A Komédia Királya R.: Martin Scorsese
10/10
Kb. 2 éve láttam először, azóta be nem merem rakni a videóba. Scorsese talán a legnyomasztóbb filmjét készítette el. Olvastam, hogy megbukott, mert a kritikusok rossz vígjátéknak nézték. Emiatt mindenki vígjátéknak is gondolta. Pedig ellenkezőleg : talán a leggonoszabb szatíra a világon. Először is egy bálványt, történetesen Jerry Lewis-t kifiguráz azzal, hogy elszállt sztárnak mutatja be, aki a film végére bizony rendesen szánalmas figurává csökken. Aztán Robert De Niro Rupert Pupkin szerepében, aki az első képkockákban még teljesen normálisnak tűnik, de csakhamar látjuk az elszántságot, hogy ő is sztár legyen. És hiába őrűlt, mégiscsak ő a film pozitív figurája. Ő a kisember, aki csak egy kis sikert szeretne. Persze Jerry mindent megígér és nem tart be semmit, ami persze érthető is. Mennyi sztár van, aki lekoptatja a rajongóit. Pupkin eljut arra a pontra, mikor drasztikusabb eszközökhöz folyamodik. Másik "rajongótársával" elrabolják Jerry-t, hogy váltságdíjul egy kabaréműsorban szerepelhessen. Gondolom sokan nem látták a filmet, ezért nem írom le a végét, mindenesetre Scorsese-hez hűen, de az amerikai filmekkel ellentétesen nem hallhatjuk a végső tanulságot egyik színész szájából sem, csak egy tekintetet Jerry Lewistől, akinek élete talán legnagyobb pillanatában arcáról leolvasható az emberiség összes érzelme és gondolata.
Eléggé beteg film ez, én kétszer le is állítottam a videót, mert nem bírtam idegileg. Holott szinte semmi erőszakos jelenetet nem láthatunk, csak az emberi gyarlóságot. Számomra ez Scorsese legsikerültebb filmje, holott neki azért van pár remek alkotása. Piros pont jár Máté Gábornak, aki Robert De Niro magyar hangjaként teljesen beleéli magát a figurába.
