Az Éhezők Viadala: A kiválasztott, 1. rész
Az olvasott véleményekhez, előzetes információkhoz, de még akár az alap várakozásaimhoz képest is jobb volt! Azzal persze nem lehet vádolni sem a filmet, hogy túl sokat előremozdított volna a történeten, vagy hogy hasonló izgalmakkal járt volna, mint az első két rész, akár kalandban, akár látványban, de amit bemutat toporgás közben, azt tulajdonképpen szórakoztatóan teszi.
Attól féltem, hogy a Kapitólium távol maradásával kiesnek a politikai machinációk, erre tessék, a 3/1. rész gerincét éppen ezek adják! A még éppen az egészségügyi határérték alatti Katniss-szenvelgést (szegény Jennifernek nagyon nem áll jól, amikor dühében sír), a Gale és Pita közötti őrlődést meg a pár akciójelenetet leszámítva a film igazából egy propagandaháború, amiben Shaw elnök és a 13. körzet próbálja a saját érdekének megfelelően manipulálni a többi körzet lakóit. Az egész egy akció-reakció lánc, és annak egyébként nagyon jó, amiben éppúgy elférnek a humoros részek (ebben Effie megint az ász, de a szinkront is mindenképpen dicséret illeti, ahogy még külön rájátszottak, Katniss első stúdiófelvételei milyen röhejesen kínosak :) ), mint a tragikusabbak (és itt nem is a kórházast emelném ki, hanem a bombázáskori óvóhelyen rettegést, amiről valahogy a II. vh-s londoni bombázások és a metróalagutakban bujkáló emberek ugrottak be). A legnagyobb bajom vele a tényleg stílusidegen kopársága, szürkesége volt, már csak azért is, mert ami nem bunkerben vagy romok között játszódik, abból az éjszakai sötétség miatt nem látni szinte semmit.
Szóval szerintem nehéz lenne tagadni, hogy nem töltelékrész, de legalább a jobbak közül való.
7,5/10