Valóban ilyennek teremtette Isten a nőt? A tizennyolc éves Saint-Tropez-i árva, Juliette Hardy mindenkit magába bolondít: a gazdag külföldit, a gátlásos fiút és annak bátyját egyaránt. Az első udvarlója a jóval idősebb, ugyanakkor dúsgazdag Eric Carradine, aki új szállodát szeretne építeni a városban, ámde tervei útjában áll a Tardieu család, akik egy kis hajószerelő műhelyt birtokolnak azon a partszakaszon, amelyre a beruházáshoz szüksége volna. Az érzékeny, természetes, ámde érzéki lány erőteljes erotikus kisugárzása nagy hatással van gazdag hódolójára, a lánynak azonban Antoine Tardieu tetszik, aki nem igazán törődik vele, csak egy egyéjszakás kalandot akar a lánytól.
Juliette gyámjai végül megelégelik a lány kicsapongó természetét, és vissza akarják küldeni az árvaházba. Antoine naiv öccse, Michel, aki titokban imádja a lányt, hogy megmentse ettől, házassági ajánlatot tesz, amit Juliette elfogad, holott valójában a bátyjába szerelmes. És habár az esküvői vacsora is botrányosra sikeredik, Juliette végül példás feleséggé válik és a házasságuk boldog lesz – legalábbis egy rövid időre...
Roger Vadimnak, a nouvelle vague (a francia új hullám) egyik alkotójának első önálló rendezése tornádóként robbant be a mozifilmek világába, és hírnevet hozott akkori feleségének, az isteni B.B.-nek, a korszak szexszimbólumának is. Korunk esztétái szerint a film azon jelenete, amikor Bardot mezítláb táncol egy asztalon, a filmtörténet egyik legerotikusabb pillanatai közé sorolandó. Vadim 1988-ban újraforgatta a filmjét.
