Elöljáróban: némi SPOILER előfordulhat!
A Coen fivérek  a "dumálós filmek" nagymesterei. Filmjeik átütő hangulatúak, a cselekmény gyakran másodlagos: a lassan fotografált, fülbemászó zenei aláfestéssel kísért képsorok önmagukban is a székéhez szegezik a nézőt. A Fargo, műfaját illetően nehezen behatárolható, helyenként drámai, helyenként vicces, ugyanakkor meglehetősen véres mozi.

Showalt_er és Grimsrud ( Steve Buscemi és Peter Stormare hálás szerepe) kisstílű bűnözők, akik szellemi képességeik hiányát, szélsőséges erőszakkal kompenzálják. Némi, könnyen megkereshető pénz reményében, - a mint mindig, most is példásan jellegtelen, már-már együgyű - William H. Macy alakította  Jerry   Lundegaard  felbujtására,  elrabolják Jerry feleségét, Jean-t. Persze, a tekintélyes összegű váltságdíjat nem Jerry-től, hanem a pénzzel bőven kibélelt papától, Jean apjától várják. Jerrynek - autókereskedő, hát lehetett egy igaz szava egész életében? - különböző machinációk kapcsán, lassan égni kezd a talaj a lába alatt. Égetően szüksége van hát a pénzre, így Jerry, karöltve a Showalt_er & Grimsrud duóval, belevág a könnyű pénz ígéretével kecsegtető emberrablásba. Ám, a dolgok nem alakulnak túl jól/szerencsésen (kinek, hogy) így az események önálló - véres - útjukat járják. Ez persze minden érintettet  szomorú következménnyel kecsegteti. A sztori kapcsán - bár a cselekményszövés nem túl bonyolult - mutatkozik meg, Coenék zsenialitása: gyakran hosszú percekig érdemi cselekmény nélkül, pusztán dialógokkal képesek a néző figyelmét éberen tartani. Miután az események új, és egyben véres irányt vettek, lép színre az állapotos kisvárosi  rendőr, Marge Gunderson. Frances McDormand nem első ízben találkozik a Coen fivérekkel: a Véresen egyszerű kapcsán már maradandót alkottak celluloidon, melyet ettől függetlenül, a Fargo minden tekintetben felülmúl. Az állapotos rendőrnő mint főhős, nem szokványos karakter, Coenék minden tekintetben igyekeznek tabukat dönteni. Az események, mind erőszakosabb fordulatot véve, gőzerővel törnek a tragikus végkifejlet felé: Jerry csak egy kis pénzhez akar(t) jutni, hogy anyagi gondjai megoldódjanak.

Showalt_er és Grimsrud nemkülönben, bár ők ebben a nagy kiugrás lehetőségét látják. A katarzist hiába váró néző, a végkifejletet látva rádöbbenhet arra, a Coen fivérek nem mérik könnyű szívvel a megváltást: mindenért fizetni kell.
Külön említést érdemel Carter Burwell csodálatos, sodró erejű zenéje. A hóförgetegből előbukkanó autó, az OST North Dakota nyitányával egyszerűen lehengerlő!
Lám, elragadtattam magam, pedig a Fargo nem olyan mozi amiről beszélni, sokkal_ta inkább látni kell...

Nincs is jobb egy olyan filmnél, melyet már a foszereplono alakítása elvisz a hátán. Joel és Ethan Coen filmjét 8-9 éve már láttam az HBO-n, és eléggé untam, ezért jó ötlet volt újra elovennem, mert most határtalanul jól szórakoztam rajta. A legjobb színészno (Frances McDormand) és a legjobb eredeti forgatókönyv (Ethan-tesók) kategóriájában Oscar-díjat nyert, rendhagyó hangulatú krimi-vígjáték szereposztása parádés lett, Steve Buscemi szerepe egyenesen a színész számára íródott, William H. Macy pedig az elso meghallgatás óta ragaszkodott a karakterhez.
A havas Fargoban járunk, ahol egy autókereskedo pénzügyi tervei teljesítéséhez felbérel két tökéletlen kisstílu bunözot, hogy rabolják el a nejét, mert a gazdag após fizetni fog, és a váltságdíjból jut mindenkinek. Amikor az emberrablás öldöklésbe torkollik, egy terhes nyomozóno veszi kezébe az ügyet, és elindul a történések felgöngyölítése.

Frances McDormand alakítja a rendornot, véleményem szerint nemcsak profi, de rendkívül szeretheto módon is, a színészno felvett minnesotai akcentusa pedig imádnivaló. Peter Stormare és Steve Buscemi emlékezetes egyéniségekként láthatók, mint bunözok, William H. Macy pedig felettébb mókás az ugyancsak teszetosza férj szerepében.

Noha a film központi témája egy gyilkosságsorozat (mely a beharangozó ellenére a valóságban sosem történt meg), nekem egyszeruen röhögogörcsöm lett a játékido közepén, ami nagyban köszönheto a játékos eloadásmódnak és szokatlan helyzeteknek.

Fontos megemlíteni Carter Burwell (Összeesküvés-elmélet, A Sakál, Psycho III.) fülbemászóan szép zenéjét, melyre közel egy évtized múltán is jól emlékeztem.
Félreértés ne essék: nem földön fetrengve röhögos film a Fargo, a humor itt is nagyban múlik a befogadón (az ilyenfajta vicces alkotások a gyengéim), de mindenképpen ajánlható mérföldko a filmtörténelemben. A hazai, idoközben joglejárt feliratos kiadás figyelemreméltó extratartalommal rendelkezik, én a szinkronizált változattal rendelkezem, melyrol sajnos lespóroltak minden bónuszt, de legalább jelenleg is kapható.

Hát érdekes volt.Nem tudom mennyi igaz a sztoriból ,mennyi marketingfogás, de nem is számottevo.Kezdeném a negatívumokkal.William Macy számomra egy iszonyú unszimpatikus egy ember ,viszont remekül alakít a Fargoban.Valahogy mégsem tudtam vele megbarátkozni...Frances Mcdormand Oscar díját sem értem, jól csinálta amit kellett, de azért az a díj az túlzás.A filmet is kicsit összeszedetlennek tartottam, bár rengeteg zseniális pillanat volt benne ,tehát ennek szemet lehet hunyni.A többi színésszel nem volt gond, Buscemi nagy arc itt is.Nem igazán tudok mit írni ,a Fargonak eléggé egyedi stílusa van.A legnagyobb pozitívum a zene.Nem mondom ,hogy túlzottan illik a filmhez, de nagyon hangulatos és iszonyú jó, monumentális mestermu!Vígjátéknak egyáltalán nem tituálnám ,holott van benne 1-2 megmosolyogtató jelenet.A film mondanivalóját nekem Margie monológja? jelentette ,mikor viszi be Grimsrud-ot.Fura egy alkotás a Fargo ,de nekem van benne valami ami nagyon tetszik, hiába soroltam negatívumokat, mégis azt kell mondjam ,hogy egy remek film!88%

Júj szerintem nagy valószínúleg be fogom szerezni. Imádom ezt a filmet. Francis MacDormand és William H. Macy hatalmasat alakít MacDormand százezer százalékig megérdemelte az Oscar-díjat, William H. Macy pedig sajnos hoppon maradt, akárcsak a film. Nagyszeru, megismételhetetlen mestermu, amit mindenkinek látnia kell. Nagyon örülök, hogy akciós.

Utólag el nem bírom képzelni, hogy maradhatott ki ez a film idáig a listámból! Pazar mestermu!

Különösen tetszik, hogy a naturális jelenetek nem vágnak át drasztikus brutalitásba, éppen kelloen adagolja a még élvezheto mennyiségu vért.

Zseniális gondolatmenet, akár megtörtént, akár nem.

Mindenkinek ajánlom.

Végre megvettem és nem csak emlékezetre kell hagyatkoznom. Újra megnéztem..

Igaz történetnek harangozzak be az elejen...hogy az vagy sem, tökmindegy.... A hangulata zsenialis...

Hihetetlenul tetszett, és nem egy megszépült emlék, valoban zsenialisnak tartom most is!!!

Persze ez nem jelenti azt hogy mindenkinek tetszeni fog...de probaljatok ki!

Hát kiváncsi lennék, hogy ki szereti az ilyen filmeket.

Én nagy várakozásokkal vettem ki a tékából, mert sokszor emlegetik mint "alapmu". Hát ez annyira rossz, hogy megnéztem mégegyszer - gondoltam másodszorra jobb. De nem...

Sztorinak szinte nincs vonalvezetése, minden megoldódik magától (!), nem is kellett nyomoznia a csajnak. Egyik legrosszabb Coen film, amit valaha láttam.

A kép néha fakó, és a hanggal is vannak apró gondok.
Viszont a zenéje az nagyon jó.