Moziajánló

Az imdb adatai szerint a script kész volt már 2001 szeptembere előtt, de ha ez igaz, akkor is jócskán érezni benne a katasztrófa hatását. Amiben a film nagyon különbözik a Pokoli toronytól illetve a Lángovagoktól, az az, hogy  előbbi egy katasztrófafilm viszonylag kevés mártírkodással, utóbbi pedig inkább akció-krimi keverék. Jelen filmünk pedig elsősorban dráma. A "vészhelyzetek" csak körítéséi, előidézői az egyébként néhol igen szirupos érzelmeknek. Szerintem egy 70%-ot megér, de egyszer elég volt.

Nos, megnéztem, mert sokmindenkitől hallottam, hogy mennyire fantasztikus. De NEM! Nekem egyáltalán nem tetszett, mégpedig azért nem, mert ez a film totálisan nőknek szól, és én tudtommal nem vagyok az. Jude Law-val semmi baj nem volt, sőőőt... kitűnően játszott, de sajnos ez nem segített. Nem tudtam magam beleélni a filmbe, és a mondanivalók se jöttek le igazán. Arra azért kíváncsi vagyok, hogy az 1966-os eredeti filmben Michael Cane vajon milyen teljesítményt nyújtott? Üdv.

Resident Evil 2: egészen kellemesen csalódtam a filmben.
Az 1. részt még moziban láttam, és "csak" az újságmellékletes DVD-kiadást vettem meg, azt is azért, mert olcsó volt :) ,
de ezt asszem a megjelenés napján begyűjtöm. Nálam 10/8.

Végén a Vermilion a Slipknottól külön jó pont!!! :))

Ha erre halad a magyar művészfilm, szép temetésre készülhetünk.

:)) Ja, én tavaly a Filmszemlén láttam. Ott sokan voltunk... de minek. Az egyik olyan film volt életemben, amiről folyamatos volt a filmközbeni kimenetel. Tényleg szörnyű, idegesítő, érthetetlen film, végigfeszengtem az egészet. Hü, és milyen hosszúúúúú!!! És tényleg 10/1. Bár talán csak én nem értettem a művészi lényeget. Sajna.

Messze (Uzak, 2002, forgalmazza: Cirko Film - Másképp Alapítvány)

Ha emlékezetem nem csal, az utóbbi időben nem sok török filmet láthattunk, bár a jól sikerült Fallal szemben félig az volt. A Messze a távolságtartás filmje. Nuri Bilge Ceylan, a 2003-as Cannes-i Filmfesztiválon nagy sikert és sok elismerést aratott műve azonban igencsak unalmas. A folyamatos csend hiába szimbolzálja remekül a magányt vagy akár a tanácstalanságot, egész egyszerűen nem élvezetes. A főszereplőkről készült kevés közeli kép is remek rendezői fogás, 30-40 dögunalommal átitatott perc után ezt sem tudtam nagyra értékelni. Most mondhatnám azt, hogy ennek ellenére jó volt nézni a Messzét, mert kellemes utóíze van, de nem mondom, mert nincs így. Érdemeinek elismerése mellett jelentem ki, hogy talán kicsit felesleges eképpen filmet készíteni.

4/10

Válótársak (Laws Of Attraction, 2004, forgalmazza: SPI)

Álmomban nem gondoltam volna, hogy ennyire szórakoztató lehet egy Pierce Borsnan és Julianne Moore nevével fémjelzett vígjáték A nő kétszer rendezőjétől. Unalmas kis lötyi-pötyi lávsztorira számítottam, ehelyett épkézláb poénos jeleneteket, korrekt jellemeket (persze bizonyos határokon belül), ugyanakkor ezerszer látott történetet kaptam. Mindent egybevéve elégedetten távoztam/-tunk a moziteremből, mert kellemes emlékeket hagyott bennem a Válótársak még akkor is, ha bizony a 85 perces játékidő ellenére egyszer-egyszer csak rápillantottam az órámra közben.

6/10

A tűzből nincs kiút (Ladder 49, 2004, forgalmazza: InterCom)

A tűzből nincs kiút akár a tűzoltós filmek evolúciójának következő lépcsőfoka is lehetett volna, ha Jay Russell nem ragaszkodott volna annyira ahhoz, hogy a 2001-es terrortámadásban részt vett tűzoltóknak állítson emléket. Azért mondom, hogy evolúció lehetne, mert a trükkök és a lángmennyiség már sokszorosa akár a Pokoli toronyénak vagy a Lánglovagokénak. Vakmerő kaszkadőrmutatványok, ügyesen megkomponált "vészhelyzetek". Viszont a dramaturgia a '70-es, '80-as évek szintjén áll: takaros házikó, szép feleség, két gyerek, bazi nagy terepjáró. Egy átlag amerikai család alapkellékei manapság, akár tűzoltói fizetésből is. Az előre kiszámítható és percre pontosan megmondható történések sem tesznek túl jót a filmnek, de most az egyszer azt lehet mondani, hogy a WTC-es tűzharcosok megérdemelték ezt a filmet.

5/10

Az ifjú Churchill kalandjai (Churchill: The Hollywood Years, 2004, forgalmazza: FF Film & Music)

Szatíra Angliából. Ismerve a brit humor múltját, ez akár telitalálat is lehetne. De nem az, amiről 75%-ban Peter Richardson rendező-társforgatókönyvíró tehet. Az még elnézhető, hogy iszonyatosan bárgyú az alapsztori, de hogy alig akadjon értelmes mondat vagy poén a filmben, már kevésbé. A roppant igényesen összeválogatott színészsereg egyáltalán nincs kihasználva, de legalább az az egy-két emlékezetes momentum, humoros jelenet nekik köszönhető. Az ifjú Churchill kalandjai nagyon félresikerült alkotás, pedig nem biztos, hogy nem lehetett volna belőle jópofa darab.

3/10

A bukás: Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004, forgalmazza: Best Hollywood)

A történelémet mindig is szubjektív tantárgynak tartottam, vagyis sosem gondoltam, hogy egy törikönyv 100%-ig fedné a valóságot. Éppen ezért érzem úgy, hogy nincs teljesen objektív, régi korról szóló film, szerintem A bukás sem az. Oliver Hirschbiegel Hitler-filmjének legnagyobb erénye és hátránya is ugyanaz: hatásokra épít. Ez egyfelől pozitív, ugyanis amit elképzelt a diktátorról, azt eképpen el is tudja juttatni a nézőhöz. Másfelől a túlzott stilizáltság és a hatásvadász eszközök gyakori alkalmazása elvonják a figyelmet arról, miről is kellene, hogy szóljon a film: egy ember utolsó napjairól. A Hitlert alakító Bruno Ganz viszont egészen félelmetes. Teljesen mindegy, mennyire alakult át a diktátorrá, maga a színészi teljesítménye az, ami elismerésre méltó A bukás alapvetően jó film, ám amit vállalt, azt csak részben sikerült teljesítenie.

7/10

József és testvérei: Jelenetek egy Parasztbibliából (József és testvérei: Jelenetek egy Parasztbibliából, 2004, forgalmazza: Budapest Film)

Két okból is megrendítő élmény volt a József és testvérei. Egy: soha nem voltam még úgy előadáson valamilyen művész moziban, hogy ilyen kevesen lettünk volna. Rajtunk (2 fő) kívül egyetlen ember ücsörgött a Toldi mozi nagytermében várva Jeles András filmjét. Úgy látszik, jócskán megelőzte az alkotást a híre. Nem véletlenül... Kettő: ilyen borzalmas fércművet nem vetítenek minden nap. Komolyan mondom, érdemes beülni rá és megnézni. Alpári, gusztustalan és teljes mértékig visszataszító borzalom. Akibe szorult egy hangyányi jó érzés, értékelhetetlennek találja majd eme gyönyörű "biblikus" átdolgozást.

1/10

Megmondom őszintén jobb volt, mint az 1, de még így is elég szar. És lám, jöhet a 3. rész is. Ennek soha nem lesz vége?

az mikor volt már..?

Ez miért csoda? A gyűrűk ura is New Line...

2oo5. március 3-tól. kész csoda: egy new line cinema film a mozikban! ...

Na, ezt még nem hallottam róla. Mindenképp meg fogom nézni ezek után. Nem tudjátok mikortól adják a magyar mozik?

BALDE 3-TRINITY

Volt szerencsém a filmhez, kellemes csalódás volt. Szerintem a legjobb Blade sztori, felüdülés a véleményem szerint borzalmas 2 után. Izgalmas, szórakoztató és pörgős, vámpíros akció mozi.
7/10

utolsó mondatod folytatásaként:

...illetve lehetett volna, ha a mélyen tisztelt direktor úr nem cseszi el a suspense-t MTV-vágással, derrickbe illő klisékkel, s az utóbbi évek egyik legnagyobb baromságával, amit csavarként próbáltak eladni.

jah, igaz, neked lehet, bocsi

HA majd pontosan ŐT idézem, AKKOR fel is fogom tüntetni.

"Alapelv: Ha a színpadon előkerül egy pisztoly vagy egy kés, akkor tuti, hogy előbb-utóbb használni is fogják. "

ha már Dosztojevszkij-t idézel, akkor azt igazán feltüntethetnéd

Saw (2004, Fűrész)
7/10

Alapelv: Ha a színpadon előkerül egy pisztoly vagy egy kés, akkor tuti, hogy előbb-utóbb használni is fogják.

Kicsit még mindig szédülök, annyira leterhelt ez a film. Nem hiszem, hogy fog akkorát szólni mint a Hetedik, de izgalmakban, feszültségben, ocsmányságban és agresszivításban cseppet sem marad el attól.

Alapsztori: Két ficek arra eszmél, hogy kiláncolták őket egy lepukkant földalatti budi két távolabbi sarkába. Egymást el nem érhetik, csak egy bizonyos pontig tudnak elmászni. A helyiség zárva, ablak nincs, középen egy hulla fekszik hatalmas vértórcsában. Kezében egy pisztoly, a fején hatalmas lőtt seb. A két ember, egy fiatal srác és egy orvos döbbenten próbálják kitalálni, hogy ki és miért hozta őket ide. Ha ki akarnak szabadulni, össze kell fogniuk. Csakhogy az orvosnak van egy speciális feladata: nyírja ki a rabtársát három óra alatt, különben fogvatartójuk végez a feleségével és a kislányával...

Apró jelek, szemyélre szóló hangkazetta, fénykép hátára firkált üzenet, diktafon és különféle rejtekhelyekre eldugott eszközök segítségével kell, hogy megoldják a helyzetet. Rögtön az elején Kocka feeling-je támad az embernek a bezártság miatt. Maradna is a kamaradarab, ha közben elénk nem tárnák a készítők egy sorozatgyilkos utáni nyomozás darabkáit. Amikor a dráma elülne, újabb őrület veszi kezdetét vagy a kirakós újabb darabkáját villantják meg a készítők. Ügyesen adagolt feszültség és egy ultra-brutális végkifejlet (a szokásos duplacsavar helyett ezúttal triplával) gondoskodik arról, hogy ha végeztünk a filmmel, azt mondhassuk: ez egy nagyon beteg dolog volt...

sorry a nagy "helyfoglalás" miatt, de úgy gondoltam hogy közlök pár képet is, hisz egy elég nehezen beszerzhető filmről van szó

SPOILER!!!!


Fear and Desire /USA - 1953/

dir.: Stanley Kubrick dp.: Stanley Kubrick

Huhh, hogy is kezdjem? Eleve abszolút de nem is számítottam rá, hogy Kubrick eme korai remeke valahol is fellelhető az egyszerű halandó számára. Mint nagy Kubrick rajongó aki mély meghajlással tiszteleg A Mester összes filmje előtt, nagy izgalommal ültem le a film elé.
A film egy "fikciós" háborús dráma. Már a film kezdetén egy narrátor elmondja, hogy a történet egy valóságtól "elidegenített" helyen játszódik, valóságtól független szereplőkkel ("There is war in this forest.Not a war that has been fought, or one that will be.But any war.And the enemy who struggle here do not exist...."). Egy valami viszont valós, ez pedig a négy főszereplő drámája. Gépük lezuhant és most az ellenség területén vannak. Céljuk, hogy kimeneküljenek.
A film 60 perces, bár az imdb adatai szerint 68. A film elindulásától kezdve türelmetlenűl kerestem benne Kubrick-ot. 15 percnek kellett eltelnie hogy megtörténjen a csoda. A katonák rátornek az ellenségre a szállásán. Kubrick a rövid párbajt a rá jellemző abszurditással mutatja be. Ilyen mozzanat az is amikor hőseink az ellenség egyik katonájáal küzdenek, más szóval verik, és az a tányérban levő ételét markolja kézzel.

Már Kubrick eme korai filmjében(ez volt a harmadik filmje) is megjelennek a rendezőre késobb is oly jellemző képi hatások. Nagyszerűen kihasználja a fekete-fehér film valamint az 1,33:1 képarány nyújtotta lehetőségeket.

Katonáink az erdőben bújdokolva találnak egy fekete hajú nőt, amazont. Ismeretlen nyelven beszél, így nem tudnak vele kommunikálni. Foglyul ejtik nehogy elszökjön és jelentsen az ellenségnek.

Kikötik egy fához és egyik társukat ott hagyják őrizni őt. A film talán legjobb, legerősebb, "legkubrickabb" jelenete kezdpdik itt. Az ott hagyott katonán félelmetes őrültség lesz úrrá. Már eddig is a nő megjelenésével mély elfojtott szexualitással volt telt az atmoszféra, azonban ahogy egyedül maradt a katonával ez még fokozódott. A katona "őrületes" alakításában, megformálásában felfedezhető Peter Lorre(lásd: M végső jelenete) és a későbbi Jack Nicholson(Ragyogás) alakja is.
Talán annyi erotika, szexualitás mint ami ebben a jelenetben van, még a rendező utolsó filmjében a Tágra zárt szemekbe sem lelhető fel.

Mind a ketten ördögiek. A katona tiltott vágyait és őrültségét tekintve, a nő meg kétszínűségét tekintve, ami a szökéséhez szükséges. Elég csak erre a filmből kiragadott két kockára pillantanunk. A nő a katona szexuális közeledését visszonozva elkezdi annak tenyerét nyalni. A katona arcán ördögi, kaján már-már perverz mosollyal, a nő mint ártatlan bárány jelenik meg.

A nő célja azonban nem a férfi szexuális éhségének kielégítése, hanem saját maga kiszabadítása. Egy váratlan pillanatban a nő kiszabadul, és szökni próbál. A férfi akit az őrültség és a vágy már ennyire a hatalmába kerített nem bírja el ezt a terhet és futás közben lelövi a nőt.

Érdemes megfigyelni hogy lövés előtt ugyanolyan hanglejtéssel ugyanazt a mondatot mondja el, amit Nicholson is a Ragyogásban: "I don't wanna hurt you" és lelövi. Tipikus Kubrick.
Példaértékű jelenet az ellenség parancsnokának szentélyében játszódó is. Kubrick itt az egyszerű, ám annál hatásosabb "egy lámpás" világítást alkalmazza. Ezzel olyan szigorúságot ad a parancsnoknak, olyan "veszély érzetet" a jelenetnek, ami több technikai eszköz alkalmazásával csak hátrányára válna.

A parancsnokot és besúgóját,társát végül megöli egy katona. A film zárásaként az őrült katona visszatér. Egy tutajon levő társához szegődik, majd végül valószínőleg megöli őt(valőszínűleg mert a kópia erre enged következtetni).

Kubrick későbbi munkásságának nyomai szinte maradék nélkül felfedezhetők, legyen ez akár egy teljes jelenet, egy mozdulat vagy egyszerűen csak egy kép. Kubricknak 20000 dollár állt rendelkezésére hogy a filmet elkészítse, ezt is apjától kapta kölcsön, ami még 53-ban is csak egy szerényebb fuggetlenfilmre, de inkább egy amatőrfilmre volt elegendő. Ebből az összegből készített egy olyan filmet ami, bár minimális helyszín és zsereplő felhasználásával készült mégis kivitelezésében már predesztinálta Kubrick későbbi helyét a film legnagyobb alkotói között.

ELM

:)
gondolom akkor hasonló úton érkezik hozzád is :]