Nagyon szerettem a II. világháborús filmeket, bár őszintén szólva maga a téma is elképesztően vonz már kisgyerekkorom óta, az azóta eltelt időben ez pedig csak fokozódott.
Oliver Hirschbiegel a 2001-es A kísérlet című filmmel lopta be magát a szívemben, egy olyan elementáris erővel ható filmmel, mely azóta is megborzongat, amikor csak rágondolok. Nem is gondoltam volna, hogy ez az ember még a Rex felügyelőbe is bedolgozott.
A bukás pedig ismét egy fénylő kincs a munkásságában. Egyszerre egy szembenézés a németek részéről egy olyan rendszerrel, melyet kétségtelen, hogy ők juttattak hatalomra, s melynek pusztulásakor ők maguk voltak a legnagyobb vesztesek és egyúttal magyarázatot ad arra miért száműzték magukat önnön megvetésbe.
A bukás a lehető leghitelesebben (már ha az ismereteink birtokában, lehet ilyet mondani) adja vissza a már bukott Harmadik birodalom népének fájdalmát, vezetőinek kétségbeesését, a katonák teljesen értelmetlen áldozathozatalát. Ez pedig elsősorban a színészeknek köszönhető. Minden egyes fájdalom, könny, vér, nem tűnik túlzónak esetleg a gyerekek arcán itt-ott, de hát ez könnyen megbocsájtható. A rengeteg mellékszereplő közül véleményem szerint a Goebbels házaspárt alakító Corinna Harfouch,Ulrich Matthes páros emelkedik ki, de Christian Berkel és Justus von Dohnányi is ide illik akiket a rendező a már említett A kísérlet című filmből, hozott ide.
A prímet azonban Bruno Ganz viszi el a cím szereppel, aki olyat alakít, hogy kifolyik a szemed! A témában kicsit laikusok számára is egy olyan élmény jelenthet, melyet ritkán láthat az ember. Egy pillanatig se tűnik erőltetettnek, pedig nagyon könnyen a túlzásokba lehetett volna esni, de nem tette. Egy olyan embert elevenít meg előttünk, akit az utókor a lehető legmesszebbmenőkig démonizált, hol ott ez nem igaz. Udvarias volt a nőkkel és az emberekkel, megköszönte étkezés után az ételt, szerette a gyerekeket, a kutyáját és szerelmes is volt a maga módján. Hús-vér ember volt mint mindenki más, de egyben a kérlelhetetlen szörnyeteg, aki egy mozdulattal képes volt emberek ezreit vágóhídra küldeni, minden ellenérzés nélkül és aki elképesztő rögeszméibe kapaszkodva több millió embertársa kiirtásáért tehető felelőssé. S egyben a hatalom és a remény utolsó cérnaszálaiba kapaszkodva majd minden reményét elveszítve kijelenti: "Der krieg ist verloren." Ő is egy ember.  



Traudl Junge-nak elhiszem ezt, hiszem a személyi titkárként, úgy ismerhette mint senki más. És mivel az ő elbeszélései alapján készült el a film, a lehető legteljesebb képet kapunk arról az emberről aki az utolsó napokban nagy hatalmú diktátorból, szánni való, megkeseredett vénemberré vedlik, s vele együtt egy teljes generáció, nemzedék és nemzet is eltűnik a történelem könyörtelen viharában. Mindenki ember, te is, én is, ők is Hitler is, Sztálin is. Hisz a halál árnyékában mindenki megnyílik...
A DVD kiadáson található egy werkfilm, filmelőzetes és interjúk is a film készítőivel szereplőkkel. Elég tartalmas egy 1000 HUF-os termékhez, bár ha nagyon szőrszál hasogató akarok lenni, akkor nekem egy audiokommentár is hiányzik. De ez nem vesz le az értékéből. Nálam a film 9-es a DVD kiadás 10-es. Ez összesen 9.5. Mindenkinek ajánlom ezt a filmet, a téma rajongóinak pedig kötelező darab. Ja és még valami. Annak ellenére, hogy a szinkron egész jól sikerült, csak és kizárólag német nyelven ajánlom!

Nehéz ügy németként bármilyen megközelítésben is forgatni a II. világháborúról, az ok szerintem egyértelmű. Az áttörést egyértelműen a Das Boot jelentette, de ott annyiban "könnyű" volt a helyzet, hogy egy csapat ún. "közkatona" életét követtük. Itt viszont maga Hitler kerül a középpontba és az őt körülvevő emberek. Nem lehet "tipikusan" amerikai módon ábrázolni, amolyan karikatúraként, hiszen akkor oda a hitelesség. Ugyanakkor pozitív színbe se lehet feltüntetni, mert hát mégis csak Hitlerről beszélünk. Nem egy hálás feladat, ismerjük el.
Az amolyan "arany középutat" egész sikeresen találták el. Hitler itt már egy esendő, beteg ember, aki saját fantáziavilágában él. A körülötte levők pedig vagy menekülnek, vagy követik a halálba vezérüket. Ez utóbbit meglehetősen túlreprezentálták, ennyi öngyilkosságot egy filmben ritkán látni. Persze tény, hogy ez sem alaptalan.
A film abszolút a németekre koncentrál. A támadó orosz sereg csak a végén lesz látható, addig mintha "fantomokkal" küzdenének. Tetszett az is, hogy megmutatták, hogy a nácik nem csak magukkal végeztek, de igyekeztek minden "gyávát" megbüntetni. Egyszerűen sikerült mindenre kitérni, amit erről az utolsó pár napról el lehet mesélni. Történelmileg abszolút hitelesnek találom.
Nagyon erős film, emlékezetes dialógusokkal és jelenetekkel.
A kiadvány minimális extráját annak tudom be, hogy készült egy duplalemezes változat is, így erre nem lehet haragudni. A kép szép éles és a hanghatások is igen erősek, még szinkronosan is, ami egyébként egész jól sikerült.

Kihagyhatatlan történelmi dráma.Egy bukott diktátor Adolf Hitler utolsó tébolyult óráit nagyon reálisan bemutató film.Amikor már gyakorlatilag háború se volt és úgy bánt emberekkel mint a bábúkkal.Egy tébolyult ember másokra kivetített lelkiállapotát tükrözo film.Én se vagyok náci,de a film tényleg nagyon valósághu,és egy valamit ki merek jelenteni,nem tisztetelm a nácikat de amilyen mélyen hittek abban hogy  amit teszenk az jó,sokunkban nincs már meg ez a képesség ez a hit egy jobb szebb jövo reményében,az tiszteletremélto szerintem.És az is hogy rendkívül fegyelmezettek voltak.
Vegyétek meg mert én még ennél valósághubb drámát nem láttam és minezt egy szuk bunkerben!Fantasztikus film!

ritkán lát az ember ennyire bosszantóan rossz képminoséget. az egészben az a elkeseríto, hogy tömörítési hibáról van szó. a sötét jelenetekben rendszerint pixelesedik, s elvesznek a részletek. karcosodás egyébként nem nagyon található a kópián, sot a világosabb jelenetekben egészen elfogadható a minoség, már amennyiben az állandó grízesedés nem idegesíto. örülök, hogy nem adtam ki erre 5000 ft-ot.

Érdekes film egy rettenetes lemezen.

A film remekül indul, és remekül is fejezodik be. Sajnáltatos, hogy a ketto között több helyen is felfedezhetoek olyan jelenetek, ahol a beállítások észrevehetoen amerikaiasak, ez nem tesz jót a filmnek.

Néhány jelenet is kihagy a mubol, például mikor - spójler - Hitler kitünteti a gyerekeket. - spójler vége -. Ez sajnos rettenetesen sikerült, ám összességében egy igazán jó mozi ez, ami inkább dokumentum-, mint játékfilm. Bruno Ganz alakítása félelmetes, ez a színész zseniális.

S most pár szó a kiadványról. A hang turheto, ám ilyen undorító képminoséggel még életeben nem találkoztam. Szemcsés, szürke, elvesznek benne a részletek. A BEST Hollywood megint teljesített.

A szinkron: anno néhány barátommal egy pohár söröcske után megbeszéltük, hogy megnézünk három jó filmet szinkronnal, elore mindhárom filmet valaki védelmébe vette, és akinél egybehangzóan borzalmasnak kiálltjuk ki a magyar hangot, az fizet jövo héten egy rundot. Én kaptam a Bukást... Tippelhettek, hogy egy héttel késobb ki fizetetett.

Ilyen szinkront, te jó ég... Vígjátékot csinál ebbol a mubol. Hitler hangja a legjobb. A fickó természetfilmeket szokott szinkronizálni, mint narrátor. Itt olyan módon üvöltözik, mintha félne, hogy a szomszédszobában felriad a mamája. Látszik, hogy erölködik, de suttogva ordibál... Mintha egy fogóval közben a nemi szervét vágnák le. Nem csak neki, hanem a közönségnek is kínszenvedés. Szerencsére ott van a német hang is, ami történelmileg is jobb.

Az extrákról nem tudok véleményt írni, mivel nem láttam oket.
Miért nem kapott O$cart?

1 Mert, mint mondtam, inkább dokumentumfilm, arra pedig nem jelölték;

2 Mert európai filmet nem szeretnek díjazni a jenki kollégák;

3 Mert az amcsik rühellik a nácikat, és nem adnak szobrocskát egy róluk készült filmnek.
Tom Live: tudod, én ignorállak téged, ennek ellenére azért szívesen olvasom a szövegeidet. Csak így tovább! Kérünk még ilyen vidám perceket!!! :D

Képzeljük el, hogy két világpusztító háború feleloseként emlékezik ránk a történelem. Nem könnyu ezzel a tudattal nekivágni a hétköznapoknak, majd este a televízióban háborús filmeken véginézni nagyapáink szenvedését. A Bukást részben a manapság is igen nehéz német történelmi önértékelés és tükörbetekintés szülte, ezért olyan leckét mesél el, amit Bajorországtól Branderburgig sokan már kívülrol tudnak. A filmben Hitler alakja talán éppen ezért tunhet egyszínunek, történelmi tudásunkra és beidegzodéseinkre hagyatkozik, ráadásul hatalma végén a diktátor személyiségének palettájáról már csak egyetlen színt használt: úgy gondolta, hogy Németországnak vezérével kell a dicso halálba vonulnia. A történelmi leckét Európában is sokan megtanulták, az alkotók mégis többre jutottak volna, ha válogattak volna a második világháború sajnálatosan színes történetébol. Mennyivel más lehetett volna az összhatás, ha láthattuk volna néhány kép erejéig az energikus vezetot, aki az I. Világháborút követo német gazdasági és erkölcsi megaláztatásokat, valamint a revanshangulatot meglovagolva került hatalomba. Vagy a francia villámháború után, amikor a versailles-i szerzodés revíziója után majdnem táncra perdült örömében a Compiegne-i erdoben. Ekkoriban súgta Napóleon sírjánál egyik tábornoka a fülébe: Most már ön a világtörténelem legnagyobb hadvezére. Késobb örömtol orjöngo tömeg fogadta Németországban. Ezútán érezte úgy, hogy történelmi küldetése örökérvényu és korlátlan, most már bármit megtehet. A következmények beláthatatlanok voltak. Talán mindezek bemutatásával többet láthattunk volna Hitlerbol, jobban megérthettük volna környezetét is, az önként halálba meneteloket.

A film kapcsán elsosorban a fórumon vita bontakozott ki az elmúlt napokban. Némelyik megszólaló véleménye nem azért volt veszélyes, mert gondolkodni próbált a történelmi múltról, hanem azért, mert csak egyoldalú töredékeket mutatott be. Mindezek csak egy részletét mutathatták meg a valóságnak, azok pedig a gyakorlatlan szemnek félrevezetoek lehetnek. Ma már tudjuk, hogy Sztálin több millió honfitársát gyilkoltatta meg, hallottunk a szövetséges terrorbombázásokról is a háború utolsó hónapjaiban: csodálatos történelmi városokat pusztítottak el értelmetlenül. Ez mind igaz, és még sok minden más is. Azonban a fájó igazságok mögé bújva a Sortalanságot fantasztikus filmnek nevezni, majd a gázkamrák létezését megkérdojelelni komolytalan vállalkozás. Késobb az egyik író helyesbített: azok csak Németországban voltak. Most sem értem a motivációt, tulajdonképpen az oldalakon keresztül felsorolt információtömeggel mit szerettek volna elmondani?

Minderrol eszembe jutott egy emlék, még évekkel ezelott az Astoriánál megállított egy férfi, majd megkérdezte jelentoségtejesen: Tudja, hogy Krisztust nem keresztre feszítették, hanem póznára?

Azt válaszoltam, hogy fogalmam sincs, hogy Krisztust mire feszítették, de bármire is, az jelentoségén és hatásán mit sem fog változtatni. Így vagyok a Bukás címu film nyomán kialakult vitával is.

Jamamurának abban igaza van, hogy a filmben nem látunk elég árnyalt figurákat. Ez nem biztos, hogy a csak a rendezo hibája. Bruno Ganz alakításában sem volt hiba.
Most képzeljük el a történetet kibovitve, egyébb történelmi elozménnyel kiegészítve, a figurák, a karakterek elotörténetét is beleépítve. Már elértük azt a film hosszúságot amihez a mozi kevés.
Pontosabb képet,  részletgazdagabb történetet leginkább egy tv sorozat formájában lehet megvalósítnai. Például több, egy órás epizód ugyanilyen igényességgel megoldva mint az aktuális film már bovebb és árnyaltabb képet ad nem csak Hitlerrol, hanem a többi a végsokig kitartó fanatikus tisztrol.

oliver hirchbiegel számomra teljesen érthetetlen módon túlhájpolt filmjét leginkább mel gibson passiójához tudnám hasonlítani. no nem azért, mert én is annyit szenvedtem a végtelenbe tartó játékido alatt, mint jézus a kereszten: mel gibson "remekmuve" a koncepció - illetve annak totális hiánya - miatt jutott eszembe. a der untergang (a magyar cím nagy segítség) hitler utolsó napjaira fókuszál. felületes mozgalmassága mögött semmitmondó statikusság rejlik: az (ugyancsak túlértékelt) das experiment rendezoje céltalanul filmez ezt-azt, (a kronológia ellenére) egymással könnyedén felcserélheto szekvenciákat. a führerrol a film ötödik percében is kb. ugyanannyit lehet tudni, mint két órával késobb: paranoiás, magányos, elkeseredett és kész a halálra. a jó film két alapfeltétele, a cselekmény és a jellemfejlodés teljes egészében hiányzik a filmbol. nem tudtam meg, hogy jutott el hitler eddig a lelkiállapotig, arról sem regél a film, hogy egyesek miért hagyják cserben, mások miért áldozzák érte az életüket. egyszeruen csak így állnak hozzá és kész. a cselekmény pedig a kimerül abban, hogy többször is bemutatja, hitler hogy reagál e kétféle embertípusra (ha vki elfordul tole, akkor szitkozódik, ha vki feltétlen huséget esküszik, akkor csendesen mosolyog és a halálról beszél). a film többnyire egy bunker mélyén játszódik, de 15 perces idoközönként kiszabadul az utcára, hogy mutasson egy-két bombarobbanást: de még ez a menetrendszeru hangoskodás sem volt képes kirángatni kábultságomból.
azt mondták, az untergangból végre megtudhatjuk, hogy látják a németek a fürhert. úgy tunik, ok is ugyanolyan egydimenziós karikatúrának, mint az amerikaiak.

Nálam még mindig ez az idei év legjobb filmje! Persze a promóciónak köszönhetoen úgy ültem le, hogy ez egy hollywoodiasan hatásvadász Hitler film lesz, és nagyon kellemeset csalódtam!
Nem mondhatnánk rá hogy történelmi film, pedig történelmi idokrol szól, a második világháború Európai végnapjairól, ugyanígy nem nevezhetnénk háborús filmnek, pedig abból is sokat láthatunk. Szerintem még közönséget megosztó Hitler filmnek sem lehet nevezni, pedig tényleg Hitler utolsó napjait mutatja be! Ez egy igen komoly, és mély pszihodráma a halálra készülodésrol!
Hitler, és hozzá még huséges emberei egy bunkerban húzzák meg magukat, míg a Berlint körülzáró Szovjet csapatok egyre közelebb érnek. Nincs mese egy adott ponton mindenkinek be kell látnia, hogy a háború, a Harmadik Birodalom, és vele együtt a nemzetiszocializmus eszméje elveszett. Hogyan reagál erre egy olyan ember, aki teljes lényével hitt ebben? Hogyan reagál erre maga Hitler? Egyáltalán hogyan reagál bárki aki látja összeomlani mindazt amiben hitt? Számomra foleg errol szólt a film. Én még soha egy filmben sem láttam ennyi öngyilkosságot... És végig hatásos, és valósághu tud maradni, egy pillanatig sem csap át giccsbe.
Persze a filmet felfoghatjuk egy dokumentarista stílusú történelmi filmként is, ami kétségtelenül a háború egyik legizgalmasabb eseményét, szereplojét (rejtélyét) dolgozza fel. Butaság arról vitatkozni hogy hogyan állítja be Hitlert, mert mi másnak állítaná be mint embernek, ha már egyszer realista filmrol van szó, (és nem szatíráról, mint pl.: Chaplin Diktátora). Ezért a véleményemért sokan szoktak támadni, de akár mennyire is dühíto, Hitler nem volt gonosz ember, még csak orült sem, hanem egy rögeszmés, és zseniális hadvezér aki olyannyira hitt a maga nemzetiszocialista eszményképében, hogy képes volt odáig elmenni hogy több millió embert haláltáborokba jutasson. Ennek az embernek most végig kell néznie birodalma bukását.
Félreértés ne essék, eszem ágában sincs védeni, csak szerintem értelmetlen a megtestesült gonosznak kikiáltani, meg kellene próbálni egy kicsit a motivációit kutatni, hogyha meg akarjuk érteni, hogyan következhetett be a XX. század egyik legszörnyubb tragédiája. Persze ez nem fog kiderülni a filmbol, de talán segít abban hogy megemésszük: igen, még Hitler is csak egy ember volt! - Akit Bruno Ganz tényleg egyszeruen fenomenálisan alakít, de ehez kötelezo a filmet eredeti német nyelven nézni!

Csodálkozva olvastam a film elotti újságcikkeket, miszerint milyen aggodalommal tekintettek a filmre. Hogy emberközelibb, szánalmat kelto emberkép alakulhat ki Hitlerrol, ami márpedig nem megengedett. Szerintem ez a vélemény erosen eloítéletes. Ezért hát igen kíváncsian ültem le megnézni a filmet. És nagyon tetszett. A végén úgy vettem ki a lemezt a lejátszóból, hogy igen, ezzel a filmmel részletesebb és árnyaltabb képet kaptam a VH végének e rövid epizódjáról, és ezekrol az emberekrol. Érdemes volt megnézni.
Döbbenten láttam, hogy néhányan körülötte még ekkor is milyen fanatikus odaadással tekintettek Hitlerre, illetve, hogy még ekkor is mennyire féltek tole a saját tábornokai. Senki nem mert vele ellenkezni, hiába volt nyilvánvaló, hogy Hitler teljesen irracionálisan látja a dolgokat. Volt egy jelenet, amikor Hitler magában de fennhangon dühöng egy széken ülve, elore dolve, miközben a vezérkar targjai körül állják. A kamera hátulról mutatja Hitlert, miközben a tábornokok a feje felett egymásra vetnek néhány zavart pillantást. Ledöbbentem. Magam sem szánalmat éreztem, hanem zavartságot. Vajon Hitler tényleg azt gondolja, amiket mond? Vagy végleg megzakkant? Vagy csak tehetetlenségében nem tudja már mit tegyen?
És most a közhelyek: mindenkinek érdemes ezt a filmet megnéznie, mert így valóban rájöhet, hogy Hitler ember volt, és nem valami fekete-fehér filmekrol ismert távoli, misztikus, gonosz valaki, talán maga a Sátán. És ne áltassuk magunkat abban, hogy ez nem fordulhat elo többet. Mert bizony elofordul és elo is fordult. Az ember már csak ilyen.
Tom Live meg nem tudom miért élteti ezeket a nácikat, mikor az o szemükben mi magyarok is csak egy alsóbb rendu faj voltunk, akik csak arra jók, hogy kiszolgálják a német érdekeket. Tom Live, te annyira hülye vagy, hogy saját magadnak mondasz ellent. Csak mert az baromi furcsa, hogy egy (szerinted) zsidó filmesek által elkészített, az igazságot elferdíto filmet remeknek titulálsz. Vagy tökminegy mirol szól egy film, ha Hitler látható benne, akkor az csak jó lehet?

Na meg az év aranyköpése: "Hitler zseniális hadvezér volt,ez a filmben is elhangzik:Ich habe ganz Europa erobert!". Számomra az idézett mondatból inkább az derült ki, hogy nem elég, hogy Hitler frusztrált, gonosz és szánalmas volt, hanem szörnyen egoista is.

Jó a film, Bruno Ganz fantasztikusan alakít.Az Eva Braunt alakító színészno is nagyon jól bemutatta annak a nonek az álszent naív hozzáállását hogy "amirol nem tudok,nem is fog zavarni". Tényleg ilyen volt.

Sokan azt mondták most sajnálatot érez majd az ember Hitler iránt, szerintem badarság, mindannyian tisztában voltunk hogy ez egy hús-vér ember nem valami démon, és ahogy folyamatosan belebukott a háború utolsó napjaiba egyszeruen semmiféle szolidaritást nem éreztem, egyszeru figyeloként néztük a filmet.
És olvasva az egyik kommentárt(tom live vagy mi a nevE) hát ilyenkor szégyelhetnénk magunkat hogy magyarok vagyunk.Azt hiszem nem ártana ha o nézne bele a történelemkönyvekbe.Egyszeruen nevetséges, az ilyen megjegyzéseit eleve törölném az oldalról

Most nem értem azokat akik fanyalognak a film miatt hogy Hitlert (idézek) "öreg bácsiént ábrázolja".

Nincs olyan ember aki netudná ki Adolf Hitler ennélfogva fölösleges lenne szeritnem most szájbarágosan mutogatni hogy ennyi zsidot kiyirtak. Nem errol akar szolni. Olyan ez mint a Passió. Ismerünk egy történetet és annak a végét mutatja be a rendezo. Ott Jézusét itt Hitlerét. Annyi Hitleres meg Jézusos mozi van nem azonkéne kiakadni hogy egy történet végét mutatja csak be. Akinek nemtetszik nézze meg a másik többszáz Hitlerrol, nácikról szóló filmet. Meg a csomó holocaust filmet ami lassan már az ember könyökén jön ki.

szerintem errok a témáról nem lehet jó filmet csinálni. nem is lett jó. az oscar díj pedig már rég nem ér semmit.

Ez is azt mutatja mennyire elsilányúlt már az Oscar díj kiosztók jelentosége.

Miért csak egy Schindler listája féle film kaphatja meg a díjat?

Kb. 3 hónappal ezelott láttam, akkor kaptam kölcsönbe. Szerintem ez a film zseniális, és sajnálom, hogy az Oscar gálán nem szerepelt valami fényesen, de hát nem illik Oscart adni egy Hitlerrol szóló filmnek...
Maga a gondolat is meglelo volt, és nagy közfelháborodást váltott ki, hogy Hitlerrol olyan film készül, mely némileg szimpatikusnak állítja be a diktátort, hiszen így rokonszenvet ébreszthet másokban. Holott szerintem ez nem iagz, mindenki el tudja kölöníteni a dolgot, hisz egy tömeggyilkos soha nem lehet szimpatikus (szerintm). Ugyanakkor a film abszolúte reális, bemutatja Hitler utolsó berlini napjait, valamint öngyilkosságát, mindezt titkárnoje szemén keresztül láthatjuk.
A színészek mind zseniálisak, különösen a Hitlert alakító Bruno Ganz. A hangja, mozdulatai, testalkata, és persze színészi játéka annyira élethu, hogy a film végére elhiszed, magát az  igazi diktátort látod a képernyon!
A vágás, hang, zene, és a sokkoló képek mind-mind hozzájárultak a sikerhez. Ez egy jó film, egyszer mindenkinek érdemes végignézni, márcsak a történelmi hitelesség kedvvért is.