Keresés

Monte Cristo grófja

2005. május 20., péntek 17:02
Szia Field!

Érdekes, amit a Teorémáról írsz. Ha Terence Stamp a Sátán szimbóluma, akkor már egészen más értelmet nyer a film. Ezért jó a Teoréma: elgondolkodtató.

Mivel elég jártas vagy a filmművészetben, és te vagy az egyik, akinek a véleményére adok, szeretném megkérdezni, hogy mit gondolsz az alábbi kedvenc rendezőimről: Leone (ővele már mindenkinek az agyára megyek, mert nálam az abszolút 1. :)),  Scorsese, Coppola, De Palma, Antonioni, Bertolucci.
Hitchcockról, Felliniről, Kubrickról és Pasoliniről nem kérdezlek, mert gondolom ők elég nagy kedvenceid neked is. (Mondjuk nekem Kubrick filmjei sokszor csak másodszorra jönnek be, de akkor aztán nagyon!!! Pl. a Mechanikus narancs sem tetszett elsőre, másodikra viszont már rajongtam érte!)
Még érdekelne esetleg Fincher és Tarantino, bár az utóbbi úr már nekem sem annyira szimpatikus (azért vannak elég jó filmjei).

Érdekelne esetleg a te kedvenc rendezőid és/vagy filmjeid listája is.
0
2005. május 20., péntek 10:04
Mivel rendületlenül csak ketten vagyunk ebben a topikban, az OFF-olás gondolom nem probléma. Majd ha feltűnik más is, megint ON-ok leszünk... :)))))

A TEORÉMA nekem elsősorban azért tetszik, mert alapvetően a képekre épül, alig van szöveg, de a hatás nagyon erőteljes. A film egyébként a címének megfelelően tézis, de akár antitézis is lehet, hiszen a Terence Stamp játszotta figurát nemcsak Isten, hanem akár a Sátán szimbólumának is tekinthetjük, s ezáltal az egésznek újabb jelentésárnyalatai tárulnak fel. Én a DEKAMERON-t láttam tőle először (14 évesen!), a a hangulata már akkor nagyon megfogott, bár kamaszként főleg a szexjelenetei nyerték el a tetszésemet. Később – olvasván a könyvet is – rá kellett jönnöm, hogy ez egyáltalán nem szexfilm, s a Trilógia másik két filmjével együtt egyfajta oázis a rendező nyomasztó hangulatú többi filmje között. A SALÓ-t először 24 évesen láttam a hazai díszbemutatón: a nézők tömegével távoztak a Filmmúzeumból. A film hatása döbbenetes volt számomra, s ez valóban csak az első nézéskor ilyen erőteljes. Újranézve a filmet a sokk érzése már nem jelentkezett, viszont a rendezés, a szerkesztés ötleteit jobban meg tudtam figyelni.

Köszönöm az elismerést a DVD tesztek és rendezői akta miatt. Én teljesen outsider vagyok az Xpressen: a Robi keresett meg ebben a témában, ha jól emlékszem, akkor az egyes filmekhez írt korábbi észrevételeim alapján. Valahol azt olvastam, hogy bárki megpróbálkozhat egyébként a teszt írásával, s ha azt a Robi (vagy más illetékes?) elfogadja, a teszt megjelenhet. A részletekről azért a Robi pontosabb és hitelesebb infókat tudna adni. Szerintem az "irodalmi stílus"-t illetően (is) a gyakorlat a lényeg: ha az ember sokat ír (és olvas), akkor a fogalmazási készsége, szókincse, helyesírása stb. sokat tud fejlődni.
0
2005. május 20., péntek 1:45
korrigálok: nem "hogyan lehet DVD-tesztet írni", hanem "lehet-e DVD-tesztet írni"?
0
2005. május 20., péntek 1:44
Még egy kis Off:
A Teorémának legelőször a nyomasztó hangulata fogott meg, a hideg, kék szobák, a kevés beszéd, és például a filmet lezáró hátborzongató jelenet. Ha ehhez hozzávesszük még azt is, hogy valamilyen szinten értem is, akkor ez már 100%!
A Dekameronnal sem volt különösebb gondom, mert ott meg egy életvidám filmről van szó, de valahogy mégsem volt rám akkora hatással.
A Salót már említettem korábban is. Kétszer láttam, és nagyon megrázott, de szerintem ennyi elég is, hogy elérje a célját, ezért ezt sem tervezem megszerezni. Mondjuk a Salóval kapcsolatban sok kérdés is felmerült bennem, de ezeket nem itt kéne megvitatni.

Még 1 dolog: olvastam a Dekameronról szóló DVD-tesztet és a Hitchcock-aktát, amiket te írtál, és fogadd őszinte elismerésem, remek írások. Erről jut eszembe, úgy láttam, hogy a DVD extrán nagyobb a nyüzsgés, mintha itt az Xpressen kicsit döglődnének a fórumok. Lehet, hogy átmászok oda is.
Egyébként ha már itt tartunk, akkor szeretném megkérdezni, hogyan lehet DVD-tesztet írni. Lehet, hogy érdekelne a dolog. Bár a gond az, hogy nincs valami irodalmi stílusom.
0
2005. május 20., péntek 0:02
Szia Wrack!

Valahogy nem éreztem a feelinget a KOLDUS ÉS KIRÁLYFI-ban, helyenként kicsit untam is, s a színészi játékkal se voltam teljesen kibékülve.

Off:

Pasolinivel megleptél. A SALÓ-t mindenképpen a végére hagytam volna, mert az IS Pasolini, de NEM CSAK az jellemző rá. A TEORÉMÁ-val viszont meghökkentettél, mert szerintem az egyik legnehezebben befogadható filmje, bár az egyik legjobb. VHS-en megjelent a MOKÉP-től jó pár éve. Én DVD-n megszereztem, de még csak elvben van a birtokomban: az e-mailt már régen megkaptam külföldön élő ismerősömtől, hogy megvette, de a film nem jutott még el hozzám. (Pedig – kissé elhamarkodottan – a gyűjteményembe is felvettem.) Hazai kiadásáról nem tudok, de örülnék neki. Az Odeon, a MOKÉP vagy mondjuk a Cinetel, vagy a Fantasy Film esetében elképzelhető, hogy bevállalják valamikor. A MAMMA RÓMÁ-t már tavalyra beígérte a Fantasy Film, de azóta se adták ki.
0
2005. május 19., csütörtök 23:05
Helló, Field!

Amiket említettél, azoknak utánanézek.

Miért nem tetszett neked a Koldus és királyfi?

bocs, kicsit off leszek:
Még anno említettél nekem Pasolini filmeket, amiket (mindet ;)) érdemes megnézni. A Saló és a Dekameron után most láttam a Teorémát is, ami lenyűgözött. A másik kettő nem tetszett annyira, hogy megvegyem, de a Teoréma érdekelne. Nem tudsz esetleg valamit a honi DVD megjelenéséről?
0
2005. május 19., csütörtök 22:51
Szia Wrack!

Akkor sorjában.

1. Szerintem az első két film esetében George MacDonald Fraser forgatókönyvíró remek munkát végzett. Egyetlen olyan változatot se láttam, ami ennyi mindent, és a lényeget mentette át a filmre! Szerintem nem komolytalankodták el a dolgot: ennyi humor még éppen belefért, és jót is tett a sztorinak szerintem. Egyébként a téma legpocsékabb feldolgozása szerintem A MUSKÉTÁS című film. Van egyébként egy vadiúj (tévé)változata is a filmnek: remélem, hozzánk is eljut. A bohókás kétrészes francia paródia a hetvenes évekből, amely a szolgák szemszögéből mutatja be a sztorit, DVD-n is megjelent nálunk bő fél éve.

2. A MONTE CHRISTO GRÓFJA emlegetett változatait nem ismerem.

3. A VASÁLARCOS-nak jó az ugyancsak Richard Chamberlainnel készült változata, ami a film+-on látható mostanság. AZ ÖTÖDIK MUSKÉTÁS-t a tévé vetítette pár éve: elsősorban Sylvia Kristel és Ursula Andress bájaira koncentrál, de még így is űbereli a DiCaprio-filmet.

4. A KOLDUS ÉS KIRÁLYFI részben (vagy teljesen?) Magyarországon készült. Na, én azzal nem voltam igazán elégedett!
0
2005. május 19., csütörtök 22:35
Egyetértek a hozzászólásoddal, de komolyan.
Igazából 3 feldolgozást láttam a három testőrből: azt, amit te említettél, aztán egy újabb, halivúdit (Kiefer Sutherland, Oliver Platt, Charlie Sheen), de ez szerintem borzalmasan rossz. A harmadik egy nagyon régi francia feldolgozás, de az sem túl jó. Ja, és még sajnos a Vasálarcost.
Richard Lester feldolgozása tetszett nekem is a legjobban, és hozzáteszem a szereposztás, főként a testőröké tökéletes. A zene is nagyon jó. Ezt a változatot szeretném én is megszerezni, de nem tudom, hogy nálunk megjelenik-e valaha. Olyan jelenetek fogtak meg különösen, mint a testőrök berohanása a tűzjáték alatt, vagy a Négy testőr vége, ahogy vágtatnak a lovon, majd átmegy a kép egy rajzba. A gond az, hogy Lester néhol túl komolytalanra vette a figurát. Szerintem ide kicsit komolyabb hangvétel illett volna. A másik gond az, hogy néhol elkapkodták a forgatókönyvet, különben nem fértek volna bele 100 percbe.
Szóval a Lester-es Három testőr nagyon jó, de nem tökéletes. (Bár lehet, hogy ez nem is baj? A francba, sosem értek egyet magammal  :))

A Monte Cristo grófjával már rosszabb a helyzet. Volt egy régebbi feldolgozása Richard Chamberlainnel és Tony Curtissel, de még mindig képtelen vagyok felfogni, hogyan tudták belepréselni azt az 1200 oldalt kb. 110 percbe. Egész jól megoldották, de a film nem elég kidolgozott.

Bocs, hogy túl hosszú voltam.

Jah, és még egy: ha esetleg tudsz (field, vagy bárki más) ilyen klasszikus kalandfilmeket, akkor érdekelne, mert szeretem őket. Addig ajánlanék én is egyet: Koldus és királyfi (Richard Fleischer rendezte, Mark Lester, Oliver Reed, Charlton Heston a főszereplők).
0
2005. május 19., csütörtök 17:25
Wrack barátomnak:

A HÁROM TESTŐR-ből már elkészült az a trilógia: Richard Lester rendezte 1973-ban és 1989-ben. A HÁROM TESTŐR és A NÉGY TESTŐR szerintem e regény eddigi legjobb, leglátványosabb, legszórakoztatóbb és legszellemesebb adaptációja, mely úgy hűtlen az irodalmi műhöz, hogy közben teljesen megőrzi annak szellemiségét. A szereposztás mai szemmel sem akármi: Michael York, Oliver Reed, Richard Chamberlain, Frank Finlay, Charlton Heston, Christopher Lee, Faye Dunaway, Raquel Welch, Jean-Pierre Cassel, Geraldine Chaplin, Simon Ward, Sybill Danning, Spike Milligan, Joss Ackland és mások.

A TESTŐRÖK VISSZATÉRNEK már haloványabb vállalkozás ugyanezen alkotógárdával, de még így is űbereli a frissebb Dumas-adaptációkat.

E filmek időnként felbukkannak a különböző tévécsatornák műsorain is, de az első kettőt sikerült DVD-n is megszereznem. Mégis hajtok az amerikai kiadásra is, mert azon extrák is vannak.
0