Már megint nem lesz túl népszerű ez a vélemény itt, de hát mit csináljak, ha ez a film sem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet? Vagy tán a remények voltak túl nagyok??? Mindenesetre ez a szőrös fejű vérfarkasos megjelenítés rendesen rombolt nálam a vérfarkas mítoszon…
Pedig egészen jól indul. Felütésnek rögtön ott van az első támadás, brutális, sejtelmes, ahogy kell. Igazából semmit nem tudunk meg a támadóról, jótékony bizonytalanságban vágunk neki a történetnek. A film kezdete kicsit lassú, de legalább van idő a főbb karakterek és háttér megismerésére. A hangulat, képi világ nagyon jó, a Sherlock Holmes és a Robin Hood (sőt, hogy régebbi példát is írjak, a Twist Olivér) után ismét nagyszerűen sikerült a vászonra vinni egy letűnt kor Angliáját. Teljesen életszerű díszletekkel, CGI-vel, szinte bele tudunk csöppenni a korba. Így egy nagyszerű alappal vágunk bele a bonyodalmakba, minden adott lett volna egy remek filmhez..
Ami sajnos aztán önmaga paródiájává alacsonyodik. Ez részben Del Toro rémunalmas játékának, illetve az iszonyatosan gagyi farkasoknak köszönhető. Legalábbis az én véleményem szerint..
Mert ugyebár a történettől az égvilágon semmi extrát nem kapunk. Nem is nagyon lehetett volna várni, hisz adott a váz, ami köré ezt a sztorit építeni lehetett: azonban egy remake akkor jó igazán, ha valami új élvezetet is fel lehet benne fedezni. Itt ez kimerült a valóban nagyszerű háttérben, illetve a sokszor céltalan vérengzésben.. De ha ehhez legalább szerethető, jó karakterek társultak volna… Sajnos nem. Lawrence karaktere semmitmondó, az öreg pedig addig jó, míg nem jön a „meglepetés”. Apropó: ha azt csavarnak szánták, hát nagyon rossz dramaturgiában gondolkodtak. Könnyen kitalálható, kiszámítható, ráadásul túl korán is van benne, utána már csak a leszámolást várjuk. Ami meg olyan lett, amilyen. Sir Hopkins egyébként hozza magát, az öreg van akkora színész, hogy ez a szerep nem igazán okozott gondot neki. De mint már írtam, Del Toro bárgyú képe, valamint Emily Bunt (Gwen) játéka is inkább nevezhető fárasztónak, mint élvezetesnek. Talán még Hugo „Smith ügynök” Weaving tetszett a rendőr szerepében..
Szóval, ahogy bonyolódik a dolog, és egyre több telihold kel fel, úgy kellene egyre jobban élvezni a filmet. Sajnos nem megy, mert az átváltozások inkább egy 70-es évekbeli film jeleneteire emlékeztetnek – így viszont túl éles a kontraszt a tökéletes háttér és a gagyi farkasok között. A mai korban már olyan szintű CGI áll az alkotók rendelkezésére, hogy engem zavart ez a szőröspofás két lábon álló, néha nagyokat vicsorító vérfarkas. Ami ráadásul Usian Boltot megszégyenítő módon is képes futni, de akkor már macska módon, négykézláb… Nagyon nem illett a képbe, és akkor még magáról az átváltozásról nem is beszéltünk: a hirtelen kinőtt szőr még csak egy dolog, de a megnyúlt boka/láb miatt eléggé nehezen képzelem el a két lábon járást. Ennél még a sokat szidott Alkonyat vérfarkasai is jobbak, vagy akár a Van Helsingé is. Azoktól esetleg tényleg lehet félni, itt csak egy régen borotválkozott embert láttam.
Bár, ha jobban belegondolok, tán mégiscsak bennem van a hiba. Hisz már a film címe is az, hogy Farkasember. FarkasEMBER. És ha az alkotók szándéka valóban az volt, hogy emberként ábrázolják a fenevadat, akkor rendben van..De ez nem vérfarkas – amire viszont végig hivatkoznak a moziban.. Amúgy is komikus a fehér ingben Londonban rohangászó farkasember, de a végső harc meg egyenesen nevetséges. Ahogy dobálják egymást, ahogy ugrálnak… ááááá.
Szóval van egy sablonos történet, amit el lehet fogadni, s tán bizonyos nézőpontból a szőrmókokat is el lehet fogadni. De továbbra is úgy érzem, ebből sokkal jobb, izgalmasabb, látványosabb filmet lehetett volna készíteni -
pláne úgy, hogy a beletett horrorelemek működnek, az ijesztegetés is, meg a kaszabolás is (ami azért néha aránytalanul gore jellegű) – mégis a várt katarzis és élvezet elmaradt.
A DVD belso fehér borítóval átlátszó tokban kicsit igénytelen, ne nem az első – és gondolom nem is az utolsó eset.A képről nem igazán akarok nyilatkozni, még beállítás alatt van a TV, de nekem a fekete néha bizony csak szürkének tűnt, bár mondom, könnyen lehet ez az én hátrányos helyzetem (egyelőre). A hang viszont jó: egy picit halk a párbeszéd, de az effektek helyenként „fotelből kiugrasztó módon” a helyükön vannak. A kb tíz percnyi kimaradt jeleneteket nem igazán tekintem extráknak – inkább parasztvakításnak…
Ugyebár a film központi kérdése: Hol van a fenevad és az ember határa?
Ennek szinonimájára én megkérdem: Hol van a gagyi és az élvezhető határa?
Nos, ezt döntse el mindenki maga…