Keresés

Moziajánló

2005. február 14., hétfő 15:10
Azért a Profi zenéje sem utolsó...
0
2005. február 14., hétfő 14:57
igen, többek között
0
2005. február 14., hétfő 14:54
Akkor továbbra is a Volt egyszer egy vadnyugat a zeneszerző munkásságának tetőpontja. :)
0
2005. február 14., hétfő 0:57
"bűntetően rossz film" - Ettől jobban össze sem lehetne foglalni a lényegét ;)
0
2005. február 14., hétfő 0:36
én most rövid leszek:

un long dimanche de fiançailles: jeunet, a rendező csúcsformában, jeunet, az író ellógta az utolsó órát. a film nomen est omen hosszabb a kelleténél, s az a sok-sok francia név, uhh... 1o/7.5

sorstalanság: arcpirítóan giccses képek, szépia orrba-szájba, szupertehetségtelen színészek, barátok közt stílusában (vigyázban állva, szövegkönyvből tagoltan, nulla empátiával) előadott párbeszédek, egyhangú rendezés, nyekergő filmzene, túlontúlhájpolt háttértörténet. bűntetően rossz film. 1o/3

oldboy: a vacak moziélmény (amelyet valamelyest kárpótolta a kapott poszter :) ellenére megint beütött. chan-wook park legjobb filmje. 1o/1o
0
2005. február 14., hétfő 0:22
"de gyenge szkórt nem tud írni a mester"

de sajnos tud :(
0
2005. február 14., hétfő 0:00
Morricone zenéje pedig egy nagy nulla.

Szerintem a film legnagyobb értéke a zene. Azt aláírom, hogy néhol rossz helyen szól, de gyenge szkórt nem tud írni a mester.
A főszereplő srác tényleg nem telitalálat, és hiba volt Kertész Imrére bízni az adaptálást (meg Koltaira a rendezést:)
0
2005. február 13., vasárnap 23:41
Un long dimanche de fiançailles (2004)
R: Jean Pierre Jeunet

Drámai, vicces, szép és okos. Mindegyik elem fontos, ugyanakkor túladagolni nem szabad őket. Itt hibázott Jeunet. A történet közepére már azt se tudom ki-kivel van, csak repkednek a fejemben a francia nevek, aztán a vége felé kitisztúl és vége is lehetne a filmnek, de még rátesz 20 percet, ami már nagyon nem kéne. Bruno Delbonnel-t (operatőr) már jelölték Oscar-ra az Amelie csodálatos életéért is, most tessék neki odaadni!

70%

****************************************************************

Sorstalanság, avagy hogyan forgassunk amatőrfilmet közel 3 milliárdból (2005)
R: Koltai Lajos

Rengeteg tehetséges gyerekszereplő van kis hazánkban. Pont minden idők legdrágább magyar filmjéhez nem sikerült legalább egyet találni? Vannak tehetséges rendezőink is. Annak is híján volt a produkció...Nézzük tovább: ugyan volt benne pár szép kép, de összességében az operatőri munka jellegtelen, a díszletek semmitmondóak, Morricone zenéje pedig egy nagy nulla. A film által közvetíteni kíván érzések egy bit-je sem jött át a vásznon. Egy pillanatra sem tudtam Gyurikát sajnálni, csak azt vártam mikor állhatok fel, mert a bal térdem már nem a régi ;)

20%

****************************************************************

Oldboy (2003)
R: Chan-wook Park

Kegyetlen, megrázó és katartikus. Az utolsó 10 perc talán nem kellett volna és akkor tökéletes.

95%
0
2005. február 13., vasárnap 23:04
"Sokan jelezték korábban,hogy maga a Sorstalanság mint regény,elég száraz és unalmas"

Kitől halottál ilyen szamárságot? Azt eddig is tudtuk, hogy a könyv olyan médium, amit igen nehéz filmre vinni. A Sorstalanságnál ez abszolút nem sikerült. Olyan helyzet állt elő, mint a Harry Potter 1-2-nél, mintha a könyvet lapozgatnád, csak mozgó/beszélő illusztrációk vannak benne. Szerintem olvass bele a regénybe, helyből átugorja a filmet.
0
2005. február 13., vasárnap 21:51
Sorstalanság

10/7

Megpróbáltam előítéletek nélkül beülni a filmre,és minden véleményemet félretenni Kertész Imréről,illetve a folytonosan agyonhajszolt Holochaust témáról.
Szerencsére sikerült is,és megint csak pozitívan csalódtam.A film maga mondhatni nagyon jóra sikeredett,főleg Magyar viszonylatba nézve.Ugyan nem ismerem az eredeti Kertész regényt,tehát nagy összehasonlítási alapom nem volt.Sokan jelezték korábban,hogy maga a Sorstalanság mint regény,elég száraz és unalmas,szerencsére ez a vásznon nem igazan jött át,vagyis nagyon kis mértékbe.Ami meg a film képvilágát illeti az magyar viszonylatba nézve magasfokon kiemelkedő.Nekem személy szerint jobban tetszett a Sorstalanság,mint a Zongorista,szerintem ezzel a filmmel bizonyította Magyarország,hogy a magyar filmipar nem reménytelen,csak pénz kell hozzá,és tapasztalat,a tehetség megvan.
0
2005. február 13., vasárnap 14:10
Akkor én is reagálok.:) Szerintem az archív felvétel igenis fontos dolgot mond el. A titkárnö csak 22 éves volt, mikor Hitlerhez került. Mikor a 3. Birodalom megbukott, ö megkönnyezte Hitler és csapatának bukását. Viszont fogalma sem volt róla, hogy Hitler nagy álmát milyen módon akarja megvalósítani. Sokan úgy látják, hogy az archív felvételen a nö nem bánja meg múltját és egyszerüen csak tagadja a nemzetszocialista eszméket. Sokkal fontosabb, hogy beismerte (és ez a legutolsó mondata a felvételen), hogy a fiatalsága nem mentség, sokkal többet is megtudhatott volna a borzalmakról. Általában az ilyen népírtások nem azért lesznek, mert van egy elmebeteg, aki felsöbbrendünek érzi magát, hanem mert vannak követöi és vannak emberek, akik a homokba dugják a fejüket. És az ellentábor (jelen esetben a kiirtandó nép) nem rendelkezett olyan személlyel, aki kitudta volna nyitni a nép szemét. A titkárnö valamennyire bünös volt, mert talán nem is akarta megtudni az igazságot a zsidók kiírtásáról. A Sorstalanság során sokat járt a fejemben az, hogy a munkatáborban, meg Auschwitzban miért nem támadtak vissza a rabok... mi késztette öket, hogy ezt elviseljék? Vannak kérdések, amikre sosem kapunk választ, de talán valaki jobban fog foglalkozni a témával.
  Amúgy köszi a kritikádat. :)
0
2005. február 13., vasárnap 12:40
akkor én reagálok. :) bár a sortalanságot csak ma este nézem meg, de a kritikád szimpi, mert érződik, hogy a saját véleményed mondod. most már tényleg kíváncsi vagyok a filmre. a bukással meg egyetértek. teljesen jól elkészített és fontos film. vannak ugyan hibái (a film végi archiv felvételt, pontosabban annak tartalmát remélem nem gondolták komolyan), de nagyot vállalt és ezt értékelni kell.
0
2005. február 13., vasárnap 12:04
A Bukás   R.: Oliver Hirschbiegel

10/8

  Nagy bátorságra vallt ezt a filmet elkészíteni, hiszen Hitler még nem igazán volt föszereplö, föleg nem német filmben és legföképp nem kifigurázva. Igaz, hogy a film irónikusan kezdödik, de utána vérkomollyá válik. És eben van a film erössége : komolyan veszi a történelni személyeket. Nem idealizálja öket és nem is tartja öket sátánian gonosznak. Pusztán embereknek. Nem is igazán Hitlert állítja be a leggonoszabb embernek a világon, hiszen neki van egy célja, ráadásul a német nép szemében igen nemes cél. Göbbels viszont szinte ész nélkül követi, nála nem is Németország a legfontosabb, hanem maga a Führer. Bár doksifilmekben is elhangzik, hogy a Führer maga Németország, Göbbelsnél ez kicsit máshogy müködik. Ráadásul egy elég ijesztö pofát sikerült kiválasztani a szerepre, szóval a hatás tökéletes. Bruno Ganz hibátlanul alakítja a Führer-t. Az embernek olyan érzése van (és ez az egész filmre vonatkozik), hogy nem filmet lát, hanem egy rejtett kamerás felvételt a bunkerban. Maga a film hangulata és a színészek viszik az egész filmet. Kár, hogy végén kicsit megbicsaklik a tempó. A legjobb jelenet viszont a film végi interjúrészlet. A rendezönek a Kísérlet után egy újabb remek filmet köszönhetünk. Asszem még fogunk róla hallani.
0
2005. február 13., vasárnap 11:45
Kicsit olyan, mintha magamnak írnék, mert sosem reagál senki sem a beírásaimra (kiv. ha spoilereskedek a Falu oldalán). :)
  Na szóval a Sorstalanság : nem olvastam a könyvet, így nem is tudom összehasonlítani a filmmel (hálistennek). Viszont hiányérzetem akkor is van. Olyan, mintha a mondanivalót csak sugallná Koltai, méghozzá egy 10 perces gyorstalpaló zárójelenetben. Magyarán szólva, amiröl 2 órán keresztül szólnia kell a filmnek, azt Koltai a végén elmondatja a kiskölyökkel. Persze nem Jerry Springer-es módon, de azért nem ezt vártam a sok csöndes tekintet után. A másik bajom, hogy sok újat nem tud mutatni a film. Van ugyan egy furcsa kalandfilm-feelingje az egésznek, de a filmnek nincs dramaturgiája, ráadásul a párbeszédek nagyon mesterkéltek. Amivel nincs baj, az a képi világ : technikailag profi az egész és látszik a filmen az a 3 milliárd, amit befektettek. Külön plusz pont volt, hogy rengeteg ismert magyar színészt rakott bele Koltai mellékszerepként (Tóth Orsolya pl. kb. 5 másodpercig látszik és szövege sincsen). Erröl egyböl az Örület Határán jutott eszembe. A föszerepre kiválasztott Nagy Marcell jó választásnak bizonyult, és bár mondatain látszik, hogy nem profi színész (mondjuk ebben a kicsit áltudományos szövegek is belesegítenek), a tekintete sok buktatón átsegít. Ki kell, hogy emeljem még Szarvas Józsefet, aki a rendör szerepében nyújt nagyot, ráadásul az ö és a srác közti összenézés adja a film csúcspontját, valamint a film elsö igazán jó jelenetét. Kár, hogy ekkor már fél órája megy a film. A zenéje igazából nem túl különleges, talán azért, mert akkor szól a zene, mikor nem kéne és akkor nem, mikor kéne.
  Koltainak még sok mindent kéne tanulnia rendezésböl, föleg azt, hogy hogyan is beszélnek az emberek egymás közt, mert hogy nem mindenki egy Arany János, az biztos. Azt is meg kell tanulnia, hogy egy rendezö nem állhat úgy hozzá, hogy ez most mindenkinek tetszeni fog. A sok propaganda inkább ártott a filmnek, mint használt (anyagilag persze nem jött rosszul a burkoltan "csodálatos filmet készítettünk" meg a "Morricone elsírta magát a film alatt" megszólalásokon). Nem mondom, hogy nem hatásos a film, csak nem igazán van valóságszaga. Néha odaképzeljük magunkat a munkatáborba, ilyenkor vannak a film jó pillanatai. Valszeg a film mondanivalója az akar lenni, hogy a táborokban az rabszolgaélet természetes volt azok számára, akik ott éltek. Az a nagy hiba, hogy mindezt szürökkel és naplementével ábrázolják, ahelyett, hogy a forgatókönyvbe is belenéztek volna. Kertész Imre megírta úgy, hogy nem volt ebben tapasztalata. Koltai persze hitte, hogy jól csinálja. Az tünik a legvalószínübbnek, hogy a forgatókönyvbe Koltai bele sem kontárkodott, inkább elhitte, hogy ez tökéletes úgy, ahogy van. Hát nem. Magyar filmként kiemelkedik a mezönyböl (ez nem nagy kunszt), nemzetközileg viszont nem nagyon állja meg a helyét. Szerencsére ez a film azért megmutatja, hogy a magyar filmesekben még van tehetség. Lehet, hogy ez volt a kezdö lépés.
0
2005. február 12., szombat 17:01
Sorstalanság  10/5

Nem lehet utálni és nem lehet szeretni sem. Majd késöbb írok róla. de most nem érek rá. :)
0
2005. február 11., péntek 15:41
Mondjuk akár még százas skálán is osztályozhat bárki.
0
2005. február 11., péntek 14:55
Nagyon nehéz szerintem egy 10-es skálán pontosan és igazságosan értékelni a filmeket, ugyanis a Matrix Reloaded az nálam ugyanúgy 10/6 mint az aktuális Jeunet film, mivel a skála alján vannak pl. a Van Damme féle szennyek, a legtetején pedig az Amadeus. Így elég nehéz a középmezőnyt megfelelően differenciálni.

Egy 20-as skálán ez már egyszerűbb:

A Kalandor 20/0
Matrix Reloaded 20/12
Hosszú jegyesség 20/15
Amadeus 20/20

Így azért rögtön jobban lehet érzékelni a közepesnél azért jobb és a tökéletestől némileg elmaradó, ám messze nem középszerű alkotások közötti különbséget.

Elnézést, ha ez OFF és ezt már régen kitárgyaltátok, de tényleg szűk ez a skála, legalábbis nekem.
0
2005. február 11., péntek 13:58
Így viszont picit csalóka a pontszám, mert csak önmagához értékelted Jeunet teljesítményét, nem a többi "mérkőzőhöz" képest.
De ebben az értelmezésben elfogadhatóbb az értékelésed.
0
2005. február 11., péntek 12:37
Azt hiszem szükségeltetik egy kis magyarázat, hogy mivégre részemről ez az alacsony pontszám a Hosszú jegyességre. Ahogy a sportban, itt is vannak kiemelkedő teljesítmények, ha egyszer már valaki dobott 100 métert, amivel bajnok lett és legközelebb már "csak 90 méterre futja az erejéből, akkor az nyílván egy 50 métereshez képest hatalmas dobás, viszont elmarad a 100 m-től.
Jeunet az én szememben már kétszer is volt bajnok (Delicatessen, Amélie...), de most sajnos nem az. Az igazsághoz az is hozzátartotik, hogy az idei -általam eddig ismert- filmtermésből a Hosszú jegyesség benne volt az első háromban, amit nagyon vártam. Semmi újat nem tett hozzá az eddigi munkásságához, csak több pénzből csinált egy látványosabb és nem jobb filmet, mint eddig. Ugyanebben a betegségben szenved már egy ideje Spielberg, Scott, Stone és szinte az összes, régen igazán nagyhatású és meghatározó látványvilágot megteremtő, egyedi látásmóddal rendelkező igazán merész rendező.

1. King Kong (csak jó lehet, Jackson nem tud igazán hibázni)
2. Sin City (talán végre egy igazi, látványos Dirty-képregényadaptáció, a szereposztás kíváló)
3. Hosszú jegyesség

Jean-Pierre Jeunet filmjeinek értékelése:

Elveszett gyerekek városa (La Cité des enfants perdus) 10/9
Delicatessen 10/10
Alien 4. - Feltámad a Halál (Alien Resurrection) 10/7
Amélie csodálatos élete (Le Fabuleux destin d'Amélie Poulain) 10/9
Hosszú jegyesség (Un long dimanche de fiançailles) 10/6

0
2005. február 10., csütörtök 22:47
"Kösz" :)
0
2005. február 10., csütörtök 22:47
Mivel ma láttunak egy "nagyon jó" filmet, ezért megnézhetnénk egy mégjobbat monduk a Zelefántot :)

- Valaki látta már?
- Vélemények?
0
2005. február 10., csütörtök 22:45
THX

Egyébként a Hosszú Jegyesség látványilag tényleg gyönyörű volt, majd elmesélem neked ;)
0
2005. február 10., csütörtök 22:43
Jó hát nem lehet mindenki olyan kaméleon mint te...
0
2005. február 10., csütörtök 22:41
,hanem a te hibád, hisz béna vagy és nem vagy képes komplexen nézni a képet és a feliratot. :)

Egyébként nincs mit ;)
0
2005. február 10., csütörtök 22:27
Eh, nem bannolták ki a Hosszú jegyességről írt véleményemet, lévén még nem írtam róla semmit ;)
Igazából az a bajom hogy a film francia mivolta magával vonta a feliratozást és mivel nem tudok franciául így nagyon rá kellett tapadni a vászon aljára - Jeunet filmjeiben szerintem a képek nagyon jól megszerkesztettek és ennek az élményéről (meg az esetleges mögöttes tartalmukról) teljességgel lemaradtam. Szóval ha írok is kritikát róla, muszáj belekalkulálni hogy nem tudtam teljes vállszélességében kiélvezni a mozit. Ez persze korántsem a film hibája :(
0