1. Az üstökös évében született
A doborjáni számadó juhász, Liszt Ádám az első családjában, aki bár magyarul nem tud, nevét mégis magyarosan írja. Feleségével együtt hamar felfigyelnek 1811-ben született véznácska kisfiuk zenei tehetségére, és kezdetben az apa próbálkozik zongorára oktatni a kis Ferencet, ám hamarosan belátja, hogy a gyereknek sokkal mélyebb ismeretekre kell szert tennie, mint amit ő valaha is képes lenne adni neki. Mindenüket eladva Bécsbe költöznek, ahol a nagyszerű mesterek keze alatt formálódó fiúcska sorra elragadtatja koncertjeinek közönségét. Még a zordon Beethoven is felfigyel tehetségére…
2. Korának betege
A fiára igen büszke és azt mindenben támogató apa az európai művészet fellegvárába, Párizsba viszi fiát − ahol bár a Conservatoire növendéke osztrák származása miatt nem lehet, a főúri szalonok falai között a kamaszodó Liszt mégis óriási lelkesedést kelt virtuóz zongorajátékával. Apja sajnos korán meghal, s halálos ágyán egy valamire figyelmezteti szeretett fiát: óva inti őt a női nemtől. Félelme bebizonyosodik; Ferenc beleszeret egyik tanítványába, egy gróf leányába, aki azonban csakis hozzá illő rangú úrhoz mehet feleségül − s ez így is lesz. Liszt mély depresszióba esik, aminek csak a forradalom lángja vet véget.