkel, kitűnő sztorival, remek rendezésben. Akár a Rocky, ifjú tehetség, akit a "vénróka" ősedző nagy duzzogva méla undorral ugyan biggrin.gif , de elvállal. Sikert sikerre halmoznak, aztán egyszer csak eljön a nagy meccs, azaz "A" meccs. Mint a Rockyban itt is a főhősnél egy jóval jobb kondícióban lévő ellenfél legyőzéséért megy a kűzdelem, akiket Rockynak sikerült is legyőznie, de a mi Maggienk történetében nem várt fordulat következik be... A film innentől kezdve annyira emberi, annyira megindító és annyira megható. Egyszerre csodálatos és mégis borzasztó és szomorú.
A kritikákban/kritikáitokban amiket olvastam eddig, senki sem írt erről a fordulatról, így egyáltalán nem számítottam rá, nagyon meglepett. Mivel a film hatását elrontaná így én sem írok róla, hátha valaki mégsem ügyelt a SPOILER feliratomra. Sajnálom, hogy a film nálunk bukásra van ítélve (nyitóhétvége kb.5000 néző), mindenesetre, aki látta az gondolom mind a hatása alatt van.
Még egy kis OFF:
Képzeljétek a pénztárnál elcsíptem, hogy egy srác már negyedszerre nézte meg a filmet. Az biztos, hogy én is meg fogom még nézni, csak bírjam kivári a DVD megjelenést.
Összegezve egy hatalmas filmélmény a Millió dolláros bébi. Ajánlom mindenkinek, kortól és nemtől függetlenül (persze mondjuk 16 év felett !tongue.gif ), a csajotoknak meg vigyetek zsepit, nehogy úgy járjatok, mint én. biggrin.gif
Ja és bocs, hogy ilyen hosszú voltam, legközelebb igyekszem rövidebbre fogni. peace.gif
100%

A Millió dolláros bébi másodjára is frenetikus volt, aki nem látja, sokat veszít (szép klisé). Továbbra is:

10/10

A randiguru (Hitch, 2005, forgalmazza: InterCom)

5 perc után sántított, hogy aki ennyit pofázik, az hogy lehet egy randiguru? Szerintem sehogy, és a bűnhosszúnak tűnő 110 perc alatt egy pillanatra sem sikerült elhinnem Smithről, hogy ő a kapcsolat-megváltó. Andy Tennant eddig olyan műfajban nem rendezett eddig, amilyenben nem akart, és ez meg is látszik A randigurun. A régi hollywoodi romantikus filmekből merített jó adagot, ugyanakkor összeeszkábált rendezése jól áll a lábán, de amennyit nevettem, annyit ásítottam is.

5/10

Hogy mi tetszik embereknek a Lemony Snicketben (mármint a filmben), el nem tudom képzelni. Összecsapott, igénytelen történetű filmes képeskönyv.

Vagyis 9 számjegyűt. :)

Soknak tűnik, mert A temetetlen halott így is csak épp  hogy átlépte a 100 ezret.

Hitch

Úgy látszik a beköszöntött az az idő, mikor már nem csak a nők, és a szinglik tekinthetik meg saját életük megelevenedését a vásznon, hanem a férfiak érzései, és életvitelük is megelevenítést nyerhet.Az Alfi elindította ezt a folyamatot és a Hitch folytatja ezt.-megjegyezném, nagyon helyes!
A film szórakoztató...mellőzi a fölösleges romantikus nyálasságot...és csak ott alkalmazza ahol igazából szükség van rá, és szíven üti az embert.
Smith nagyon jól játszik, a dumák nagyon frappánsak, és mindenki megtalálja azt a szereplőt akivel azonosulhat.(Azért az Alfi jobb volt:P)

80%



Lemony Snicket s A Series of Unfortunate Events

Eszméletlenül megfogott a látványvilága.A moziban szinkronosan adták, és azt kell mondja újra egy szuper, jól megkomponált szinkront üdvözölhetünk a magyar mozikban.
A poénokon sokat nevethetünk, habár ez nem egy vidám történet-többször is ki van hangsúlyozva:)-...mégis olyanfajta bűbájt kölcsönöz az a világ amiben játszódik, hogy az ember gyermeki kacajjal nevet föl a film alatt, többször is.Lemony Snicketnek végre sikerült letaszítani a Harry Potter könyveket a toplista első helyéről...és azt kell mondjam, hogy a a filmes toplistáról is!Sokkal jobb...de sokkal, mint akármelyik Potter.Remélem jön a folytatás...

95%



The Grudge

Azon kívűl, hogy néha megijedtem, egy nagy kalap lótrutty az egész.
A története abszolute kidolgozatlan, a karakterekkel nem lehet azonosulni...a végén nincs semmi megmagyarázva...ott ül a néző mint egy hülye...és azon gondolkodik, hogy vajon, ő nem érti a filmet, vagy tényleg egy újabb gagyi filmre dobta ki a kedvenc DVD-jére szánt pénzét!Jelen esetben kár gondolkodni....pénzkidobás történt.

10%

FŰRÉSZ

Nem bírtam kivárni a DVD megjelenést, mégegyszer meg kellett néznem. Remekmű még mindíg. Érdekes volt előre tudni a nagy meglepetéseket, fordulatokat, de még így is hátborzongva ültem végig a filmet. Aki kihagyta nézze meg, még műsoron van néhány moziban. Remélem nem okoz csalódást a Budapest film és pár hónap múlva egy vaskos extra DVD kiadással ajándékoz meg minket, eme remek film rajongóit. Ja és készül a folytatás, bár fenntartásaim vannak, de azért nagyon várom.
100%

Hitch
R: Andy Tennant

a futószalag romantikus vigjátékoknál egy cseppel jobban megírva. ez a csepp elég volt ahhoz, hogy szereplőkkel való maradéktalan azonosulás megtörténjen, együtt nevessünk és szomorkodjon velünk és jótékony homályba borítsa az ilyen típusú amcsi filmekre jellemző és itt is felbukkanó giccset, közhelyeket és kliséket.

70%

csak annyira harmatos, hogy a ringu csak jelenthet neki... ;)

igen, idén mutatják be, a rendező walter salles (a motoros naplója, központi pályaudvar): remélem, jobb lesz az eredetinél: az meglehetősen harmatos mozi...

A Dark Water olyasmi, mint a Ringu. Ha jól tudom, akkor ennek is készül/készült remake-je. Azt hiszem, Jennifer Connelly a főszereplő. Én csak az eredetit ismerem.

addig üsd a vasat... a the grudge amerikában 7 számjegyű összeget fialt, nemzetközi szinten is jól fut (nos, jobban, mint a saw), sz al lesz még itt the grudge 2 is, az meg már a hatodik film a sorban. :)

amúgy a film szerintem baromi gyenge, atmoszféra-teremtés helyett a paraeffektek lélektelen sorjázásából áll, amire ideje korán rá lehet unni. a sztori (már amennyi van) illogikus, következetlen, előadása pedig röhejesen túlbonyolított. én már szadakót is nyugdíjaztam, a követői vele szállhatnának a kútba...

Ja, szerintem is! ;-))