• {name} ({TCS})


Nem regisztrált felhasználó  - [belépés]
filmek téli estékre12<br>
böngésző

Xpress.hu > DVD > Prometheus (DVD)
Prometheus Prometheus
- 70%
Szállítható: BIZONYTALAN
999 Ft
Eredeti ár: 3.290 Ft






  • Alkotók
  • Leírás
  • Részletek
  • Extrák
  • Kritikák

Egy tudósokból álló expedíció az ember földi életének eredetére utaló nyomokat talál. Ezeket követve indulnak kutatóútjukra, mely az univerzum legtávolabbi, legveszélyesebb vidékére vezet. Olyan tájra jutnak, és olyan ellenségekkel kell szembenézniük, amilyenről ember eddig nem is álmodott. Még a rémálmaikban sem. Egy szörnyű csata vár rájuk: ha alul maradnak, akkor az egész emberiség velük pusztul.

Az eddig 3 alkalommal Oscar-díjra jelölt Ridley Scott, aki A nyolcadik utas: a Halállal és a Szárnyas fejvadász-szal a mozi sci-fi egyik legmeghatározóbb alakja, most visszatér az ismerős terepre: A Prometheus saját, új mitológiát teremt.

 

Játékidő:
119 perc
Gyártási év:
2012
Hangok:
- magyar - 5.1 (DD)
- angol - 5.1 (DD)
- lengyel - 5.1 (DD)
- cseh - 5.1 (DD)
- török - 5.1 (DD)
Feliratok:
magyar, angol
Képformátum:
2.00:1 (16:9)
Korhatár:


Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
 
Kimaradt jelenetek - - MAGYAR FELIRATTAL
 
Alternatív jelenetek - - MAGYAR FELIRATTAL
Átlagos értékelés:
Flint Sullivan
értékelése:
2012. okt. 23. - 17:17
A legvitatottabb filmélmény hosszú idők óta
Hollywood franchise gyilkos mentalitásának ismeretében Ridley Scott nem elégedett meg annyival, hogy az ő neve alatt készítsen "egy újabb Alien filmet", melynek egyetlen érdekessége, hogy hosszú idők után a mítosz teremtő Alien, avagy Nyolcadik utas: a Halállal igazi lavinát indító mesterművének alkotójaként díszeleg neve a rendezői titulus mögött. Úgy döntött, az Alien szériát teljesen új alapokra helyezi, ezzel gyakorlatilag a science-fiction mozgóképes reformistája száműzte a banánfejű gézengúzokat a történetből, helyükre az Erich von Daniken hagyatékból jelentősen táplálkozó Prometheusi mítosz bizarr interpretációja került, az úgy nevezett Tervezőket a történet fókuszába állítva.

A hype sajnálatos módon kicsinálta a filmet fogadtatásakor, a várt kritikai siker elmaradt, ám tény, azóta is vitatárgya az új mítoszt építő, folytatásért egyenesen kiáltó science-fiction. Hacsak nem ez volt Scott és csapata szándéka.

A részben, ám szervesen Alien eredet mozi teljesen újfajta megvilágításba helyezi a négy részt megélt sorozatot, hiszen története nem csak abban számít üdítően frissnek és reformáltnak, hogy kvázi generációs/evolúciós fázisokban vezeti végig a xenomorphok kialakulását, hanem gondolati tartalma gazdag, már-már eizenstein-i mércével mérhető a sztori ezen irányú átgondolt kiépítése. Ezalatt a készítők játékosan, rafináltan alig válaszolnak meg pár kérdést, miközben az első Alienből jól ismert, szimbolikus elemek, mint a "Halál" eredetének lehetséges kiindulási pontjai mozgásba lendülnek, némi támpontot adva a rajongóknak és a laikus nézőknek, miközben konkrét válaszokkal egyáltalán nem szolgál. Ezzel együtt a film 20 perces, katartikussá váló zárómontázsa nem több látványos, epikus, rendkívül hatásos gigászi blöffnél, amik valójában messze állnak attól, hogy konkrét hidat képezzen a Nyolcadik utas felé.

Az árnyalt előzmények elmesélése (már ha ezt nevezhetjük annak) részben saját önmítoszának alapjait fekteti le, melynek egyenes következménye egy vagy több folytatás, részben saját nézőivel való játszadozás, miszerint a történet néhány hátterét nézői fantáziájára bízza.

A filozófiai irány végett Ridley Scott szakított a horror műfajjal, mert bár akadnak a grandiózus kiállítású látnivalók között brutális és véres szcénák, horror jellegű jelenetek, a félelemkeltés nem élvez elegendő pikszist Scott és az alkotók részéről.

Kis túlzással hibátlan alkotás volna a Prometheus, ellenben a szereplők dramaturgiai pontjai az utóbbi évek legnagyobb összecsapottságát tudhatja a magáénak. B kategóriás horrorfilmek jelenetei köszönnek vissza, meglehetősen ostoba szituációk ütik fel a fejüket, a szereplők nem egyszer totálisan ellentmondásos cselekedetek okozóivá vállnak, ezáltal a mozi helyenként önmaga saját szabályait be nem tartva válik néhol összecsapottá, logikátlanná, esetles túlságosan extrémmé.

Elgurult volna Ridley Scott gyógyszere? Közepesen gyenge, hihetetlenül rossz vagy maradandó filozófiai űrfilm gördült ki a kezei közül? Filmje egyszerre gyönyörűen kidolgozott, többrétegű, erős gótikával átszőtt, lélektani mozi, melyben az Alien mítosz is érvényét nyeri, valamint összecsapott, illogikus, átláthatatlan lusta fércmunka. Ez a kettősség uralja a Prometheust. Olyan, mint az ember. Bölcs, megfontolt, ugyanakkor arcátlan, kapzsi, erőszakos- a gyilkolás tán nem értelmetlen? És olyan, mint a Michael Fassbender által mesterien megformált David android karaktere: pontos, elegáns, intelligens, ám elmebeteg vonások szövik át, melyek lélektani okot szolgálnak.

Vizsgáljuk meg Prometheus történetét, és vessük össze a filmmel. A morbid összkép végül értelmét nyeri.

Pár szót a DVD kiadásról.

Természetesen remek kép és hangminőség, ellenben a forgalmazó szégyellje magát, hogy a DVD-ről minden extrát lespórolva kizárólag a BD-re fókuszál. Pár kimaradt jelenet, abból se a teljes repertoár. Extrák tekintetében a kiadás szégyen gyalázat, így a tehetősek, vagyis a BD tulajdonosok jártak jobban.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
Szurov Zoltán
értékelése:
2012. dec. 2. - 12:25
A trójai faló
Manapság amikor már a gyerekek is a tévében sugárzott vasárnap délelőtti horror meséken edződve nőnek fel, a borzongásra immunissá vált nézőt igen nehéz a vásznon pergő eseményekkel megrémíszteni. Pedig ha az 1979-ben Ridley Scott rendező vezényletével készült Alien előtt mutatnák be a Prometheus előzményfilmet, a nézőközönség bizony nem úszná meg tömeghisztéria nélkül.
A Prometheus alkotói ezért úgy gondolták, ha a péniszfejű szörnnyel tovább riogatni már nem tudnak, akkor annak eredet történetére helyezik a hangsúlyt. Ugyanis az Alien 1. és 2. rész rém sikolyai egészen bizonyosan némán elhaltak volna űrben és időben egyaránt ha az egyébként unalmas Alien 3. és idegesítően monokróm színvilágú és undorítóan gyomorforgató Alien 4. része nem emlegette volna fel, méghozzá nagyon is ügyesen, az emberi kapzsiság és felelőtlenség szimbólumaként újra meg újra feltűnő globális méretű pénzéhes nagyvállalatot ami gátlástalanul próbálta meg géntechnológiai fegyverként felhasználni az idegen szörnyeket.

A Prometheus egy ötletes forgatókönnyvel nemcsak megválaszolja a korábbi Alien filmek által felvetődött kérdéseket-hiszen milyen csavaros megoldás, hogy a mutálódni képes, tökéletes gyilkoló lényeket amiket az Alien sorozat minden részében annyira mohón meg akart szerezni egy profit éhes, felelőtlen nagyvállalat, azt pontosan az emberiség eltörlésére kísérletezték ki?-de gondolatébresztő jeleneteivel Ridley Scott egy korábbi sci-fi rendezése, a Szárnyas fejvadász témáját is érinti s ezzel egyszersmind felteszi az i betüre a pontot. Törvényszerű-e, hogy a fejlettebb technologiai színvonallal rendelkező intelligens lények, erkölcsi szempontból különbek mint a tevékenységük miatt létrejött teremtményeik?
A filmben a felsőbbrendűnek hitt földönkívüli Mérnök "alkotó", de még az ember alkotta androidja is egyformán felelőtlenül kísérletezik az istenített tudománnyal.
Környezetromboló napjainkban mikor az ember által pont az oly nagyra tartott tudományos technológia miatt már a Napból érkező halálos radioaktív sugárzás is akadálytalanul zúdul a nyakunba a Földünket körülölelő ózónpajzs megszünése miatt, az istenített tudományos technológia által önmagát kipusztító emberiség elgondolkodtató mondanivalója még aktuálisabb mint valaha.

Sajnos azonban ennek a kiváló alapanyagból készült szellemi tápláléknak a fogyasztását nagyon megkeseríti néhány kidolgozatlan jelenet és szereplő karaktere. Kár, mert a film élményszintje lehetne 100 %-os is, így viszont csak 70. Egyedül a Prometheus nevű űrhajó két lábbal a földön álló és nagyon emberi kapitánya, egy az emberi fajra féltékenyen irígykedő és a tudásszomja csillapítására mindenre kész android valamint a mindenható nagyvállalatot képviselő, apjával rivalizáló, a kapitány iránti szexuális vonzalmait burkoltan megnyilvánító főnöknő karakterei kaptak mélyebb kidolgozást. Bár ez utóbbi dramaturgiai szempontból egyáltalán nem lényeges a fő cselekmény szál alátámasztása érdekében, de azért mindenképpen gazdagabbá teszi a filmet.
Habár a Prometheus nem lett se kultfilm se mérföldkő csak egy elkapkodott sci-fi amiben a logikai réseket dübörgő hangeffektekkel akartak kitömködni. Mindez grandiózus zenei aláfestéssel és látványvilággal párosítva valamint olyan szellemi tartalommal megkoronázva amik egy társas összejövetelen való megtekintés után még éjszakákba nyúló izgalmas és tartalmas beszélgetéseket eredményezhetnek már képes elvinni hátán a filmet. Hát nem elég indok ez a Prometheusz síma dvd kiadvány beszerzésére?
Lehet, hogy nem.

Sajnos a dvd kiadás sovány extra tartalma nem ad egyértelmű kielégítő válaszokat arra, hogy a film elején látott felsőbbrendűnek hitt mérnökök űrhajója vajon miféle rosszban sántikál a Földön. Csak arra jó, hogy miután valaki bezsákolja a dvd-t utána rájöjjön, hogy frusztrált kíváncsiságát csak valamely blu ray kiadáson levő bőséges extratartalom elégítheti ki és mielőbb-utóbb úgyis beszerzi azt is.
A film kép és hangminősége viszont. Az elsőosztályú angol és magyar hangsávra érdemes külön felhívni a figyelmet, hogy mindenki készítse fel mélysugárzóját, vagy ha teheti mindjárt szerezzen be kettőt is, mert egy nem biztos, hogy elég lesz a rengeteg izmos mélyfrekvenciával való megbírkózásra. Az android helytelen erkölcsi motivációira is sokszor erőteljes basszus hangok hívják fel a figyelmet. És nem csak erőteljes térhatást kapunk a pénzünkért, hanem mesterien kidolgozott részletgazdagságot is. Az emberi párbeszédek és apróbb effektek, még a legnagyobb hangorkán közepén is tisztán hallhatók a körülölelő csatornákból. A legjobb hang Oscar díja már borítékolható is.

0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
dvdextra_
értékelése:
2012. okt. 2. - 8:52
Ridley Scott mítoszt teremt
2089. Elizabeth Shaw (Noomi Rapace) és Charlie Holloway (Logan Marshall-Green) archeológus-páros megdönthetetlennek látszó bizonyítékokat talál arra, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Két évvel később a Weyland Corp. megbízásából felfedező csapat indul eme bizonyíték feltérképezésére. 2093-ban érkeznek meg az LV-223-ra, ahol csúnya meglepetés várja őket.

We were so wrong.

Az ember oly mohó, oly mafla tud lenni, hogy néha igazán megérdemelné, hogy kiosszanak neki egy emberes sallert. Ha kérdésekkel szembesül, akkor addig nem nyugszik, amíg meg nem kapja rájuk a választ, de csakis azt a választ, ami kielégíthetné. Ha megmutatják neki egy kép darabkáját, akkor látni akarja az egészet, és bármennyire is ragaszkodik az ellenkezőjéhez, egyszerűen képtelen hozzáképzelni azt, amit nem láthat, maximum sejthet. Ezért aztán addig-addig megy, amíg baja nem esik.

És most nem feltétlenül a Prometheus legénységéről van szó. Ahogy elnézem, a kritikusok és a nézők többé-kevésbé darabokra szedték Ridley Scott ambiciózus sci-fijét, amely nagy kérdésekkel zsonglőrködik, de ezekre ködbe burkolózó, esetenként jelentéktelen - vagyis inkább annak tűnő válaszokat ad. Nem titkolom, én is felfegyvereztem magamat virtuális lézermutatómmal, hogy majd jól rámutatok a hibákra, de aztán rájöttem, hogy itt nem hiányosságokról van szó, sokkal inkább intuícióról, a megfigyelés és a gondolkodás ösztönzéséről.

Amikor Arthur C. Clarke Rámája berepült az univerzumunkba, hogy tegyen egy kört, az agy akkor is térdre kényszerült, és aki a Prometheustól is azt várja, hogy ezüsttálcán nyújtsa át neki a Megoldást, nos, arra is csúnya meglepetés vár.

God does not build in straight lines.

Kétféle sci-fit tartok jónak: azt, amely minden flinc-flanc ellenére az emberről szól, és azt, amely a felfedezésről. Arról a felfedezésről, melyet nem elég csak átélni, hanem részt is kell venni benne. A Prometheus kezedbe ad néhány szálat, vagy ha úgy tetszik, kezedbe adja a tüzet, de azt végül neked kell elvinned az emberekhez. Neked kell folytatnod a mesét, megtalálni a kapcsolódási pontokat, leleplezni a kép többi részét. Megtalálni a választ.

És ez a kihívás manapság már kisebbfajta csoda. Ez a film nem engedi, hogy kényelmesen hátradőlj, és a jól ismert szokványok mentén ijedezz vagy tátsd a szád. Persze, lehet úgy is nézni, hisz a felszínen ott van egy űrslasher nyomvonala mindenféle szörnnyel, elhalálozásokkal és megmenekülésekkel, no meg a mindig működő önfeláldozással, ám eme meglehetősen vékonyka szál hátterében egy monstrum mutatja meg nyugtalanító árnyékát. Megértem, ha ettől megzavarodsz.

Erre a narratíva is szépen rátesz egy lapáttal. Az egyik pillanatban vegytiszta sci-fi mentén halad (űrhajó! kütyük! kaland!), ahová beköszön egy kis vicces mellékalakoskodás, egy kis romantika; apró kommunikációs szikrák repkednek a legénység tagjai között, aztán hirtelen durván odacsap egy biomechanikus csáp, és mire észbe kapnál, a szájtáti iSpectacle-t gyomorforgató testnedvek pettyezik össze.

Elizabeth Shaw pedig nem Ripley béta változata: istenfélő és -gyűlölő ellentmondás ő, akinek van egy vágya, amely a lehető legrémületesebb formájában teljesül. Mellette tényleg elhalványul mindenki más - annak ellenére, hogy egy-két karakter igen is képes fejlődésen átesni, és még a főgonosz sem feltétlenül az, akire tippelnél -, de hát ő a kereső, ő az, aki a tüzet ellopja, ő az egész mítosz kulcsfigurája. Mert Ridley Scott és két írója mítoszt teremt. Igen, jól sejted: Damon Lindelof megmentett egy maréknyi csillámport a Lost kulisszái közül, és ezzel serényen meg is szórja ezt a filmet, de hát a mitikus szó nem véletlenül jár kéz a kézben a titokzatossal. No persze, ha a néző hajlandó használni is az agyát, akkor eme titkok kulcsát nem olyan nehéz felfedni: csak Shaw-t és a timeline-t kell figyelni.

Most pedig lejövök a ritkás levegőről, és rámutatok néhány földi dologra: a film látványvilága pazar. A kedvéért kibővítették a Pinewood stúdiót, és ott olyan gyönyörűségesen robusztus díszleteket építettek fel, melyektől minden magára valamit is adó filmrajongónak nedves lesz az alfele. És Scott nem elégszik meg azzal, hogy a látványelemeit, díszleteit megmutassa, ezeket be is lehet járni - a felfedezés öröme a kutatókkal együtt a tiéd, erre a sokat szidott 3D is sok helyütt rásegít (ugyanakkor az se baj, ha nélküle abszolválod a filmet: úgy is működik).

Igen, van kapcsolat az Aliennel, még ha csak közvetve is (nesze egy végső fricska az orrodra): a Prometheusban benne rejlik a már megpedzegetett folytatások lehetősége, ám nem biztos, hogy most nagyon akarnám ezeket: a film egyelőre a fejemben folytatódik, és így is van ez rendjén.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással
x7
értékelése:
2012. dec. 10. - 16:04
Csalodás,de nagyon
A színészek és a képvilág oké,de a többi...Az egész úgy ahogy van méltatlan az ALIEN névhez.A film kimondottan unalmas,semmi izgalom vagy feszültség.Utólag elmondható, hogy nagyobb volt a füstje,mint lángja.A számítógéppel csodálatos világot teremtettek,de például az 5.1 hangot kihasználatlanul hagyták.Aki extrákra vágyik az blue-ray,3D-s vagy limitált exkluzív kiadást vásároljon,mert a DVD a pluszokban hiányt szenved. Reménykedjünk,hogy a folytatás jobb lesz.Tízből öt pont(jó indulattal), sírva fakadok.
0 látogatóból 0 értett egyet ezzel a hozzászólással

A termék vásárlói ezeket is szerették:
DVD
BLU-RAY
KÖNYV
DVD
Vásárlói értékelés
ÁTLAG
75%

22 értékelés
Részletezés: 
81-100%
 (8)
61-80%
 (8)
41-60%
 (4)
21-40%
 (1)
0-20%
 (1)

Megosztás

Ingyenes szállítás
Művészfilmek