Aki a cím vagy a leírás alapján egy sikeres karriertörténetet vár, ahol Guy a létra aljáról eljut a csúcsra, az nyilván csalódni fog. "Vígjáték" is inkább csak annak lesz, aki szadista vigyorral a szája sarkában ül majd a képernyo elott, mert a saját fonökét képzeli Buddy helyére. Mert a szamárlétra-expedició csak egy dolog, az ötödik percben már ott járunk, hogy Guy "bekattant", és Buddyt fogságba ejtette, hogy kitöltse rajta aktakukac-csicska életének minden keseru pillanatát. Az összes többit, az okokat csak a visszaemlékezésekbol ismerjük meg. Gyakorlatilag bármelyik, a fonöke által földbedöngölt, emberileg semmibe vett irodista, személyi asszisztens titkos vágya jelenik a filmben, azaz jelenne, ha ez valami fekete-fehér droidfilm lenne. A jellemek, szereplok megítélése a film során folyamatosan változik, és a végén már korántsem lesz egyértelmu, kinek is szurkoljunk. Tipikus "megérdemlik egymást" szituáció, az eredeti cím (Swimming with sharks") alapján az jutott eszembe, hogy tényleg: miért lepodik meg valaki, hogy ha cápák közé megy úszni, akkor esetleg leharapják a lábát?

A DVD egyetlen pozitívuma, hogy létezik, a kiadás ugyanis nagyon pocsék. A rusnya "interaktív"(?) menün, az extrák hiányán, és a 4/3-as képarányon csak túltettem magam, nade az, hogy egy nyomorult felirat nem fért a lemezre?! Kevin Spacey-t ugyanis szívesebben hallgatom eredetiben, hiába Dörner "John McLane" György a szinkronhangja. Már csak az RTL-Klub logó meg a 16-os karika hiányzik a sarkokból.