A lemez megéri az árát.
Egy régimódi kaland-természetfilm fiatal, az élolényekhez nem végletekig kötodo természetbarátoknak, egy más gondolkodásmódú világból. A közvetített üzenet? Az ember a világ legostobább és -brutálisabb lénye, amit azzal tetéz, hogy könyörtelenül kíváncsi is.
Spoilerek:
A film érdekesen ötvözi a kulináris és szadista élvezeteket a kutatással. A Calypso fedélzetén Cousteau kapitány vezénylete alatt a legénység megismerkedik
(értsd: jóízuen megkóstolja, felrobbantja, formaldehidbe teszi miután a szárazon megfulladt, hajócsavarral miszlikbe aprítja, agyonlövi, ketrecbe zárja, meglovagolja, megkergeti, csáklyával fedélzetre húzza és ott baltával agyonveri a Földközi-, a Vörös tenger és az Indiai óceán élovilágának néhány gyönyöru, nemes és ízletes tagját. Az étkezések és vérengzések szüneteiben a legénység a fedélzeten napozik.
Spoler vége:
Állatbarátoknak nem ajánlhatom, viszont tagadhatatlanul látványos és a zene is hangulatos. Profi munka. A szinkron valószínuleg követte az eredeti effektjeit, de a narráció visszhangja kicsit zavaró.
Ezután érdemes megnézni az Édes vízi élet c. filmet Wes Anderson-tól, hogy kicsit jobb színben lássuk a (természet)búvárokat.