Vásárlói kritikák a következő termékről: A Sierra Madre kincse

Jól sikerült kis film ez, pláne korát tekintve. Igazából nem nevezném westernfilmnek, inkább kalandfilm.

Szeretem a kincskereső filmeket. Jelen esetben arany volt terítéken. Tetszett a film felvezetése, ami Mexikóban játszódott. Itt találkoztak a kincskeresők. Nekem leginkább az ezt követő aranyhajhászás tetszett. Megvolt benne a feszültség. Egész jó, hogy piritet találtak, de mi, nézők azt hittük, hogy arany. Persze ez után megvolt az erkölcsi mondanivalója is. Az arany meghülyíti az embert. Ez történt velük is. Kár, hogy az ismertető lelövi a poént. Így Dobbs sorsa már nem rejtély.

És ha már mindenki leírta én is ezt teszem: Ebben a filmben hallottam a legelmebetegebb röhögést. Pláne a film végén. Valóban nem lehet szó nélkül elmenni mellette. Nem semmi teljesítmény :)

Humphrey Bogart volt a legjobb színész és legjobb karakter is mind közül. De a többiek is jók voltak.

Összességében kellemes kalandfilm volt némi tanúlsággal a végén. Megéri megnézni.

Alighanem Bogart legjobb filmje olyan klasszikusokkal egyetemben mint a Dark Passage, a méltán hírhedt Casablanca vagy éppen a méltatlanul elfeledett The Harder They Fall. De nem csak Bogartot éri a dicséret e remekműért, hanem John Hustont is, akinek ez tekinthető véleményem szerint legkiforrottabb munkájának: fő művének. A karakterek egytől egyig mind zseniálisak, remekül megírtak. A narratívát szintén csak dicséret (ahogy kezdődik a film, nem is gondolnánk, hogy mivé fajul). Azt hiszem, hogy az efféle filmekre szokás azt mondani: mestermű!
A DVD képe meglepően szép, bizonyára restaurált kópiáról származik.
10/10

A rendezoi tálentumát már "elsofilmesként" megcsillogtató John Huston több alkotása - így A máltai sólyom (The Maltese Falcon), a Key Largo (Key Largo), az Aszfaltdzsungel (The Asphalt Jungle) és A Sierra Madre kincse (The Treasure of the Sierra Madre) - olyan férfiakról szól, akik világhódító ambícióik rabjai, ám vakmero törekvéseik önnön mohóságuk és a sors szeszélyei folytán meghiúsulnak. A máltai sólyom alvilági antihosei - Kasper Gutman (Sydney Greenstreet), Joel Cairo (Peter Lorre) és Brigid O Shaughnessy (Mary Astor) -  csaknem két évtizeden át kutatják a drágakövekkel ékesített madárszobor hollétét, útjukat hullák szegélyezik, s végül, midon megérinthetik a kincset, kiderül, ócska hamisítvány. Az illúzióvesztett Sam Spade detektív (Humphrey Bogart) nem tarthatja meg sem a tízezer dollárt, sem a "végzet asszonyát": társa, Miles Archer (Jerome Cowan) gyilkosának fedezése ot magát is zsarolhatóvá tenné, így inkább feladja szerelmét a rendoröknek. A Key Largo gengszterhose, Johnny Rocco (Edward G. Robinson) a húszas évek hírhedt nagymenoje volt - önkéntelenül a Kis Cézár (Little Caesar) képsoraira emlékezem a film láttán! -, aki a világháború után is a régi dicsoségrol ábrándozik és a chicago-i nagy visszatérést tervezi, de csak Floridáig jut, és számításait egy veterán, valamint a váratlan hurrikán keresztül húzza. Soha olyan pontossággal nem terveztek még "balhét" a nagymenok, mint az Aszfaltdzsungelben, ám végül mindent elrontanak: Emmerich (Louis Calhern) végez magával, Riedenschneider (Sam Jaffe) a rendorök kezére kerül, mert elbuvölve bámulja a táncoló lányt a lebujban, ahonnan sietve kellene távoznia, végül a sebesült Dix (Sterling Hayden) sem ér révbe, éppen csak megpillantja szeretett lovait.
A Sierra Madre kincse csavargó hosei amerikai állampolgárok, akik a nyomor elol menekülnek Mexikóba. A remélt gazdagság uzi oket a kietlen hegycsúcsra, végül még kegyetlenebb sors jut nekik osztályrészül: Fred C. Dobbs (Humphrey Bogart) az életével fizet kapzsiságáért, Howard (Walter Huston) holtáig élvezni kényszerül a hálás indiánok vendégszeretetét. Egyedül a fiatal Bob Curtin (Tim Holt) elott nyílik meg a boldogabb jövo: o "csak" kétszáz dollárt veszített a kalandon, és elutazhat James Cody (Bruce Bennett) özvegyéhez Texasba, ahol éppen érik a gyümölcs. (Curtin gazdag ültetvényt vásárolt volna magának, ha szerencsével jár.) Az emberfeletti vállalkozás nyereségét a természet a feltámadó szélvihar révén "visszaadja" az anyaföld méhének.
Filmünk három fohose három jellem megtestesülése: Dobbs a kapzsiság és a gyanakvás, a vívódó Curtin az önzetlenség és a megbízhatóság, kettejük között áll Howard, a jóravaló öreg bányász, akit talán csak hajlott életkora tart vissza a gaztettektol. Dobbs és Curtin kiválóan ellenpontozzák egymást. A hegy lábától követi a kis csapatot Cody, a magányos aranyásó, aki a kristálytiszta értelmet jelképezi. O mindvégig kívülálló: a három sorsüldözött kirekeszti. Bogart éppoly kiváló, mint mindig. Szerepében ezúttal nyoma sincs sem a gengszterromantikának, sem a detektívtörténetek cinizmusának. Talán nem túlzás azt mondani, Dobbs született gonosz. A Sierra Madre kincse az elso Tim Holt-film az életemben - a dicsoségben o éppúgy osztozik, mint Bogart -, és az elso olyan alkotás, amelyben Walter Huston viszi a pálmát! A rendezo apjának lenyugözo játéka valósággal magávalragadó, sodró ereju! (Utoljára 1948-ban fordult elo, hogy az Akadémia apa és fia ugyanazon filmben nyújtott teljesítményét Oscar-díjjal jutalmazta volna!)
A viszály magvait Dobbs hinti el az aranyásók között. Alig egy napja termel a bánya, amikor már osztozna a nyereségen és a felelosségen. Elszabadul a pokol. Hoseink éjjelente nem hunyják le szemüket, kényszeresen ellenorzik rejtekhelyeiket és kapzsisággal gyanúsítják egymást. Talán gyilkonának is, ha nem lépne a színre Cody, és nyomában a rettegett banditák. A veszély összekovácsolja a kis csapatot, de amint elmúlik, újfent úrrá lesz lekükön gyanakvás. Huston már A máltai sólyomban is összezárta az ellenérdeku feleket. Gondoljunk arra a jelenetre, amikor Spade hotelszobájában Gutman, Cairo, O Shaughnessy és Spade megállapodnak arról, hogy Wilmer (Elisha Cook Jr.) lesz a bunbak! A feszültségkeltésnek ezt a módját a rendezo A Sierra Madre kincsében is alkalmazza: filmünk hoseit a hegy - képletesen szólva: egész Mexikó - tartja fogva, a magaslatot pedig hol a banditák ostromolják, hol vadállatok fenyegetik a kalandorokat, hol a hatósági önkénnyel kell szembenézniök.  
Dobbs és Curtin annak ellenére is vállalkozik a lehetetlenre, hogy a tampicói hajléktalanszállón Howard elmeséli nekik, milyen jellemtorzító az aranyláz. Ha valakit elragad az arany iránti vágy, eloször megelégedne huszonötezer dollárral, majd ötvenezer dollárt kíván, amikor feltárul elotte az elso aranyrög, a csúcson már hetvenöt, sot százezer dollár sem elég, végül, az elso nehézségekkel szembesülve már ötezer dollár értéku aranyérc is kielégítené sóvárgó lelkét. "Olyan, mint a rulett" - hangzik az öreg sommás ítélete. "A gatyánk is rámenne" - vághatnánk rá mi, a nézok.
Mindenkinek jó szívvel ajánlom e máig aktuális drámát, nemkülönben John Huston és Humphrey Bogart idotálló filmjeit.
(Végül a kötelezo "technikai" megjegyzések: a képminoség szokatlanul kiváló. Fájdalom, hogy A máltai sólyom és a Hosszú álom kópiájára láthatóan kevesebb idot szántak a restaurátorok. A hang is felettébb tisztán szól. Gratulálok a kivitelezoknek! A korongot egy - a szokásosnál is tartalmasabb - dokumentumfilm gazdagítja, amely Humphrey Bogart, Walter és John Huston életérol és munkásságáról nyújt hasznos ismereteket a korábban megismert kritikusok - pl. Eric Lax - közremuködésével.)