Moziajánló

Anyaszomorító jobb lenne?  :)

Apropó, ezek a mostani mozis feliratok katasztrófálisak.Hatalmas félre fordítások vannak bennünk, arról nem is beszélve hogy a fuck szót általában francnak írják de néha meg se jelenik a szövegben.Alias Penge 3.Egy példa a filmből:mother fucker=rohadék.

A csudába, hirtelen már azt hittem, újra játsszák a Hauntingot a mozikban... :(

ÁTOK

Hétvégi moziélményem az Átok című film premier előtti vetítése volt. A történet japánban játszódik, amolyan kesze-kusza időrendben, ami feszültségkeltés végett még jó is. A készítők viszont annyira ránk akarják hozni a frászt (ami párszor sikerül is), hogy a történetnek szinte nics is jelentősége, szinte jelenetről jelenetre csak a para van, ilyesztő fejek, japán kisfiú, hirtelen bevágások, hangeffektek, s így az átlagnézőtől csak azt érik el, hogy kínjukban röhögnek. Full teltházal néztem a filmet, de a nézőtér 80%-a csak nevetett a para részeken. Ezért nem szeretek mostanában moziba járni, talán otthon kicsit jobban átjött volna mind a sztori, mind az ijesztgetős részek. Végeredményben nem bántam meg, de egy kicsit félve várom ezek után a Kör 2. részét, remélem az azért komolyabb lesz.
60%

Blade:Trinity

A filmben leginkább az zavart hogy nem Penge volt a főszreplő.Pontosbban a filmnek nem is volt igazán főszereplője.Penge szövegeit egyszavas mondatokra csökkentették(néha van pár jó beköpése), néhol meg se szólal.Abigél totál felesleges szereplő (SPOILER:nem is jön össze Pengével ezért főleg nem értem mért kellett), a legjobb karakter King a vicces fiú aki osztja a humort és tényleg jó beköpései vannak.A legrosszabb a karakter egyértelműen a főgonosz Drake.Egy színésztől ilyen szar alakítást még életemben nem láttam.Totál jellegtelen semmit mondóan játsza Drakulát(Draklát?Hmm).A film vége elég erőltetett, azt hittem lesz valami jó poén.Van pár jó bunyó,van pár jó ötlet(vámpírkutyák),van pár jó szöveg és ennyi.Egy nézhető film
Értékelés:55%

Blade - Trinity (2004)
R: Richard S. Goyer

Richardnak nem sikerült az ami Del Toronak. Nem tudta folytatni a Blade sikerszériát. Belefulladt a rossz forgatókönyvbe, közhelyes és felesleges dialógusokat adott a szereplők szájába. Drake úgy nézett ki mint Joey kétszer, és kb annyira jó színész is.

30%

***************************************

M$B megvolt harmadszorra is, ezúttal moziban. 100%

Le a fejjel

Nem tudom, hány szinonímája van a magyar nyelvben az "ürülék" szónak, de azt mind képzeljétek ide. Borzalmas, humortalan film, eröltetett párbeszédek, nulla történet. Ezt a filmet vajon miért kellett megcsinálni? Az egész vetítés legjobb, legpoénosabb jelenete a filmet megelőző Mazda reklám volt. Sokan utálták a Magyar Vándort, nekik ajánlom ezt a filmet, hogy megszeressék azt.

-2/10

Finding Neverland (Én, Pán Péter) 2004

VIGYÁZZ, SPOILER-t is tartalmaz!!!

Marc Forster kezébe nyomta a Miramax az Oscar-nyerés egyik, torz Tízparanycsolatát és a lelkére kötötték, nehogy olyan jó filmet csináljon mint a Monster s Ball (Szörnyek keringője).
Jelentem: A feladatot kíméletlenül végrehajtotta!

Egyetlen ócska klisét sem hagyott ki. Szisztematikusan kiírtotta a történet minden báját és varázsát. Helyette belerakott egy-két igen felejthető vágást a valós és a képzelt világ találkozásának bemutatása céljából, amit szerencsésen megmutattak a trailerekben, így még az a kevéske izgalom is elveszett, amit esetleg tartogatott volna a film. Még a gondolat is borzongással töltött el, egy film az EMBERRŐL, aki a Pán Péter-t írta! Amit kaptunk az arcunkba, az egy hiteltelen, unalmas és egy idő után már idegesítően mesterkélt és érdektelen dráma-szerűség, de sajnos még annak is gyengécske. Természetesen nem hagyhatjuk figyelemen kívül azt az utólag már szomorú tényt, hogy félig-meddig azért mégiscsak egy életrajzi ihletésű alkotással állunk szemben, ám annak sem állja meg a helyét. Ezt a ziccert kihagyni szinte lehetetlen, de megtörtént. Tökéletes családi mozi (és nem egy rossz rétegfilm) készülhetett volna ebből az alapanyagbó, persze a megfelelő director irányításával. Hol van ilyenkor SPIELBERG??? Képzeljük csak el: az E.T kortalan szentimentalizmusa összekeverve a Hook jobb pillanataival és plussz egy kis csilivili modern technika. Totális közönség- és kasszasiker!
Talán a legnagyobb hibája a forgatókönyvnek az aránytalanság ami túlontúl az érdektelen és valójában piti, hétköznapi családi dráma (megcsalás, elhidegülés, elhagyás, stb.) felé billenti a filmet, a csodálatos és sokkal érdekesebb mesevilág megteremtésének folyamata helyett. Depp lubickolhatott volna a szerepben, ehelyett céltalanul ténfereg a különleges szépséggel megáldott Radha Mitchell kétdimenziós figurája körül, aki olyan felesleges a filmbe, mint a morcos, aranyszívű Dustin Hoffman, de hát ha egyszer szerepelnek a karakterek a forgatókönyvben akkor nincs mit tenni. Vagy igen? Esetleg írni egy jobbat. Akár drasztikusan eltérni a valóságtól.
Kifejezetten zavaróan hatottak a témához méltatlan, bizonytalan fakó színek és a telítetlen szürkés-feketék, gyanítom ez nem a vetítőrendszer hibája volt (Corvin Jávor-terem), majd a DVD-n minden kiderül.
Ami viszont teljesen rendben volt, az a koránál (a valóságban 12 éves) jóval fiatalabbnak tűnő Freddie Highmore (Ő volt a kis Peter) meggyőző játéka. A film, valójában egyetlen igazi csúcspontja számomra egyértelműen az, amikor a kisfiú széttépi a James Barrie-től kapott, naplót, amibe első és egyetlen meséjét írta. Az a düh és minden amit a kissrác csinált, szuggesztív és erőteljes volt. Ellentétben a többi színész teljesítményével. Érthetetlen Depp és Winslet Oscar jelölése, ennél Ők eddig, szerintem mindenben jobbak voltak. A zenei Oscar pedig csak egy gusztustalan-gesztus, hogy azért kapjon is valamit a film. Ez a díj bizony a Falu-nak járt volna.
A végeredmény, egy korcs mese-dráma hibrid, amiből hiányzik a jóakarat és a jóérzés legapróbb szikrája is, még a Hallmark-on is csak egy közepes produkciónak számitana ez a mű. Semmilyen skatulyába nem fér bele, csak oda, hogy "Rossz, felejthető filmek".


Értékelés:

Rendezés-forgatókönyv: 20%
Zene: 60%
Fényképezés: 30%
Színészek: 60%
Freddie Highmore: 100%

Film: 30%, amit a kis Freddie Highmore, a néha jó, de nem kimagasló zene és az a két-három tűrhető poén (amit az előzetesben nem lőttek le) kap.



Íme közkívánatra a Miramax-os Tízparanycsolat kivonata, persze kommentárral:

1. Gyenge, döcögős forgatókönyv (hogy művészinek hasson)
2. Jellegtelen, kidolgozatlan, papírvékony karakterek, parlagon hagyott briliáns színészek: Winslet, Depp, Hoffman
3. Nagyszemű, ártatlan, könnyező gyerek/felnőtt (ez általában hatásos)
4. Bumfurdi, természetesen szeretnivaló kutyus (lásd: 3. pont)
5. Felületes, érzelgős-csöpögős párbeszédek (ne legyen nagy átmenet a szappanoperák után)
6. A társadalmi különbségek és feszültségek elképesztően giccses, ábrázolása (úgy, hogy azért senkit se sértsen nagyon)
7. Tömjénes "drámaiaskodó" nyálasvonósós-síróshegedűs zene (ami kíméletlenül megtámadja a könnycsatornákat, ha hagyod)
8. Se vér, se sex, se erotika (nehogy az idős emberek infarktust kapjanak)
9. Túlzásba vitt, szájbarágós, gagyi jelképrendszer pl.: Nagynehezen meghalódó néni átsuhan Sohaországba, a "mese-mennyországba"! (No comment!!!)
10. Felháborítóan nyálas, röhelyes befejezés!!! (az "áldramatikus" befejezés az Oscar-félsiker... volt eddig...)

Van ennek lelke, csupán a Weinstein-fívérek körül keresendő.

Bújócska (Hide And Seek, 2004, forgalmazza: InterCom)

Mi a fenéért vállal De Niro szerepet egy már előre láthatóan sem túl igényes produkcióban? A válasz azért nagyrészt kiderül, de többre senki se számítson. Sablonos, újabb King-adaptációkra hajazó gyenge történet négy, többre hivatott színésszel. Egyedül az igényes külcsíny az, ami értékelhető, de ezért kár filmet készíteni.

2/10

ismét egyetértek. engem különösen bosszantott a film panel-jellege: mintha úgy rángatták volna elő az oscar-zsákból a különböző könnyzacskó-ingerlő kliséket. a film ennek ellenére félelmetesen hideg.

De az is csak pár percig volt/lett volna jó.

ámen. a színekkel való játék amúgy annak tudható be, hogy azt próbálták vele visszaadni, az adott korban hol tart a(z eleinte még csak kísérleti stádiumban leledző) színes film.  a technológiai díjakat megérdemelte, de nagyon szomorú lettem volna, ha két értékes filmet (sideways, mdb) is kiütött volna ez a lelketlen celluloid-halom.

Én, Pán Péter (Finding Neverland, 2004, forgalmazza: SPI)

Jól fejbe tudnám vágni Marc Forstert, ugyanis az egyik legszebb meséből készített masszív siratódalt úgy, hogy a fene el nem hiszi, hogy így keletkezett a Pán Péter. Aki egy kis vidámságra vágyik (a cím alapján jogosan), messze elkerüli Forster rekviemjét. Sajnos Johnny Depp engem képtelen volt meggyőzni arról, hogy ő az a Barrie, aki a gyermeklelkű felnőttek és persze maguk a gyerekek egyik legcsodálatosabb fabulájárt felelős, egész egyszerűen a rendező nagyon kevés időt szánt ennek a résznek a bemutatására. Félreértés ne essék, igazán tempósra és mindezek ellenére is élvezetes alkotás az Én, Pán Péter, de szerintem nagyon elhibázott koncepció alapján készült (ja, persze, Miramax...).

5/10

akad még néhány mókás jelenet a filmben: ezek közül is kiemelkedik a kikötött ribi kálváriája. :)

Aviátor (The Aviator, 2004, forgalmazza: Mokép)

Sajnos Martin Scorsese egyre megalománabb rendezővé válik, ami az Aviátor minden kockáján látszik. Míg a New York bandái esetében még olykor szenvedélyes jelenetekről is lehetett beszélni, addig most pusztán 110 millió dollár következetlen elszórásán. Életrajzi filmként korrektnek mondható az Aviátor, ugyanakkor az olykor tök felesleges, ráadásul nagyon béna látványelemek simán hozzájárulnak ahhoz, hogy lelohassza érdeklődésünket. Többször is úgy tűnt, hogy már csak azért trükköznek, hogy elmenjen a giga pénzösszeg... Scorsese filmje leginkább egy - mint fentebb említettem - megalomán művész életrajzi víziója.

6/10

A por (Spun, 2002, forgalmazza: Atlantis Entertainment)

Újabb drogtrip a Trainspotting és a Rekviem egy álomért nyomdokain. Töredezett, széteső, zaklatott, és sajnos nemcsak a film látványvilága. A drogosok életéből megint nem látunk semmit, Jonas Akerlund megelégszik néhány vizuális orgiával. Viszont élvezet olyan színészeket látni, mint Brittany Murphyt a rúd körül, Mickey Rourke-ot mint "narkófőzőt", John Leguizamót idegbeteg dílerként, Mena Suvarit lezüllött cafakának, a megazseniális Majdnem hírest készpénzre váltani nem tudó Patrick Fugitot függő tiniként és a non plus ultra: Eric Robertset drogkirályNŐként. Miattuk érdemes megtekinteni A port, különben sok szóra nem érdemes.

4/10

Oldboy

Sokkolt, egyszerűen nem tudok mit írni!Ez a film több mint egy film, ez egy ókori görög dráma, méghozzá szebben megírva!Nem hiszem el...egyszerűen nem hiszem el!

10/10

Kikapcsolódásként elballagtunk mi is a  székrugdosósba , és megnéztük az Éjfél után-t. Nekem kellemes csalódás volt, nagyon is élvezhető kis film!! 10/7.

Lehet, hogy csak a Pokol utáni csalódásból való magunkhoz térés folyományaként, de egészen jól szórakoztunk. Igaz, hogy a téma különböző feldolgozásait mintha már láttam volna itt-ott, de hát vannak olyan területei az emberi életnek, amelyek mindig terítéken maradnak, amelyek mindenkit érintenek, és épp ezért átélhetőek, átérezhetőek. A szerelmi háromszög, tágabb értelemben a párválasztás is ilyesmi.

Ez a film azonosulható karakterekkel, (tényleg jó színészi játékkal), megrázkódtatás nélküli cselekménybonyolítással, előre jósolható végkifejlettel, logikusan felépített forgatókönyvvel és színvonalas rendezői koncepcióval ábrázolt... kliséket. De ez nem is volt baj. Az egész filmből sugárzott egyfajta életérzés, a gondokon való felülemelkedés, ami nagyon kellemesen hatott ebben a mai világban.

Igen, talán tényleg avitos volt csöppet, de ez még jót is tett a filmnek. A rettentő katarzisok elmaradása is. Erről a filmről úgy álltam fel, hogy nem töltöttem hiábavalóan az időmet a moziban. És néha igazán jókat tudtam mosolyogni a legváratlanabb pillanatokban elejtett kis humorokon.

Kata: "Látod, te választottad a Poklot, én az Éjfélt. Ez a különbség nő és férfi között..."

Kellemes, szórakoztató kis film, nagyon jól eltalált karakterekkel, ajánlom mindenkinek.

Off: Tegnap majdnem megnéztük az Ocean s Twelve-t. De végül a Kamrában kötöttünk ki, és állójeggyel ülve :)) megnéztük a Commedia dell arte-t. Húúúú!!! Ha egyszer netántán megunnátok a mozit (ami persze nem túl valószínű), mindenféleképp nézzétek meg!!! Naggggyon jóóó!! (Bocs  a színházajánlóért a moziajánlóban. :)))

Végül - hosszas hezitálás után - megnéztük A Pokol anatómiáját. Nem kellett volna. 10/2. Sajnos tényleg nem a mi mozink volt, több okból sem.

Egyrészt csöppet szégyelltem magam Kata előtt. Hogy is mondjam... Végül is az én ötletem volt a film, és úgy éreztem magam, mintha valami olyasmibe rángattam volna bele Őfőszőkeségét, ami... hm... sok minden, csak nem szórakoztató.

A film - asszem - a női test felfedezéséről szólt, tabudöntögetési céllal. És az én kutyám itt volt elásva, már persze ha élhetek ilyen képzavarral. Tudjátok, a női test megismerése, titkainak feltárása, hát... egyfajta magánügy. És mindenkinek meg kell tudnia szabni azt a határt, amely még belefér a - nem is csak saját, hanem a párjával közös - ízlés(?), erkölcs(?) keretei közé. Nagyon nehéz beszélni erről a témáról... A filmnek sem sikerült. Szóóóóóval én úgy gondolom, hogy igenis léteznek, vannak tabutémák. Ezek olyan dolgok az emberi test működésével kapcsolatban, amelyek - az én felfogásom szerint - igazából a legbensőbb személyes magánügyeink, melyeket az ember nem tereget ki, még a párjának sem. És amelyek bár természetesek és köztudottak, mégsem férfiszemnek valóak, főleg nem egy mozi széksoraiban...

Ez a film (ráadásul úgy érzem, hogy teljesen átgondolatlanul, céltalanul és magyarázhatatlanul) átlépett egy határt. Azt a határt, ami az én szememben elválasztja a kívánatos és istenített, gyönyörűvé csodált és misztikumokkal telített női testet a gyarló, mindenfajta testnedveket és emberi végtermékeket termelő, a maga szépségében is gusztustalanná fényképezett, húspiaci női tömegterméktől. Ezért igazán kár volt. :((( Biztosan nagyon sok olyan ember van, akinek az ismeretlen megismerése utáni vágya feloldja azt az ellentmondást, ami bennem ezzel kapcsolatban felmerült. Nem, ez a film nem volt nekem való. És nem nyűgözött le a naturalisztikus ábrázolás, a női és férfi szervezet ábrázolása mindenféle pózokban... Nem.

Ráadásul a főszereplők sem voltak a helyzet magaslatán. A férfi (nem tudom a nevét, nem tartottam érdemesnek megjegyezni, valami pornósztár asszem) egyáltalán említésre sem méltó. Amit a vásznon művelt, az annyira sem volt színészi játék, mint amikor én próbálok füllenteni a Katának arra a kérdésére, hogy miért is nem hoztam tejet. A női főszereplő (az Ő neve sem maradt meg) pedig háááát... hogy is mondjam... nem is volt igazán szép. Csinos pofi, meg szép szemek, de ha már a rendező megmutatta a női testet kívülről-belülről országnak- világnak, akkor választhatott volna valami szebb popsijú delikvenst. No mindegy.

Kata: "Fúúúúúúúúúúj, ez tök gusztustalan!!!!"

És sajnos igaza volt. Azoknak ajánlom ezt a filmet, akiknek már nincs semmi lerombolni való illúziójuk az emberi testtel kapcsolatban. Nekem még volt. És szeretném is ezt az állapotot fenntartani, mert holnap, meg holnapután, sőt még azután is kívánni szeretném a partneremet. :)))

Nem mondom, hogy az Aviator rossz film, csak arra a modatra próbáltam reagálni, hogy "rendezőit mindenképpen meg kell hogy kapja" az Aviator. Szerintem a két filmet látva a Million Dollar Baby jobban megérdemli a rendező oscart. Amúgy Scorsese szerintem a Dühöngő bika-ért kellett volna rendezői oscart kapjon, de sajnos sokan nem a legjobb filmjükért kapnak oscart (pl. D.Washington - The Hurricane, Russel Crowe - The Insider).

nemhiszem hogy a két filmnek van is egymáshoz vami köze az oscaron kívül. nem látom attól hogy aviátor nagyon tetszett, a million dollar megtekintése után miért tetszene kevésbé vagy fordítva :]

1000 thx, ha sikerül vmit intézni, írnál egy mélt? Persze nem ingyen kéne a fáradozásod. De annyira régen vadászom rájuk...

Bizonyára még nem láttad a Million Dollar Baby-t, ami 10/10.
Az Aviator egy nagyon jól elkészített színes mesekönyv szemben a Million Dollar Baby-val, ami érzelmileg teljesen magával ragad, a rendezése pedig egyszerűen tökéletes.

Megpróbálom, de még az sem biztos hogy a eredeti szinkron van rajtuk.