Mad Max: Fury Road
Nem tudom mennyien vagytok így vele, de kb azóta vártam ezt a filmet, mióta olyan 2003 környékén felmerült a hír, hogy elkészítik. Akkor még úgy volt, hogy Mel Gibsonnal. Évek teltek el a produkció körüli tököléssel, mindenféle indokkal, miért nem valósulhat meg (pl.: valaki kitalálta, hogy Irakban kéne forgatni, amit persze keresztbe is húzott a háború), volt hogy más helyszínen a sivatag virágzott ki szóval ment a pöcsölés rendesen. Közben Mel Gibson felállt, és azt mondta, hogy ennyi ő nem vár egy filmre. Aztán újabb évek teltek el.
A rendező elhívta Tom Hardyt, ami egy jó választás volt, na nem azért mintha valami hatalmas alakítást vágna le, hanem mert ezzel a fizimiskával, emlékeztet a fiatal Mad Maxes Mel Gibsonra, így elég hamar ellehet fogadni a szerepben.
Az egész film maga tényleg egy fékevesztett üldözés érzetét kelti, ezt sokan leírták már.
A látvány- és színvilág kifejezetten szép, ez úgymond a Miller által megteremtett (lásd: Mad Max 2) etalon posztapokaliptikus világ. Külön öröm volt számomra, ahogy bizonyos rettentően groteszk elemekkel tarkította a filmjét (fapálcákon járó mutánsok, őrült horda, beteg karakterek stb.)
Nekem a moziban nagyon tetszett a film, voltak pillanatok amikor egyenesen eddig az év filmjének éreztem, viszont miután kijöttem a moziból, azt vettem észre alig pár óra után, hogy alig emlékszem a filmre. Ami nagyon ritka, mert alapvetően évekkel ezelőtt látott filmeket is nagyon jól feltudok idézni. ezt is feltudom idézni, de valahogy nem úgy mint egy frissen látott filmet. Ez nálam azt jelenti, hogy tényleg olyan, mint egy hullámvasút: amíg rajta ülünk nagyon szórakoztató, utána már nem foglalkozunk vele sokat. Ezt csak azért írom le, mert furcsa érzés, hogy itt egy film, ami megadott nekem mindent, amit akartam, de mégsem érzem magam néhány napos ettől eufóriában, mikor rágondolok.
Amúgy a ráadásul nagyon ügyes abban is, ahogy ezt a Mad Max világot ábrázolja:
Az elsőben már megkezdődött a civilizáció széthullása, de még él az állam, és működik, bár gyengén. Lásd: létezik rendőrség, kórház, intézmények,
A másodikra mindez totálisan széthullik. Ilyen értelemben ez a legreménytelenebb rész az összes közül. Nincs már semmi, csak a legalapvetőbb ösztönök és harc a túlélésért. Nem véletlenül ezt tartják a legjobb résznek, de legalábbis a posztapokaliptikus filmek alfájának. Ezután annyian akarták ezt a filmet ilyen-olyan módon lemásolni, hogy a számukat se tudom. És az is igaz, hogy ez a film annak a receptjét követi, újat nem talál ki, csak annak az csúcspontját próbálja elnyújtani egy egész filmmé.
A harmadikban, mintha már megkezdődne valami civilizációs újjáéledés (lásd: a várost), de egy őrült világból csak őrült civilizáció sarjadhat.
És ez az új rész, ezt a gondolatot viszi tovább. Van már benne egy kisebb közösség, akik nem nomád vándorokként róják a sivatagot, hanem egy víznyelő hely körül telepedtek le, saját törvényekkel és vallással.
Egy blogon találtam egy jól megfogalmazott idézetet:
"A Fury Road teljes egészében értelmezhető külön az első trilógiától, nincsen történeti összefüggés, utalgatás viszont annál több: Maxnek itt is besül a fegyvere, újra előkerül a zenélős doboz, és a múlt emlékei is jócskán nyomasztják főhősünket. Ezek inkább nosztalgikus elemek, visszautalások a 30 évvel ezelőtti filmekre. Az első rész összetett bosszúhadjárata, a posztapokaliptikus világának kezdeti stádiuma és egyszerű autói sehol nincsenek a Fury Roadhoz képest, amely inkább a második (a társadalmi szerveződés szempontjából pedig a harmadik rész) mintáját követi."
http://nullker.hu/2015/05/a-valhalla-az-uj-yolo-mad-max-fury-road-duplakritika/A film fényképezése nagyszerű, a járgányok telitalálatok, a színészek is jók. Tom Hardy Mad Maxe kicsit bumburnyák lett, ezt nem tudom egyelőre hova tenni.
Na most egyetlen hibát találok ebben az új filmben, ami egy kissé keserű szájízt hagyott bennem. Mi a faszért kellett betenni azt a hallucinációt a kislányról... Számomra rettentő zavaró, főleg azért, mert nem lánya volt, hanem fia, igaz csak kisbaba... Mikor hazajöttem utánanéztem, hogy milyen nemű volt az első rész kisbabája és fiú volt. Persze, gondolom, az eltelt részek között lehetett neki újra családja, de alapvetően nem tetszik ez a megoldás, mert Miller is azt nyilatkozta, hogy ez nem remake, nem reboot, hanem egy új rész (amit alá is támaszt, hogy egy teljesen új sztorit kapunk. Viszont gondolom, így egyszerűbb volt az új nézőknek eladni, hogy a múltja nyomasztja, ha egy végtelenül sablonos gyereklány szelleme kísérti. De mivel láthatóan ez senki mást nem zavart rajtam kívül eme virtuális világban lehet nem olyan fontos :D
Ezen kívül nálam az év egyik legjobb filmje, de attól azért óvnék mindenkit, hogy olyan túlzásokba essenek, mint egyes kritikaírók. Végre hosszú évek után van egy új Mad Maxünk, a film király, abszolút kikapcsolja az embert, szép is, jó is, de ne túlozzunk, a filmművészetet azért nem váltja meg, bár a mai akciófilmeket elegánsan alázza.
