Elöljáróban: némi SPOILER előfordulhat!
A Coen fivérek a "dumálós filmek" nagymesterei. Filmjeik átütő hangulatúak, a cselekmény gyakran másodlagos: a lassan fotografált, fülbemászó zenei aláfestéssel kísért képsorok önmagukban is a székéhez szegezik a nézőt. A Fargo, műfaját illetően nehezen behatárolható, helyenként drámai, helyenként vicces, ugyanakkor meglehetősen véres mozi.
Showalt_er és Grimsrud ( Steve Buscemi és Peter Stormare hálás szerepe) kisstílű bűnözők, akik szellemi képességeik hiányát, szélsőséges erőszakkal kompenzálják. Némi, könnyen megkereshető pénz reményében, - a mint mindig, most is példásan jellegtelen, már-már együgyű - William H. Macy alakította Jerry Lundegaard felbujtására, elrabolják Jerry feleségét, Jean-t. Persze, a tekintélyes összegű váltságdíjat nem Jerry-től, hanem a pénzzel bőven kibélelt papától, Jean apjától várják. Jerrynek - autókereskedő, hát lehetett egy igaz szava egész életében? - különböző machinációk kapcsán, lassan égni kezd a talaj a lába alatt. Égetően szüksége van hát a pénzre, így Jerry, karöltve a Showalt_er & Grimsrud duóval, belevág a könnyű pénz ígéretével kecsegtető emberrablásba. Ám, a dolgok nem alakulnak túl jól/szerencsésen (kinek, hogy) így az események önálló - véres - útjukat járják. Ez persze minden érintettet szomorú következménnyel kecsegteti. A sztori kapcsán - bár a cselekményszövés nem túl bonyolult - mutatkozik meg, Coenék zsenialitása: gyakran hosszú percekig érdemi cselekmény nélkül, pusztán dialógokkal képesek a néző figyelmét éberen tartani. Miután az események új, és egyben véres irányt vettek, lép színre az állapotos kisvárosi rendőr, Marge Gunderson. Frances McDormand nem első ízben találkozik a Coen fivérekkel: a Véresen egyszerű kapcsán már maradandót alkottak celluloidon, melyet ettől függetlenül, a Fargo minden tekintetben felülmúl. Az állapotos rendőrnő mint főhős, nem szokványos karakter, Coenék minden tekintetben igyekeznek tabukat dönteni. Az események, mind erőszakosabb fordulatot véve, gőzerővel törnek a tragikus végkifejlet felé: Jerry csak egy kis pénzhez akar(t) jutni, hogy anyagi gondjai megoldódjanak.
Showalt_er és Grimsrud nemkülönben, bár ők ebben a nagy kiugrás lehetőségét látják. A katarzist hiába váró néző, a végkifejletet látva rádöbbenhet arra, a Coen fivérek nem mérik könnyű szívvel a megváltást: mindenért fizetni kell.
Külön említést érdemel Carter Burwell csodálatos, sodró erejű zenéje. A hóförgetegből előbukkanó autó, az OST North Dakota nyitányával egyszerűen lehengerlő!
Lám, elragadtattam magam, pedig a Fargo nem olyan mozi amiről beszélni, sokkal_ta inkább látni kell...