Moziajánló

zimmer top

1. the thin red line
2. beyond rangoon
3. gladiator
4. the ring
5. backdraft

paths of glory

kubricket sokan túlértékelt direktornak tartják; a legtöbbjük azt hagoztatja, hogy filmjei jól megkomponált képei mögött nincs tartalom, s annyiban igazat is adok a vádaknak, hogy a szentimentalizmus sosem szerepelt a direktor kelléktárában - s sokan besétálnak abba a kézenfekvő csapdába, hogy az érzelgőséget azonosítják a mondanivalóval. nekik is tudom ajánlani kubrick e korai filmjét, amelyben nem a fényképezés, s nem is a zene jut domináns szerephez (habár a vágás nélkül felvett hosszú lőárok jelenet mindenképp méltatást érdemel), hanem az emberi értékek, s ezek sárba tiprása.

az első világháborúban vagyunk, pontosabban a francia-német állóháború kellős közepén. a francia vezetőségnek természetesen tele a bakancsa a stagnálással, s addig udvarolnak mireau generálisnak, amíg az átgondolatlan lépésre nem szánja el magát: dax ezredes (kirk douglas) vezetésével a biztos halálba küldi az embereit. a hatalmas emberáldozatot követelő küldetés kudarcba fullad, az erőtlen támadás fejevesztett menekülésbe megy át. mireau bepánikol. hogy mentse hírnevét, elhatározza, hogy könyörtelen példát statuál: az ezredből ki kell választani három embert, akit gyávaság vádjával hadbíróság elé állítanak, s kivégeznek. dax kétségbeesetten próbálja megakadályozni, hogy ezt a nonszensz parancsot végrehajtsák...

sajna, a dicsőség ösvényein a mai napig sem veszített aktualitásából; a háború még most is óriási üzlet, melyből a bürokraták harácsolnak össze hatalmas vagyonokat, s karrieristák aratnak a kétes dicsőség mezején. a becsületről és a hősiességről zengedeznek jelszavakat, miközben a vezetőséget csupán önös érdekeik vezérlik, ugye mr. bush? a moralista dax hiába is próbál szembeszállni e könyörtelen gépezettel, egy-két bástyát talán leüthet, de a korrupció ellen tehetetlen. dühítő, cinikus és kétségbeejtő film a paths of glory, ha nem vigyázol, jobban megmar, mint a dr. strangelove.

Zimmer Top 5

1, Peacemaker
2, The Rock
3, Gladiator
4, Crimson Tide
5, Pearl harbor

Najó, hamár itt tartunk!

Az én listám Hans Zimmertől:

1. Gladiátor
2. Nap Könnyei
3. Last Samurai

Az én Hans Zimmer toplistám:

1. Oroszlánkirály
2. Mission: Impossible 2
3. Gladiátor

Az Utolsó szamuráj  zenéje kicsit jellegtelen, és szerintem sokkal több japános momentumot is tartalmaznia kellett volna. Én mondjuk jobban örültem volna ha Joe Hisaishi-vel íratják meg a filmzenét.

a körhöz írt filmzene példának okáért fényévekkel jobb. a last samurai-t nézve egyfolytában arra gondoltam, hogy ez most the thin red line-os vagy inkább gladiátoros? végül kiegyeztem egy döntetlenben. :] persze, rossznak semmiképp nem nevezném.

Én meg nem :P

Bár attól függ mit nevezünk utóbbi éveknek.

A magnóliát speciel nagyon utálom,  a különvélemény és a M:I-2 olyan 65-70 % körüliek... ennél jobbat vártam most

"Ráférne már Tom "én vagyok a menő producer mostanában" Cruise-ra egy igazi, jó film. Az Eyes wide Shut óta nem láttam ilyenben."

Hát persze... és a Különvélemény, az M:I-2, valamint a Magnólia mi a fene volt, ha nem éppen jó film?

"Zimmer legjobb filmzenéje az utóbbi évekből."

Maxmimálisan egyetértek veled!

kicsit hosszú lett a link.. sorry ;)

Big Fish - 2003 - USA

Elkezdődött a film és én vártam Burton-t. Vártam a Batman sötétségét, vártam a Beetlejuice beteg humorát, vártam az Ollókezű Edward báját és színes házait, vártam az Ed Wood kiemelkedő szinészi játékát, vártam a Sleepy Hollow (Mr Burton legjobb filmje) félelmetességét egyszóval vártam a burton-i víziót.. de nem akart eljönni. Aranyos történet, pár szép megoldással, egy nem túl jó filmzenével és egy középszerű rendezéssel, ami nem megengedhető egy ilyen tehetségnél.

60%

********************************************************************



The Last Samurai - 2003 - USA

Ráférne már Tom "én vagyok a menő producer mostanában" Cruise-ra egy igazi, jó film. Az Eyes wide Shut óta nem láttam ilyenben. Az meg már 5 éve volt. Jó helyen keresgélt Tom fiú amikor a felkelő nap országát választotta következő filmje színhelyéűl. Mr. Zwick-kel karöltve sikerült egy látványos, gyönyörűen fényképezett, ámde néhol erősen csöpögős és hazafias filmet forgatnia. Ezúttal nem az amerikai, hanem a japán zászlók lobognak, igaz nem másznak az arcodba, de ott vannak rendesen. Zimmer legjobb filmzenéje az utóbbi évekből.

70%

"Történt ugyanis, hogy a moziban három koreai kinézetű faszkalap fennhangon végigpofázta a filmet, annak ellenére, hogy ötpercenként rájuk szóltam, hogy SHUT THE FUCK UP!"

:)))))))))))))

Ez kúrva jó volt, barátom! Ilyenkor azt kellett volna csinálni, hogy POFÁNÜTNI őket! Komolyan mondom!

Most nagyon megnevetettél barátom! KÖSZÖNÖM NEKED! ;)

Örülök, hogy Jama írt a Big Fish-ről. Én tegnap láttam, de nem voltam biztos abban, hogy tudnék korrekt, szubjektív véleményt írni. Történt ugyanis, hogy a moziban három koreai kinézetű faszkalap fennhangon végigpofázta a filmet, annak ellenére, hogy ötpercenként rájuk szóltam, hogy SHUT THE FUCK UP! Most megnyugodtam, hogy nem csak ez miatt nem tudott a film teljesen elvarázsolni. Az jutott eszembe, hogy a Millennium Actress is elég hasonló alapkoncepcióval rendelkezik: különleges film, egy különleges életről, ahol a képzelet időnként keveredik a valósággal. A különbség csak az, hogy Satoshi Kon filmje nekem sokkal jobban tetszett. Mintha Burton be akarta volna bizonyítani, hogy ő egy igazi hús-vér rendező és nem vérrel írja történeteit egy ijesztő kastély sötét toronyszobájában, különös teremtmények társaságában. Csak hát ugyanazzal a dilemmával szembesülök, mit a film szereplői, vagyis nem tudom eldönteni, hogy jó-e az, ha kiderül, hogy valójában egy komoly, megfontolt rendező, vagy megmarad annak a kissé különc, sötét humorú, bizarr látásmóddal rendelkező figurának, akinek eddig tartottam. Én inkább ez utóbbira szavazok, Bob Zemeckisből több is van, de Tim Burtonból csak egy :)
Szóval a Big Fish időnként megható, időnként vicces, de nagyrészt közömbös, vizuálisan uncsi (legalábbis Tim korábbi munkáihoz képest), már-már riportfilm jellegű. A kis epizódok kb. annyira hihetetlenek, mint némely riport a Fókuszban, Burton pedig úgy látszik mégsem olyan jó mesélő, hogy megfelelően ki tudja színezni, érdekessé tenni őket.
A negatívumok ellenére azért nincs komolyabb gond, ez egy korrektül összerakott film, Danny Elfman kezében is szívesen láttam volna egy Oscar-t, és a vége is tényleg rendben volt.

EDWARD ZWICK! ÖRÖKRE BEZÁRTAD MAGAD A SZÍVEMBE!
SOHA, DE SOHA NEM FOGLAK ELFELEJTENI!

Gyerekek! Az utolsó szamurájra nincs szavam! Olyan, de olyan jó volt, hogy még most alig kapdosom a levegőt! Az egész film egyszerűen lebilincselő volt! A történet teljesen lenyűgözött! Minden, a zenéjével együtt! Na igen, nem véletlenül Hans Zimmer alkotta ezt a mesterművet! Az egyik legjobb film, amit ÉLETEMBEN láttam! Gyönyörűen megalkotott MESTERMŰ!
Ennyi... nem találok rá szavakat, olyat szépségeset láttam ma!

10-ből adok rá 250 pontot!

big fish: látszik, hogy félig-meddig bérmunkáról van szó, ugyanis tim burton csak hosszas unszolást követően vállalta el a rendezést; a mester most jóval visszafogottabb ecsetvonásokkal dolgozik, mondhatni, lustán szöszmötöl, képei már-már közhelyesek - s a szokott színvonaltól azért jócskán elmaradnak. a film sztorija sem nyűgözött le túlzottan, sok-sok epizódból áll, melyek csak nyögvenyelősen állnak össze egésszé; úgy éreztem, egyfajta münchausen báró + forrest gump hibridet nézek, csak a poénok vacakabbak (az pedig egyszerűen hihetetlen, hogy képesek voltak "kölcsönvenni" egy teljes dialógust a simpsonsból...). azért a metaforikus befejezés engem is megérintett.

the last samurai: ed zwick rajongók örvendezhetnek, a direktor megcsinálta pályafutásának legtekintélyesebb darabját, amely csupán grandiózus méretei miatt lóg ki eddigi filmjei közül, hangvételében, történetvezetésben tökéletesen illeszkedik a glory által elkezdett vonulatba, melynek a legends of the fall a legjellemzőbb darabja. bár az első két órában még reménykedtem abban, hogy az epikus hozzáállást valamelyest sikerül emberi keretek között tartani, de a pofázmányom heveny rángatózását előidéző utolsó 2o perc bizony rendesen elszáll: nagyszabású, lebilincselő történelmi kalandfilmből épül le tom cruise minden ironiát mellőző megkoronázásává. kár érte, de látványvilágát, hatásos csatajeleneteit, s a durvajó színészi alakításokat becsülöm. a film igazi főszereplője amúgy ken watanabe, de még a ringuból ismerős hiroyuki sanada és a méltánytalanul hanyagolt stand up komédiás billy connolly is simán lejátssza a 16o centis szamurájt a színről.

House of 1000 corpses

Habár Jama nem ajánlotta azért megnéztem. Soxor nem adok neki igazat filmeket illetően de ebben a filmben hasonlót kaptam mint amit mondott. Annyira azért nem szar de nem a szivem csücske. Először is. Rob Zombie zenéjét nagyon szeretem. Gondoltam hogy valami beteges filmet fog összerakni ami kicsit emlékeztet a régebbi horrorokra de nem hittem volna hogy ennyire. Olyan mintha a régi texaszi láncfűrészest keverték volna a született gyilkosokkal. Legalábbis addig míg meg nem jellennek olyan lények (spoiler: itt dr. Satan-ra meg a pokolfajzattjára meg a zombikra gondolok) amik miatt teljesen át nem fordúl az egész. Olyan mintha maga rob sem tudta volna teljesen mit is akar. A rendezéssel nem volt annyira nagy bajom (azért pár dolgot simán ki kellett volna hagynia kicst már giccses néha) de a történet az katasztrófa. Mondjuk aki erőszakra megy annak tetszeni fog mert az van benne dögivel bár nem tudom mi lett volna ha az eredeti 104 perces verziót adták volna ki. Van benne minden skalpolás, emberevés, operálás, darabolás stb. dehát ettől még nem lesz jó egy horror. Ja meg a vége. Gondoltam hogy nem lesz happy end de hogy ennyire unhappy end?  /spoiler/:  az összes gonosz életben maradt az összes jó meghalt. /Spoiler vége/
Ezzel nem is lenne baj ha legalább egy-két unszimpatikus szereplő  is másvilágon kötne ki.
amiylen lelkesen vártam a filmet csalódtam. Csak nagyon Rob Zombie meg horrorfanoknak ajánlom amúgy meg a többieknek nem.

Rocksuli   10/8   R.: Richard Linklater

  Jack Black ebben a filmben a Pop, Csajok, Stb. Barry figuráját viszi tovább. Bemószerolja magát egy pedáns suliba, hogy 10 éveseknek tanítsa meg, mi a másnaposság jelentése. De mikor rájön, hogy van tehetségük a zenéhez, rockereket szeretne faragni belőlük, hogy megnyerjék a helyi rockzenekar versenyt, miközben a sótlan szülők rájönnek, milyen csodás kölykük is van. Így leírva elég rossz, de hála Jack Blacknek, a srácoknak, Joan Cusackak és Linklater erősen visszafogott rendezésének, ez a történet nagyon bájos lett. Semmi sallang esetleg a tanulság szájbarágása. A film igazi élvezete a dalok komponálása és a show kitalálása, szerencsére a film 80 százalékát ez teszi ki. Kicsit olyan érzésem volt a film alatt, mintha ezeket a részeket improvizálták volna. Hogy mennyi az igazság, az a majdani DVD-kiadás extráin lesz rajta. Mindenesetre nem hiszem, hogy aki picit is zenerajongó, az ne mosolyogna végig a film alatt... :)

Big Fish

Varázslatos mese... vagy legalábbis engem tökéletesen elvarázsolt.

100%

Open Range - 2003 - USA

Tanácstalan vagyok. Igazából majdnem minden adott volt, hogy ez egy jó film lehessen, mégse állt össze a kép. Gyönyörű tájak, remek operatőri munka, gyönyörű zene, jó színészek, közepes történet. Ilyen volt az Unforgiven is. Az sem egy szívinfarktust előidéző gyorsaságú film. Mégis.. valahogy működött. Itt nagyon hamar elkapott az unalom és a film második felét már tekerve néztem. Costner kipukkant a Farkasokkal táncoló (90%) után, és még azóta sem szedte össze magát. Vagy csak ennyi volt benne?

30%

Szóval Gibson a meghatót felcserélte az erőszakkal.
Lehet hogy agyára ment a Mad Max 4 erőszakossága? :-) Legalábbis remélem.

Mindegy azért megnézem mert a Rettenthetetlennél számomra bebizonyítptta azt, hogy ha megöregszik és nem forgat többé mint színész akkor egy nagyon jó rendezőt nyerünk vele.

Ne higgy a gonosz Sutternek! :-)))

Lentebb én is eleresztettem egy véleményt, kb. egyezik a tieddel.

Szerintem pedig ahhoz képest, hogy Woo rendezte épphogy nincs benne túlzásba vitt robbantás és akció. :-)

nekem legalább 80%-ot megér! :-))

Paycheck – 2003 – USA

Középszerű, erős minority report feeling-gel töltött, 2 jó főszereplővel ellátott, bakit-bakira halmozó, lassítós, sok robbantásos, gagyi zenés akciófilm. Nem is érdemel több szót.

40%