ha karácsony, ha húsvét, akkor elokerül ez a film. :) én eddig kétszer láttam, s mindkét alkalommal más vélemény született meg bennem:
2004. március
kimeríto élményben volt részem. miközben látásom, s hallásom minden egyes korbácsütést követoen egyre tombábbá vált, azért az agyam sebesen járt, s ellentmondásos érzések keringoztek bennem orült tempóval. megbotránkozzak? sírjak? nevessek? álljak fel és hagyjam ott az egészet? ha mel gibson felzaklató filmet kívánt rendezni, akkor sikerült neki. végül a lemondás és a kimerültség lett urrá rajtam, s már csak azt kívántam, hogy legyen végre vége. néha idétlenül felnevettem, morbid viccek jutottak eszembe, s eldöntöttem, hogy az írás végére azt fogom majd írni, hogy "remélem, a forgatás során egyetlen james caviezel sem sérült meg". valóban, a film dícséretére legyen mondva, hogy a gore rendkívül valósághu, fájdalmasan naturalista, viszont magától értetodo a kérdés: tényleg szükség van erre?
nem vagyok hívo, nem követem egyetlen vallás tanait sem, mégsem mondhatnám ateistának magam, hisz van hitem, csak úgy vélem, az kizárólag csak rám tartozik, hogy miben hiszek. ami pedig a vallást illeti, egyszer vki azt mondta: "ha azt szeretném, hogy sok-sok ember meghaljon, akkor kitalálnék egy hitrendszert". a kereszténység tanait csak laikus óvatossággal közelítem, viszont jókora hiányoságokkal rendelkezo ismeretem e film által nem kapott erore, hisz egy mondatban is leírható, aminek a passió játékidejének 95%-át szenteli: jézus szenvedett, mielott meghalt. hogy miért? a "megváltásért" már nem szerepel a forgatókönyvben, mint ahogy jézusról, az emberrol, a messiásról sem tudunk meg semmit se. a film az árulással kezdodik, majd rögtön rátér arra, hogy explicit módon bemutassa a názáreti szenvedéseit. jézust megverik, leköpdösik, megrugdossák, majd jó negyedórán át korbácsolják, egészen addig, amíg bore cafatokban nem lóg róla. ekkor kezdodik az igazi megpróbáltatás: séta a koponyák hegyére. ez kb. fél óráig tart. végül megnézhetjük a keresztrefeszítés mikéntjét. igen, premier plánban. természetesen lassítva. ekkor azt hiszem épp arra gondoltam, hogy szívesen gibson képébe üvölteném, hogy "oké, vettem a lapot!". de nem, o nem elégszik meg ennyivel. még azt sem mondhatnám, hogy a "hittan kezdodknek" eloadást tart, ugyanis nem következetes, inkább szemezget a legnépszerubb ismérvekbol. pilátus mossa kezeit... az vesse rám az elso követ... ja, s igen, a sátán is befigyel, ha esetleg nem ismernénk fel azonnal, hát beveti a kígyós trükköt. apró flashbackek formájában elojön néhány fontosabb tan, még az utolsó vacsorára is beleshetünk néhány másodperc erejéig, de ezek csupán szilánkok, melyeket a korbács szakított ki krisztus csontjaiból.
néztem, s elkábultam. vártam a katarzist, vártam az érintést, de nem jött. hideg fejjel kellett konstatálnom azt, hogy gibson nagysikeru filmjének befejezo momentumát duzzasztotta fel jó két órás mozivá, de ami a rettenthetetlenben drámai volt (imádom azt a jelenetet, ahogy murron egyszer csak feltunik a tömegben), az itt inkább csak fárasztó. kimeríto élményben volt részem. s ahogy ígértem: remélem, a forgatás során egyetlen james caviezel sem sérült meg.
2006. húsvét
odakinn kongatják a harangot, mintha tömjént is éreznék a levegoben: a hutoben sonka és tojás... megfelelo alkalom arra, hogy ismét elsétáljak a koponyák hegyére. de nem hinném, hogy az ünnepi hangulat hibáztatható azért, hogy a szenvedéstörténet most sokkal több húrt pengetett meg bennem, mint elso nézetre. megfelelo hangulatba ringatott, nem tagadom, de hogy a film ezúttal muködött, az annak köszönheto, hogy megpróbáltam a hívok oldaláról megközelíteni a látottakat. s nekik nem magyarázat kell, hanem prédikáció. mel gibson filmje pedig egy audiovizuális mise, azon belül is egy "best of" válogatás, amely szertelen és csapongó, de nagyhatású. a hívok (rajongók) szemében ugyanazok az erényei, melyek a kívülállókat elriasztja: szélsoséges, kendozetlen és patetikus. számomra még mindig nem ez az a jézus-adaptáció (ehem), amit szívesen látnék. bár az eredeti bestseller is meglehetosen szellosen mesél a názáreti életérol, ez a film még azt is figyelmen kívül hagyja. nem jézusról mesél, nem is mesél, hanem bemutat. prédikál. eroszakosan, de szenvedélyesen.