Kevés magyar alkotás fest olyan ösztönös, elemi ereju korrajzot, mint ez a film.
Tökéletes megörökítése a magyar történelem (egyik) legkeserubb évtizedének, a 40-es, 50-es éveknek, pontosabban 1945-tol 56-ig.
De nem 56-os film ez, bár gyakran annak sorolják be. A háború utáni "piaci körkép" legalább annyira precízen, plasztikusan megrajzolt, akárcsak a benne felbukkanó figurák, afféle "ilyenek voltunk" tabló.
Nem magával a hétköznapi történetével mesél, bár minden, ami történik, az törvényszeru és örökérvényu. Amitol rendkívüli, az az "ahogyan" történik, illetve a "miértek" tengere, s mindez tökéletes tolmácsolásban: Eperjes Károly élete egyik legnagyobb alakítását nyújtja, Pogány Judit talán a legnagyobbat.
Bereményi precizitását dícséri, hogy nem találunk egyetlen, a sorból kilógó szereplot sem, pedig nem kevés amatort bevont a munkába, akik feladatukat kiválóan teljesítik.
Mindehhez kituno díszlet Budapest...szörnyu tudomásul vennünk, hogy nem kell egy fantomvárost építenünk, ha az elso békeévrol akarunk filmet készíteni...
Ennek a mozinak minden kockája igaz, nagyon magyaros sorsokról szól, és éppen ezért szörnyu szembenézni vele. De szükségünk van rá.
A sötét tónusú történet, hozzá illo képi világával sejtetni engedi, hogy ennek még sokáig nem lesz vége...
...s azt is, hogy mindenek ellenére, túl kell élnünk, bármi áron.
Eltunik a szomszéd nyomtalanul?! Eztán nem említjük. Elítélik a testvéremet?! Reménykedve, de némán visszavárom... Létezhet, hogy valakinek a bore alatt is pénz van ebben a millioben, s pénze a jogara is ?! Mégcsak nem is beszélünk róla, ha pedig szembetalálkozunk egy ilyennel, mélyen, rugalmas gerinccel meghajlunk. Talán egyszer még hasznát vesszük...
Nem szívesen térek ki a képre és a hangra. Feháborító, a filmet meggyalázó a minosége.
Az eleve borús idoszakokba visszatéro -nagyszeruen komponált- képeket megtépázta még ez a szuk húsz esztendo is, és nagyon meglátszik: semmit nem tettek, hogy jobb legyen, a hangra ugyanez érvényes...
Az alkotás nagyságát dicséri, hogy mégsem képesek megzavarni a múltba-merülést.
Nem kell sokáig várnunk, hogy ez a film tananyag legyen Magyarországon.
Addig örüljünk, hogy nekünk már legalább "van mibol tanulnunk".