Sajnos mindenkinek igaza van. Annak idején Angelus nagy lelkesedéssel szervezte a találkozókat, amire előzetesen 40-50 ember jelentkezett. Mikor lassacskán odaért volna a dolog, hogy létrejön a dolog, maradtak kb. 10-en, amiből kb. 6 ember ment el. Én is azok közé tartozom, akik előzetesen jelezték, hogy megyek, de nem jött össze. Okokat nem akarok keresgélni. :-) Szóval ilyenkor a szervezővel vagy kicseszve a dolog, mert megteszi ami tőle telhető, de mások meg semmibe nézik, így neki sincs kedve többször leszervezni, mert úgyis tudja mi a végkimenetele a dolognak. TM-nek is 100%-osan igaza van, mert mindenki letudja a "találkát" a lehető legkényelmesebb módon, jelen helyzetben az internet előtt ülve, és vizuálisan elképzeli egy fórumos beszélgetés során, hogy kinek melyik arcizma rándul össze, mikor jókat beszélgetnek egy-egy film kapcsán. Hozzáteszem ez így rendben is volna, ha nem éreznék én is kedvet, hogy talán jobban megismernénk egymás szokásait, gesztusait, viselkedését a személyes találkozó során. Meg nem is árthat, így az Xpress fórumozók többsége, mondhatni "kemény magja" összeismerkedhetne és jobban összekovácsolódna. Én azt sajnálom, hogy 1 találkozóra mentem el eddig, pedig volt vagy 3-4. Azt is sajnálom, hogy sosem találkozhattam a híres-hírhedt Téglagyári Megállóval, holott rengetegszer beszéltem már vele egyébként telefonon. :-) Vannak ilyen dolgok, amik nekem is hiányoznak, de látva a korábbi érdektelenséget, nekem sincsen abszolút kedvem összeszervezni, mert jönnének majd a problémák, hogy pl.: nekem nem jó a póker, nekem nem jó Sopron, csak Budapest, az az étterem szar, stb.
Mindenkinek más lenne a kifogása, és így a szervező kedve visszakúszik - már bocsánat a kifejezésért - béke segge alá.
Pedig higgyétek el, hogy ha tényleg egy páran rászánnánk az időt, igazán érdekes és értelmes emberekkel hozna minket össze az Xpress régmúltja, és akár hosszútávú barátságokat is lehetne kialakítani. Például én Angelust Xpress-en keresztül ismertem meg, addig nem is tudtam, hogy egy városban lakunk, mára pedig már egy jó barátságnak mondhatom a "kapcsolatunkat".
Na mindegy, bocsánat sok ömlengős és érzelmekkel dús mondatokért, de leírtam, amit gondoltam az egészről.
Én továbbra is fenntartom a személyes találkozó ötletét, de egyedül mégsem találkozhatok magammal. :-))))