A svájci származású Pierre Gilliard (1879-1962) az 1905-ös forradalom kellős közepén érkezett Oroszországba, és a polgárháború idején tért haza. Éveken keresztül élt a cári családban, és közelről látta II. Miklós, Alexandra cárné, négy lányuk és vérzékenységben szenvedő fiúk mindennapjait.
1913-ban hivatalosan is kinevezték a cárevics nevelőjének. A jó szemű megfigyelő, aki szívesen fényképezte a cári család tagjait, és aki egészen eredeti pedagógiai módszert fejlesztett ki Alekszej trónörökös nevelésére, egyformán szenvedett az önkényuralom hibáitól és Raszputyin befolyásától, és attól rettegett, hogy a cárizmus bukása véres anarchiába sodorhatja az országot.
A történelem vihara következtében szoros kapcsolat alakult ki Gilliard és a Romanovok között, úgyhogy a házitanító önként maradt velük a házi őrizetben Carszkoje Szelóban, és követte őket a száműzetésben Tobolszkba. Kivégzésük előtt két hónappal szakították el tőlük, és csak rengeteg megpróbáltatás közepette tudott Svájcba hazajutni Alekszandra Teglevával, a cár lányainak nevelőnőjével. Később még segített leleplezni a berlini ál-Anasztasziját.
