"Lássuk be, ha nem tudsz eladni tizennégy bikinis ribancot, kösd fel magad!"
Remek ötlet, elég langyoska megvalósítás. Merthogy a TV-sorozatok (és nem mellesleg a filmek) világa önmagában elég izgalmasnak és kaotikusnak tűnik, amiben karrierek törnek derékba, amiben családok mennek tönkre, amiben a legutolsó fintor vagy esemény is a hirdetések szempontjából fontos nézői célcsoport igényeinek van alárendelve, és amiben sokak jelképes hulláján keresztül kapaszkodik fel a pár tévébe kerülő kiválasztott a csúcsra. Mindezt csak érdekesebbé teszik a rigolyás, irritálóan ripacs színészek, a váratlan eseményekre való reagálás, és a finom egyensúlyozás a sorozatklónok biztonsága és a kockázatos, de mégis szükséges eredetiség között. Biztos mindenki, aki néz sorozatokat, tudna olyat mondani, amelyiket kedvelte, de azelőtt elkaszálták, hogy bizonyítani tudott volna, olyat, amelyik jól indult, aztán az egyre extrémebb marhaságok belekényszerítése élvezhetetlenné tették, vagy olyat, amelyik kezdetben nem tűnt izgalmasnak, aztán valahogy mégis ottragadt az ember előtte. Hogy ebben a környezetben, ezen a talajon egy pilot hogy "szökken szárba", még külön érdekes lenne.
Na, ez mind az, ami ugyan benne van a TV játékban, de nagyon halványan. Az egésznek a gerincét Duchovny és Sigourney Weaver játéka adja, ezt még díszíti pár kellemesen vicces poén, de (különös tekintettel az alapanyagra) ez borzasztóan kevés. A film tárgyául szolgáló dráma sitcommá válása pont nem az, amin a néző annyira meglepődne, ami annyira leleplezőnek tűnne; apróbb változtatások sorozata ahhoz az értékválságból és extrém gagyiból képződött mocsokhoz képest, ami a háttérben épp csak felsejlik (mondjuk a mellékes műsorok címében és témájában, a közvélemény-kutatásokban, a "főítész" személyében vagy a bennfentesek többi emberhez való viszonyában). Ha a stáb nem akart beleharapni abba a kézbe, amelyik etette őket, akkor nem kellett volna ezt filmre vinni, mert ez a "cirógatás" nézhető, részben szórakoztató nyolcvanvalahány percet eredményezett, nem többet.
A DVD fapad, néhány rosszul megválasztott szinkronhangon kívül semmi említésre méltó.
Röviden: Nem tudom, hogy milyen lehetett ennek az ötletnek az eredeti változata, de még pár módosítás kicsit pörgősebbé, viccesebbé tehette volna, ha már egyszer a TV-sorozatok kulisszái mögé való betekintés volt a cél. Részemről ezt az ötletet pl. a Törtetők vagy a Family Guy S08E15 jobban kidolgozta, utóbbi majdnem tizedannyi idő alatt is.